142758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilszövet kezelésére

142.758 7 Kis molekulasúlyú aminoaldehid köndenzáiási termék állítható elő, ha formaldehidet aminovegyü­lettel, mint pl. karbamiddal vizes oldatban annyi ideig kezelünk, amíg kristályos metoxi-vegyület ol­datát , kapjuk, melynek 1 : 1.6 molekuiaviszonyű 60 rész karbamid-formaldehid kondenzátumot és 40 rész vizet tartalmazó oldatban vagy ezzel egyen­értékű oldatban 20 C°-nál mért viszkozitása 10 centipoise-nál kevesebb. Metoxi-karbamid és metoxi-melamin' helyett azok éterei vagyis alkilezett metoxi-karbamid vagy alki­lezett metoxi-melamin is alkalmazható. Célszerű, ha az előzetesen önkisimulóvá és nedves állapotban gyűrésállóvá tett szövetet a fentnevezett könden­záiási termékek vizes oldatával impregnáljuk, a fö­lös mennyiségben lévő reagenseket, eltávolítjuk, a szövetet megszárítjuk, majd a kondenzálás, illető­leg a műgyantaképződés befejezésé végett mele­gítjük; ahhoz a vizes oldathoz, amellyel a szövetet, illetőleg fonalat impregnáljuk, előzetesen megfelelő katalizátort adunk. Az amino-aldehid típusú kön­denzáiási termékhez alkalmazott katalizátor lehet valamely sav, savkerék, sav és só keveréke, pl. kalciumklorid és bórsav keveréke, de előnyösen olyan anyag, amely alkalmas arra, hogy savanyúvá váljék, vagy hogy a kezelés közben savat tegyen szabaddá, mint pl. amónium-tiocianát. monoammó­nium-foszfát vagy alumínium-klorid. Kis molekulasúlyú karbamid-formaldehid kön­denzáiási termék oly oldata, amely textilrost'>>-ba behatolni képes, előállítható például a 449.243. szá­mú brit szabadalmi leírásban ismertetett módon. Az ilyen oldat viszkozitása alacsony, általában 5—6 centipoise. Ha a reakciókeverékben több formalde­hidet alkalmazunk, úgy ezzel az önkisimulás, a nedves állapotbani gyűrésállóság és a száraz álla­potbani gyűrésállóság javulnak. Ha katalizátorként ammóniumsókat alkalmazunk, akkor a reakciókeverékkel természetes vagy mes­terséges kaucsuk-látexek is bekebelezhetek; ezen­kívül bekebelezhetünk oly hatóanyagokat is, ami­nők pl. sztearamidometilpiridin-klorid vagy okta­deciloximetilpiridin-klorid vagy sziloxánok, amelyek a kezelt anyagnak víztaszító tulajdonságokat ad­nak. Ha katalizátorként bizonyos fémek sóit alkal­mazzuk, úgy használhatunk viaszemulziókat. így például egyidejű száraz állapotbani gyűrésállóság és foltosodással szembeni ellenállás érhető el, ha katalizátorként alumíniumacetátot alkalmazunk, feltéve, hogy az impregnált és szárított szövetet a bázisos acetát vagy oxid előállítása végett gőzöl­jük. A" köndenzáiási termékként kapott, hőhatásra száradó műgyantával impregnált anyag szárítása­kor bizonyos gondossággal kell eljárnunk. Így pl. legjobb eredmények érhetők el, ha az anyagot szárítás közben nem feszítjük túlságosan, mert ez nemcsak az anyag lágyságát befolyásolja hátrá­nyosan, hanem az anyagot törékennyé is teheti, mert az annak belsejében lévő folyadék a túlságos feszítés következtében a felületre áramlik. Arra is ügyelnünk kell, hogy a szárítási folyamat közben a kristályos termék ne diffundáljon vagy vándo­roljon a rostok felülete felé. Ez eljárás közben al­kalmasan felszerelt