142758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilszövet kezelésére
142.758 7 Kis molekulasúlyú aminoaldehid köndenzáiási termék állítható elő, ha formaldehidet aminovegyülettel, mint pl. karbamiddal vizes oldatban annyi ideig kezelünk, amíg kristályos metoxi-vegyület oldatát , kapjuk, melynek 1 : 1.6 molekuiaviszonyű 60 rész karbamid-formaldehid kondenzátumot és 40 rész vizet tartalmazó oldatban vagy ezzel egyenértékű oldatban 20 C°-nál mért viszkozitása 10 centipoise-nál kevesebb. Metoxi-karbamid és metoxi-melamin' helyett azok éterei vagyis alkilezett metoxi-karbamid vagy alkilezett metoxi-melamin is alkalmazható. Célszerű, ha az előzetesen önkisimulóvá és nedves állapotban gyűrésállóvá tett szövetet a fentnevezett köndenzáiási termékek vizes oldatával impregnáljuk, a fölös mennyiségben lévő reagenseket, eltávolítjuk, a szövetet megszárítjuk, majd a kondenzálás, illetőleg a műgyantaképződés befejezésé végett melegítjük; ahhoz a vizes oldathoz, amellyel a szövetet, illetőleg fonalat impregnáljuk, előzetesen megfelelő katalizátort adunk. Az amino-aldehid típusú köndenzáiási termékhez alkalmazott katalizátor lehet valamely sav, savkerék, sav és só keveréke, pl. kalciumklorid és bórsav keveréke, de előnyösen olyan anyag, amely alkalmas arra, hogy savanyúvá váljék, vagy hogy a kezelés közben savat tegyen szabaddá, mint pl. amónium-tiocianát. monoammónium-foszfát vagy alumínium-klorid. Kis molekulasúlyú karbamid-formaldehid köndenzáiási termék oly oldata, amely textilrost'>>-ba behatolni képes, előállítható például a 449.243. számú brit szabadalmi leírásban ismertetett módon. Az ilyen oldat viszkozitása alacsony, általában 5—6 centipoise. Ha a reakciókeverékben több formaldehidet alkalmazunk, úgy ezzel az önkisimulás, a nedves állapotbani gyűrésállóság és a száraz állapotbani gyűrésállóság javulnak. Ha katalizátorként ammóniumsókat alkalmazunk, akkor a reakciókeverékkel természetes vagy mesterséges kaucsuk-látexek is bekebelezhetek; ezenkívül bekebelezhetünk oly hatóanyagokat is, aminők pl. sztearamidometilpiridin-klorid vagy oktadeciloximetilpiridin-klorid vagy sziloxánok, amelyek a kezelt anyagnak víztaszító tulajdonságokat adnak. Ha katalizátorként bizonyos fémek sóit alkalmazzuk, úgy használhatunk viaszemulziókat. így például egyidejű száraz állapotbani gyűrésállóság és foltosodással szembeni ellenállás érhető el, ha katalizátorként alumíniumacetátot alkalmazunk, feltéve, hogy az impregnált és szárított szövetet a bázisos acetát vagy oxid előállítása végett gőzöljük. A" köndenzáiási termékként kapott, hőhatásra száradó műgyantával impregnált anyag szárításakor bizonyos gondossággal kell eljárnunk. Így pl. legjobb eredmények érhetők el, ha az anyagot szárítás közben nem feszítjük túlságosan, mert ez nemcsak az anyag lágyságát befolyásolja hátrányosan, hanem az anyagot törékennyé is teheti, mert az annak belsejében lévő folyadék a túlságos feszítés következtében a felületre áramlik. Arra is ügyelnünk kell, hogy a szárítási folyamat közben a kristályos termék ne diffundáljon vagy vándoroljon a rostok felülete felé. Ez eljárás közben alkalmasan felszerelt készülékkel vagy e célra külön szerkesztett, önmagában ismert géppel szabályozható mértékű zsugorítás is elérhető. Az impregnált anyag szárítása közben vagy közvetlenül a szárítás után azt mehanikusan előidézett alakváltozásnak is alávethetjük, majd ezután az alakváltozást a hőhatásra keményedő műgyantának köndenzáiási termékeiből való előállításával állandósíthatjuk. Így pl. a szöveteket kalenderezhetjük, esetleg a Schreiner-féle eljárással, vagy abba rovatékolt hengerek között mintát nyomhatunk, vagy azon keményítő, paraffin, sellak vagy más szokásos szer alkalmazásával dörzsöléssel vagy hajtogatással tetszőleges mintázatot létesíthetünk. Az ilyen eljárások foganatosítására; számos gép ismeretes. A műgyanta • képződését az ilyen hatások keltésével egyidejűen melegítéssel fejezhetjük be. .Az impregnált és szárított szövet különféle módokon melegíthető. Ha gyengén savas katalizátorokat alkalmazhatunk, akkor a kezelési időtartam 3—5 perc és a hőfok 160—180 C°, míg erősebb savak alkalmazásakor a hőmérséklet 130—150 C°-ra csökkenthető. Ha a rostok belsejében a műgyantát eredményező kondenzálást fűtött kamrában fejezzük be, úgy előnyös, ha e folyamat közben a kamrában gőz van jelen. Ez a szövetben kedvezőbb fizikai tulajdonságokat hoz létre, mint amilyenekkel száraz állapotban melegített szövetek rendelkeznek. A végterméket alaposan kimossuk, nevezetesen hatékonyabb mosást alkalmazunk, mint oly szöveteknél, amelyeket műgyantával való kezeléssel csak száraz állapotban tettek gyűrésállóvá. Hígított alkáliával vagy hígított savval, pl. hígított alkálilúggal vagy sósavval való végső kezelés az eredményt javítja, mert bizonyos mennyiségű műgyantát eltávolít. ' 1. példa. A természetes, szennyeződéstől megszabadított műselyemből készült szövetet, amely nem tartalmazott látens gyűrődést, egy óra hosszat oly vizes oldatban áztattunk, amely 11 súlyszázalék káliumhidroxidot tartalmazott és hőmérséklete 18 C° volt. Ezután a szövetet hideg vízbe vittük és abban az alkália főtömegét eltávolítottuk, ezután a szövetei 1%-os ecetsavoldatban áztattuk. Végül a szövetet nátriumkarbonát vizes oldatában mostuk, meleg vízben öblítettük és feszítés nélkül száradni hagytuk. Nedvesítéskor az így kapott szövet felülete közelítően 20%-kal növekedett. A szövet önkisimuló és nedves állapotban gyűrésálló volt, viszont nem voll száraz állapotban gyűrésálló. 2. példa. ' — Az 1. példa szerint kezelt szövetet oly vizes fürdőbe vittük, amely 30 térfogatszázalék karbamid-formaldehid köndenzáiási terméket és 1 súlyszázalék monoammóniumfoszfátot tartalmazott. A köndenzáiási terméket azzal állítjuk elő, hogy 100 súlyrész karbamidot, 200 rész neutrális, 40%-os formaldehiddel és 8 rész 0.88 fajsúlyú ammóniával visszafolyató hűtőn 3 percig melegítettünk, majd hirtelen lehűtöttünk. A reakciókeverékkel való impregnálás után a szövetet oly mértékben öblítettük, hogy az a keverék 100 súlyszázalékát tartotta" vissza, majd azt 60 C°-on megszárítottuk. Ezután 2 percig 140 C°-on melegítettük és 0.25 súlyszázalék szappant, valamint 0.25 súlyszázalék nátriumkarbonátot tártai-