142666. lajstromszámú szabadalom • Háromnyomású vezérlőszelep nyomólégfékekhez, különösen sínjárművek számára

142.666 A csatolt rajz a találmány két példaképem kiviteli változatát vázlatosan ábrázolja. Az 1. ábra szerint a szokásos szerkezetű 1 háromnyomásü vezérlőszelepben a 3 vezérlődugattyú eltolhatóan van vezetve és ez a dugattyú az áldandó nyomású 5 vezérlőkamrát attól a 7 tértől választja el, amelyet a 9, 11 vezetékek, valamint a 13 fojtónyílás a 15 főlégvezetékkel kötnek öszsze. A 3 vezérlődugattyú a csőszerű 17 alkatrészt működteti, amely a 18 rugóval terhelt 19 visszavezetődugattyút hordozza és amelynek a rajz szerint fölső nyitott vége a 23 kibocsájtó szelep számára mint szelepülés (21) van kialakítva. Emellett a 23 kibocsájtószelep a 25 beboesájtó szeleppel kettős szeleppé van egyesítve; a 25 szelep a 27 üléssel működik együtt. A 23 szelep a 29 fékhen- , ger szellőzését vezérli, éspedig a 31 vezetéken, a 17 csőszerű részen és a 33 és 35 nyilasokon át, melyek révén ez a henger a külléggel kapcsolódhátik. A 29 fékhengernek levegővel való ellátása ugyancsak a 31 vezetéken át történik, de a 39 féklevegő-tartályból kiágazó további 37 vezeték segítségével és ezt a levegőbeáramlást a 25 szelep szabályozza. A 39 tartályt a 15 főlégvezeték a 41 vezetéken és a 43 visszacsapószelepen át tölti meg. A 9 vezetékkel összekötött 11 csővezeték a rajzon feltüntetett módon, a 47 vezérlőberendezés 45 teréhez vezet. A 47 vezérlőberendezés házában a 49 működtető dugattyú előtolhatóan van vezetve és ez a dugattyú az 51 vezeték révén a fékhengerben lévő nyomás hatása alatt áll. A 49 dugattyú az 53 rugó hatása ellenében az 55 szelepet működteti, melynek 57 ülése a 47 vezérlőberendezés házában van kialakítva. Az 55 szeleppel egytengelyűén és azzal együttmozgóan a tárcsaalakú 59 rész van a dugattyúrúdon megerősítve, mely 59 rész a fék oldott állapotában bizonyos játékkal helyezkedik el az 55 szelep 57 ülését hordozó 62 hengeres toldat belsejében. Az 59 tárcsaalakú résznek a 62 henger belső falához viszonyított játéka olyképpen van meghatározva, hogy a két rész között fennmaradó köztér azonos az ú. n. érzékenységi nyílással, amelyen át a főlégvezeték, nyitott 55 szelep esetén a 11 vezetéken és 45 téren át a további 61 térrel, végül pedig a 63 vezetéken át az 1 háromnyomású szelep állandó nyomású 5 kamrájával kapcsolódik. Ezzel az érzékenységi nyílással azt érjük el, hogy ha a fővezetékben nem szándékolt nyomásingadozások keletkeznek, melyek időbelileg bizonyos határt nem lépnek túl, a fővezetékben és ezzel együtt a 7 vezérlőszeleptérben lévő nyomás, továbbá az 5 vezérlőkamrában lévő nyomás egymással oly mértékben egyenlítődnek ki, hogy a fék nem szándékolt üzembehelyeződése nem következhetik be. A leírt — 1. ábra szerinti — berendezés működésmódja a következő: A fék oldott állapotában a részek a rajzon látható helyzetet veszik fel. A főlégvezeték a legnagyobb szabályozónyomással (5 att) van megtöltve és ugyanez a nyomás uralkodik a 39 tartályban. Az 1 háromnyomású vezérlőszelep 7 terében szintén ugyanez a nyomás van, a 11,9 vezeték működése folytán. Végül a 11 vezeték és az 53 rugó által nyitvatartott 55 szelep révén, továbbá az ezzel a szeleppel