készülékkel vagy e célra külön szerkesztett, önmagában ismert géppel szabályoz­ható mértékű zsugorítás is elérhető. Az impregnált anyag szárítása közben vagy közvetlenül a szárítás után azt mehanikusan előidézett alakváltozásnak is alávethetjük, majd ezután az alakváltozást a hő­hatásra keményedő műgyantának köndenzáiási ter­mékeiből való előállításával állandósíthatjuk. Így pl. a szöveteket kalenderezhetjük, esetleg a Schrei­ner-féle eljárással, vagy abba rovatékolt hengerek között mintát nyomhatunk, vagy azon keményítő, paraffin, sellak vagy más szokásos szer alkalma­zásával dörzsöléssel vagy hajtogatással tetszőleges mintázatot létesíthetünk. Az ilyen eljárások foga­natosítására; számos gép ismeretes. A műgyanta • képződését az ilyen hatások keltésével egyidejűen melegítéssel fejezhetjük be. .Az impregnált és szárított szövet különféle mó­dokon melegíthető. Ha gyengén savas katalizátoro­kat alkalmazhatunk, akkor a kezelési időtartam 3—5 perc és a hőfok 160—180 C°, míg erősebb sa­vak alkalmazásakor a hőmérséklet 130—150 C°-ra csökkenthető. Ha a rostok belsejében a műgyantát eredmé­nyező kondenzálást fűtött kamrában fejezzük be, úgy előnyös, ha e folyamat közben a kamrában gőz van jelen. Ez a szövetben kedvezőbb fizikai tulajdonságokat hoz létre, mint amilyenekkel szá­raz állapotban melegített szövetek rendelkeznek. A végterméket alaposan kimossuk, nevezetesen hatékonyabb mosást alkalmazunk, mint oly szöve­teknél, amelyeket műgyantával való kezeléssel csak száraz állapotban tettek gyűrésállóvá. Hígított al­káliával vagy hígított savval, pl. hígított alkálilúg­gal vagy sósavval való végső kezelés az eredményt javítja, mert bizonyos mennyiségű műgyantát eltá­volít. ' 1. példa. A természetes, szennyeződéstől megszabadított műselyemből készült szövetet, amely nem tartal­mazott látens gyűrődést, egy óra hosszat oly vizes oldatban áztattunk, amely 11 súlyszázalék kálium­hidroxidot tartalmazott és hőmérséklete 18 C° volt. Ezután a szövetet hideg vízbe vittük és abban az alkália főtömegét eltávolítottuk, ezután a szövetei 1%-os ecetsavoldatban áztattuk. Végül a szövetet nátriumkarbonát vizes oldatában mostuk, meleg vízben öblítettük és feszítés nélkül száradni hagy­tuk. Nedvesítéskor az így kapott szövet felülete köze­lítően 20%-kal növekedett. A szövet önkisimuló és nedves állapotban gyűrésálló volt, viszont nem voll száraz állapotban gyűrésálló. 2. példa. ' — Az 1. példa szerint kezelt szövetet oly vizes fürdőbe vittük, amely 30 térfogatszázalék karba­mid-formaldehid köndenzáiási terméket és 1 súly­százalék monoammóniumfoszfátot tartalmazott. A köndenzáiási terméket azzal állítjuk elő, hogy 100 súlyrész karbamidot, 200 rész neutrális, 40%-os formaldehiddel és 8 rész 0.88 fajsúlyú ammóniával visszafolyató hűtőn 3 percig melegítettünk, majd hirtelen lehűtöttünk. A reakciókeverékkel való impregnálás után a szövetet oly mértékben öblítettük, hogy az a keve­rék 100 súlyszázalékát tartotta" vissza, majd azt 60 C°-on megszárítottuk. Ezután 2 percig 140 C°-on melegítettük és 0.25 súlyszázalék szappant, vala­mint 0.25 súlyszázalék nátriumkarbonátot tártai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom