142802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas, vagy titántartalmú vasötvözet előállítására

2 142.082 A találmány szerint a kohósításra felhasznált anyag egyik értékes alkatrészét a titánt, vagy a vasba, vagy a salakba vihetjük. Az egyik megoldási mód szerint a titánnak, vagy a titán legnagyobb részének a kohósított vasba való vitelére az említett keverékhez szenet adunk a vas redukciójához szükséges mennyiségen felül és az olvasztást 1600 C° feletti hőmérsékleten célszerűen 1800 C°-on foganatosítjuk. A redukció alatt titándús vasötvözetet és kalciumkarbidot állítunk elő. Ezen anyagokat külön-külön lecsapolva külön értékesíthetjük. A másik megoldási mód szerint, mikor a titánt a salakba kívánjuk vinnni, akkor az említett salakképző és egyéb adalékanyagok keverékének összetételét úgy választjuk meg, hogy a salak lúgos jellegű legyen, amit azzal érünk el, hogy a jelenlévő primőr és adalék salakképző anyagok kovasav, alumíniumoxid és titándioxid tartalmára számított 1—1 egyenértékű alkáli, vagy földalkáli oxidot, vagy ennél nagyobb értéket biztosítunk. Ez egyúttal az olvadási hőfok kívánt beállítását is lehetővé teszi. Célszerű ugyanis, ha a salak kb. 1500 C° körüli hőmérsékleten olvad, mely esetben a titánvegyületek a lúgos salakban erősen főldúsúlnak és a salaknak titánvegyületekre való feldolgozása már gazdaságosan megvalósítható. Az alább felsorolt példáknál felhasznált vasdús vörösiszap összetétele a következő volt: Izzítási veszteség 15,78 % SKX 7,27 % TiC-2 . . . . . 6,07 % ALOs 14,90 % Fe^Os 51,80 % CaO 1,00 % NaaO 5,10 % C 13,50 % Az anyag széntartalma a redukció alkalmával hozzákeveredett kokszból származik. A vas alacsonyabb vasoxidok, és részben fém vas, alakjában van jelen. 2. példa. Vasdús vörösiszap olvasztása önmagában. 6 kg fenti összetételű vasdús vörösiszapot ívkemencében megolvasztottunk. Nehezen olvadó salak mellett vasötvözetreguluszt kaptunk, melynek titántartalma 3.19% volt. A titántartalom megoszlott a fémvas és salak között. 2. példa. Vasdús vörösiszap olvasztása mészkővel. 5 kg vasdús vörösiszapot 1,85 kg mészkővel ívkemencében megolvasztottunk. Kb. 1500 C° hőmérsékleten olvadó salak mellett vasötvözet-reguluszt kaptunk. A salak titánoxid tartalma 14,33%-ra emelkedett, a vasban 0,44% titánt találtunk. 3. példa. Vasdűs vörösiszap olvasztása wehrlittel és mészkővel. 2 kg vasdús vörösiszap, 2 kg wehrlit, 2 kg mészkő keverékét ívkemencében kohósítottuk. A salakban 13,00% TiC-2-t találtunk, a vasban pedig 0,1%-ot. (S=0,017%.) 4. példa. Vasdús vörösiszap olvasztása piritpörkkel, mészkővel és mangánérccel. 4 kg vasdús vörösiszapot összekevertünk 2 kg piritpörkkel, 0,1 kg urkuti mangánérccel, 2,3 kg mészkővel és a keveréket ívkemencében kohósítottuk. A kapott vasötvözet titánt csak nyomokban tartalmazott, az összes TÍO2 a salakba került. 5. példa. Vasdús vörösiszap olvasztása wehrlittel, fonolittal, mészkővel, kokszporral. ívkemencében a következő keveréket kohósítottuk: 2 kg vasdús vörösiszap, 2 kg wehrlit, 1 kg fonolit, 4 kg mészkő, 1 kg kokszpor. A salak 1500 C°-on olvadt, önporlódó salak mellett reguluszt is kaptunk. A vasötvözet Ti tartalma 14,20% volt, a salaké 1,18%. A magas hőfok elérése céljából az olvadékot faszénnel betakarva kb. 1900 C° hőmérsékleten tartottuk 20 percig. Részleteiben a találmány az igénypontok keretein belül sokféleképpen módosítható anélkül, hogy a találmány tárgyától eltérnénk. Így pl. a találmány egyik változatánál a salakképző anyagokhoz a karbidok és nitridek keletkezésének megakadályozása, illetőleg csökkentése érdekében fluoritot (CaFa) adagolhatunk. A fluorit katalitikus hatás mellett még olvadáspont-csökkentő is. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vas vagy titántartalmú vasötvözet előállítására, azzal jellemezve, hogy a 142.133. sz. magyar szabadalom szerint előkezelt anyagot az ún. vasdús vörösiszapot kohósítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a kohósítandó anyaghoz salakképző anyagokat, célszerűen vas- és/vagy titántartalmú salakképző anyagokat keverünk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy salakképző anyagként a természetben található ércet, előnyösen hazánkban ivehrütnek nevezett ásványt adagolunk. 4. A 2. vagy 3. igénypontok szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a keverékhez az említett anyagokon kívül alkálitartalmú salakképző ásványi anyagokat, előnyösen fonolitot, monticellitet, perlitet is adagolunk. 5. A 2—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemzeve, hogy a keverékhez további salakképző anyagként mésztartalmú ásványi anyagokat, pl. meszet, mészkövet, dolmitot, vagy gyártási hulladékot, célszerűen meszezett vörösiszapot .adagolunk. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a keverékhez adalékanyagként vas és/vagy titántartalmú ásványi anyagot, illetve gyártási hulladékot, előnyösen piritpörköt, vagy az előző kohósításból szárzamó salakot adagolunk. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a keverékhez nemesítő adalékként mangántartalmú érceket adagolunk. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a titánnak, vagy a titán legnagyobb részének a kohósított vasba való vitelére az említett keverékhez