egymásután kapcsolt érzékenységi nyílás és a 63 vezeték révén az 5 vezérlőkamrában is ez a legnagyobb nyomás van jelen. A 18 rugó a vezérlőszelep 3,19 dugattyúrendszerét alsó helyzetében tartja, amelyben a 29 fékhenger, nyitott 23 szelep mellett, a 33,35 kibocsájtó nyílásokon át szellőződik és a 25 szelep révén a 39 tartálytól el van zárva. A szabályozó vagy vezérlő berendezés (47), 62-vel jelölt hengeres toldatának belsejében lévő tárcsaalakú 59 alkatrész, úgy, mint már mondottuk, a fékberendezés megindulásának érzékenységét határozza meg. Ha a mozdonyvezető a fővezetékben a nyomást csökkenti és ezzel a fékezést megindítja, akkor először a 9, 11 kapcsolóvezeték révén és az érzékenységi nyílásnál nagyobb 13 fojtónyílás hatása folytán a vezérlőszelep 7 terében a nyomás oly mértékben csökken,, hogy a vezérlőszelephez tartozó 3,19 dugattyúrendszer az 5 vezérlőkamrában fellépő túlnyomás hatására a rajz szerint felfelé elmozdul, miközben a 23 kibocsájtó szelep záródik és a 25 beboesájtó szelep a 29 fékhengerbe levegő bevezetése végett a 39 tartályról felemelkedik. A 29 fékhengerben növekvő nyomás a 47 vezérlőberendezés 49 dugattyúján fejti ki hatását és így az 55 szelep az 53 rugó hatása ellenében záródik, miközben az 59 tárcsa a rajzon szaggatott vonalakkal jelölt helyzetébe jut. Ebben a helyzetben ez a tárcsa az eddigi érzékenységi nyíláskeresztmetszet helyett jóval nagyobb átbocsájtási keresztmetszetet létesít a 45 és 61 terek között, vagyis az állandó nyomású 5 kamra és a 15 fővezeték, ill. az 1 háromnyomású vezérlőszelep 7 tere között ezt a nagyobb átbocsájtó keresztmetszetet létesíti. Ez a keresztmetszet-változás azonban egyelőre nem fejti ki hatását, mert az 55 szelep zárva van, tehát képzelhető olyan megoldás is-, amelynél ez a keresztmetszetnövelés később, pl. az 55 szelep újólagos nyitásánál, a fék teljes oldása előtt jön létre. Az egyes fékezési és oldási fokozatok mármost a zárva maradt 55 szelep révén szokott módon játszódnak le és így ezeket nem kell e helyen közelebbről ismertetni. Csak amikor az oldási folyamat már annyira előrehaladt, hogy a háromnyomású vezérlőszelep dugattyúrendszere véghelyzetét még nem érte el, de a 29 fékhengerben lévő visszamaradt nyomás már nem tudja az 55 szelepet tovább zárva tartani, akkor nyitja az 53 rugó ezt az 55 szelepet és ekkor, mivel a szelep felemelkedik 57 üléséről a 45 és 61 terek közötti nagy átáramlási keresztmetszet hatásossá válik, mert rövid ideig még nyitva van. Az 59 tányér vagy tárcsa ugyanis ezt a keresztmetszetet rövidesen az érzékenységi nyílásnak megfelelő mértékre csökkenti. Az 5 vezérlőkamra és a 7 tér, ill. 15 fővezeték közötti, gyakorlatilag véve nem fojtott kapcsolat rövid ideig tart és ez az idő elegendő az 5 és 7 terek közötti nyomáskiegyenlítődésre oly módon, hogy eközben az 5 kamra nyomása csak kismértékben csökken. Ennek a nyomáskiegyenlítődésnek a gyorsaságát a 13 fojtónyílás még kedvezőbbé teszi, mert ez a nyílás először csak a viszonylag kicsi 5 és 7 terek közötti kiegyenlítődést teszi lehetővé (gyakorlatilag véve), és csak ezután terjed ki a folyamat a 15 főlégvezetékre. Az 5 és 7 terek között bekövetkező nyomáskiegyenlítődésnek az a következménye, hogy a há-