142802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas, vagy titántartalmú vasötvözet előállítására
o Megjelent: 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.802. SZÁM 18. a. 1-2. OSZTÁLY — AU-32. ALAPSZÁM Eljárás vas-, vagy titántartalmú vasötvözet előállítására A Magyar Állam, mint a Magyar Alumínium- és Könnyűfémipari Kutató Intézet, Budapest, jogutóda. Feltalálók: Domony András, Dunay Sándor, Gillemot László, Jakóbi László, Lányi Béla és Papp Elemér. A bejelentés napja: 1950. október 25. Bauxitból való timföldgyártás során keletkező, eddig hulladékként kezelt vörösiszap feldolgozására számos próbálkozás történt. A javasolt eljárások közös jellemzője, hogy a vörösiszap csak egyik, vagy másik értékes alkatrészének kinyerésére irányultak. Ezzel szemben a 142.133. sz. magyar szabadalomban a timföldgyári vörösiszap feldolgozására olyan eljárást javasoltunk, mely a vörösiszapban foglalt összes értékes anyag kinyerését lehetővé teszi. Eljárásunk szerint a kiindulási anyagot lúgos oldattal keverjük össze, majd a keveréket 100 C°-ot meghaladó hőfokon, célszerűen 300—660 C° között hőkezelésnek vetjük alá és ezután fizikai és/vagy vegyi módszerekkel az egyes részeket szétválasztjuk vagy feldúsítjuk. A jelen találmány célja a 142,133. sz. szabadalom szerinti eljárással kezelt vörösiszapból viszszamaradó anyagból, az ún. vasdús vörösiszapból vasnak vagy titántartalmú vasötvözetnek előállítása. A találmány szerinti célt azáltal érjük el, hogy a 142.133. sz. szabadalom szerinti kezelés után visszamaradó anyagot, az ún. vasdús vörösiszapot, salakképző anyaggál, vagy anélkül kohósítjuk. A jelen leírásban és igénypontokban vasdús vörösiszapon oly yörösiszapot értünk, melyben a Fe2 0 3 : Al2 03 arány legalább 2,5. Salakképző anyagként a találmány egyik kiviteli módjánál természetben található ércet, előnyösen wehrlitet adagolunk a vasdús vörösiszaphoz. Ez az eljárás egyrészt lehetővé teszi a vörösiszap titánkincsének hasznosítását, másrészt a Magyarországon nagymennyiségben található wehrlit felhasználását. Ez a kőzet vasban szegény és titánban sem olyan dús, hogy kimondottan titánvegyületekre könnyen feldolgozható ércnek lenne tekinthető. A találmány szerint a titán hasznosítását lehetővé tevő vörösiszap feldolgozási eljárásunk azonban jól kapcsolódik a hazai wehrlitnek nyers fejtés utáni, minden különös előkészítés nélküli értékesítéséhez. Sok eljárást próbáltak már bevezetni a wehrlit feldolgozására, de ezek nem voltak elég gazdaságosak, éppen a kőzet aránylag nem kiadós titántartalma következtében. A találmányunk szerinti eljárással azonban a vörösiszap és a wehrlit együttes felhasználásával a mindkét anyagban foglalt anyag kinyerése az eljárás nagymérvű gazdaságossága mellett történik. Fokozza az eljárás gazdaságosságát a wehrlitben foglalt nagymennyiségű kalcium és magnézium-vegyület, melyek a kohósításhoz szükséges adalékanyagok bevitelét feleslegessé teszik, illetve csökkentik. A találmány másik kiviteli módjánál a keverékhez az említett anyagokon kívül alkálitartalmú salakképző ásványi anyagokat, előnyösen fonolitot, monticellitet, perlitet is adagolunk. Ezen felül előnyösen salakképző adalékként mésztartalmú ásványi anyagokat, pl. meszet, mészkövet, dolomitot vagy gyártási hulladékot, mint pl. meszezett vörösiszapot is adagolhatunk. A találmány további kiviteli alakjánál a keverékhez adalékanyagként vas és/vagy titántartalmú ásványi anyagot vagy gyártási hulladékot, pl. piritpörköt, vagy az előző kohósításból származó salakot adagolunk. A találmány szerinti kohósítási eljárás tehát lehetővé teszi az önmagában nem megfelelő eredménnyel kohósítható pritpörk feldolgozását még akkor is, ha a piritpörk jelentős mennyiségű kenet tartalmaz. A felsorolt salakképző anyagok helyes adagolása és a kohósításkor keletkező alumíniumszulfid ui. biztosítja, hogy a kohósítás folyamán termelt vas kénben igen szegény lesz. Ezenfelül kutatásaink megállapították, hogy a vörösiszap és a belőle készített vasdús iszap cériumtartalmú és a cériumtartalom éppen a 142.133. sz. szabadalom szerinti eljárásunk következtében feldúsul. A cérium, amint irodalmi adatokból ismeretes, már nyomokban is erősen deszulfurizáló hatású és ezen hatását az alumínium- és kalciumoxid már említett desulfurizáló hatásán felül előnyösen és additive is kifejti. -'••.'
