142758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilszövet kezelésére

8 142.758 mázó vizes oldatban 90 C° hőmérsékleten 2 percig mostuk, majd öblítettük és szárítottuk. Az így kapott végtermék még mindig önkisimuló és nedves állapotban gyűrésálló, ezenkívül pedig száraz állapotban is gyűrésálló volt. 3. példa. A szenneyzéstől megszabadított műselyemfonál­ból készült szövetet, amely nem tartalmazott lá­tens gyűrődést, 35.56 B°é sűrűségű 18 C°-os sa­létromsavban 2 percig áztattuk. Ezután a szövetet hideg vízben kimos,tuk, 0.25%-°s vizes nátriumkar­bonátoldatban mostuk, jól kiöblítettük és feszítés nélkül száradni hagytuk. Nedvesítés közben a szövet felülete kiterjedés­ben 20%-kal megnőtt. A szövet önkisimuló és ned­ves állapotban gyűrésálló volt, de nem volt gyű­résálló száraz állapotban. - 4. példa. A 3. példa szerint, kezelt szövetet karbamid­formaldehid kondenzálási termékeként . kapott gyantával impregnáltuk és a 2. példában leírt mó­don kikészítettük. A végtermék önkisimuló, nedves állapotban gyű­résálló és száraz állapotban is gyűrésálló volt. 5. példa. Műselyemből készült ruhaszövetvéget, amely a szövőszéken 96 cm széles volt és melyet 1,5 Danier oly viszkózaműselyemfonálból szőttünk, amelynek elemi szálhossza 3,9 cm és pamutszáma (súlyegy­ségre eső hossz) 18s volt (British Board of Trade Utility Specification No. 1009), porzsoltunk és nem hajtogatott állapotában abból az irező anyagot el­távolítottuk. Meleg vízben való mosás után a szö­vetet ugyancsak hajtogatás nélkül, tehát teljes szélességében kiterítve mosógépen oly fürdőben - mostuk, mely 378 1 vízben 2,4 kg szappant tartal­mazott. A szövetet azután öblítéssel a szappantól megszabadítottuk és abból a fölös vizet kiűztük. Ezután a szövetet meleg levegőben előre meghatá­rozott szélességre, a példában 91 cm szélességre nyújtottuk, miközben a szövet hossza 5%-kal meg­rövidült. Miután a szövet szobahőmérsékleten lehűlt, an­nak végeit gépen egymással összevarrtuk. A gép­ben alkalmazott fürdő 378 1 vízben 1.25 normál al­kálilúgot tartalmazott és hőmérséklete 20 C° volt. Ebben a fürdőben a szövetet teljes szélességében kiterítve hosszirányában 1 óra hosszat mozgattuk. Ezután az alkálifürdőt ismételten 60 C° vízfürdő­vel helyettesítettük és a mosást mindaddig folytat­tuk, amíg végre az alkálilúg főtömege a szövetből ki volt mosva. Ezután a szövetet lehűtés végett hideg vízben öblítettük és az alkália utolsó nyo­mait 0.1%-os vizes sósavoldatban távolítottuk el. Végül a szövetet hideg vízben addig öblítettük, amíg az teljesen savmentessé vált. Ezután a szövetet a gépből eltávolítottuk és mi­után azt a víztől megszabadítottuk, lágyító fürdő­be vittük. Ez a fürdő 94.5 1 vízben 900 g sztearint és 450 g bóraxot tartalmazott. Ezután a szövetet kifeszített állapotában szárítottuk. Szárítás előtt a szövetet 91 cm szélességre feszítettük ki. A rövidü­lés szárítás után hosszirányban 5% volt. Az így kapott szövet önkisimuló és nedves álla­potban gyűrésálló volt. A szövet száraz állapotban nem volt gyűrésálló. 6. példa. Az 5. példa szerinti eljárással kezelt szövetet karbamid-formaldehid vízben oldható előkonden­zátumával impregnáltuk, amely katalizátorként am­móniumfoszfátot tartalmazott (lásd 449.243 számú brit szabadalmi leírást). Ezután a szövetet ala­csony hőmérsékleten feszítőgépen szárítottuk, amelyre a szövet 90 cm szélességben volt kifeszít­ve. A szövet hossza 5%-kal rövidült. A műgyanta további kondenzá^lása végett a szövetet 2—4 percig 150—160 C° hőmérsékleten hevítettük, majd fe­szültségmentes állapotban 5 percig oly fürdőben mostunk, amely 90 C° hőmérsékleten 0.25% szap­pant és 0.25% nátriumkarbonátot tartalmazott. Ez a mosóeljárás energikusabb, mint az oly szövetek mosásához használt szokásos eljárás, amelyek kar­bamid-formaldehid kondenzálási terméket tartal­maznak és ennek következtében száraz állapotban gyűrésállóak. Végül a szövetet 90 cm szélességben feszített állapotban feszítőgépen megszárítottuk, miközben az hosszirányban rövidült és méretállóvá vált. Az így kapott szövet önkisimuló, nedves állapot­ban gyűrésálló és száraz állapotban gyűrésálló. 7. 'példa. Műselyemből készült szövetet az 5. példában le­írt módon perzseltünk és készítettünk elő. Ezután a szövetpályát teljes szélességében és láncirányban alkalmazott csekély feszültséggel oly fürdőbe ve­zettük, amely 378 1 vízben összehúzó hatású anyag­ként 80 súlyrész nátronlúgot és 80 súlyrész nát­riumkloridot tartalmazott és hőmérséklete 20 C° volt. 60 másodpercig tartó bemerítés után a szöve­tet görgőkön feszítőgépre vezettük és 90 cm szé­lességre feszítettük, majd 80 C° hőmérsékletű víz­zel mindaddig permeteztük, míg abból a nátron­lúg teljesen eltávozott. Az alkálilúg utolsó nyomai hideg vízben, teljes szélességben való mosással is eltávolíthatók. A szövetből a vizet mechanikusan eltávolítottuk, majd azt 90 cm szélességben kifeszítve megszárí­tottuk. A hosszirányú rövidülés 5% volt. A kapott szövet önkisímuló, nedves állapotban gyűrésálló, de száraz állapotban nem gyűrésálló. 8. példa. A 7. példában leírt módon kezelt szövetet a 6. példában leírt módon kezeltük tovább. önkisimuló, nedves állapotban gyűrésálló és szá­raz állapotban gyűrésálló szövetet kaptunk. 9. péída. A 7. és 8. példákban ismertetett eljárás szerint dolgoztunk, azonban a nátriumkloridot összehúzó hatású anyagként 200 térfogatrész 48.33 B/ sűrű­ségű nátriumszilikáttal (Na2 OSi0 2 ) helyettesítettük és a szövetet a feszítőgépen való mosás előtt ebben a fürdőben 5 percig kezeltük. Hasonló eredménye­ket kaptunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom