142500. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszelep nyomólégfékekhez, főleg sínjárművek számára

2 142.500 elhelyezve és a dugattyúnak a rajz szerinti felső oldala — az 5 tér felől — a 7 főlégvezeték nyo­másának hatása alatt áll. A dugattyúnak a rajz szerinti alsó felülete a 9 vezérlőkamra nyomásá­nak van kitéve. Ebben a vezérlőkamrában a fő­légvezeték legnagyobb szabályozó nyomásának megfelelő, állandó nagyságú túlnyomást tartunk fenn. A 3 dugattyú a hüvelyalakú 11 alkatrészt működteti, melynek 13 kibocsátónyílása van. Emellett ez az 11 alkatrész még a 17 szelep szá­mára 15 üléssel is el van látva és ez a szelep a további 19 szeleppel együtt rúgóhatás alatt álló, kettős szeleprendszert alkot. A lí hüvelyhez van még erősítve a 21 visszavezető dugattyú, amely egyrészt a 23 rúgó, másrészt pedig a 25 fékhenger nyomásának hatása alatt áll. A 19 szelep a 27 üléssel együttműködve szabályozza az áramlást a 29 vezetékben, amely a 31 nyomólevegő-tartály­ból a 25 fékhengerhez vezet. A 31 tartály a 7 fő­légvezetékbol a 33 visszacsapószelepen át töltődik meg. A főlégvezetékben van a 35 szabályozóbe­rendezés, amelyben az állandó nyomású 9 vezérlő­kamrából jövő 37 vezeték torkollik. Az 5 és 9 te­rek a .háromnyomású 1 vezérlőszelephez tartoznak és e tereket összekötő 7, 37 vezetékek a 39 érzé­kenységi furaton vezetnek át, amely a vezérlősze­lep működésbelépésének érzékenységét határozza meg. Ez a 39 furat egyben a 9 kamra töltőfurata akkor, amikor a levegő a 7 főlégvezetékből ebbe a kamrába áramlik. A 39 érzékenységi nyílás át­áramlási keresztmetszetét a 41 tűvel lehet szabá­lyozni, amely a kapcsolat elzárására való 43 sze­leppel együtt a 45 dugattyú hatása alatt áll, ill. e dugattyú működteti ezt a tűt és szelepet. A 45 dugattyú a 47 vezetéken át a 25 fékhenger nyo­másának van kitéve. A 45 dugattyú egyrészt a teljes löketét befolyásoló, gyenge 49 rúgó ellené­ben hat és emellett még az erősebb 51 rúgó ellen is dolgozik, melynek mozgását azonban az 53 üt­köző és 55 ellenütköző olykép szabályozza, hogy ez az erősebb rúgó a 45 dugattyú löketének csak egy részén dolgozik, ill. hat a dugattyúra. A 43 elzárószelep ülését a rajzon 57-tel jelöltük. A leírt berendezés működése a következő: A fék oldott helyzetében az egyes alkatrészek az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el. A beren­dezésnek ebben az állapotában a 3 dugattyú felső felülete a 7 főlégvezeték legnagyobb nyomásának hatása alatt áll és ugyanez a nyomás tölti meg a 39 érzékenységi nyíláson és a 37 vezetéken át a 9 vezérlőkamrát is. Ilyen módon a dugattyú mind­két oldalán azonos nyomás van. A 23 rúgó az egy­mással összefüggő 3 és 21 dugattyúkat véghelyze­tükben tartja, amelyben a 17 kibocsátószelep nyitva, a 19 bebocsátószelep pedig zárva van. Ilyen módon a 25 fékhenger a 13 kibocsátónyíláson át a külléggel kapcsolódik, miáltal a 35 szabályozó­berendezés 45 dugattyúja sem áll túlnyomás ha­tása alatt. Ezt a dugattyút a 49 rúgó véghelyzeté­ben tartja, amelyben a 41 tű a 39 érzékenységi nyílásból kiáll, ill. abból kihúzott helyzetet foglal el, miáltal ennek a nyílásnak teljes keresztmetszete rendelkezésre áll a 7 és 37 vezetékek közötti eset­leges áramlás számára. A 7 főlégvezetékben előálló nem-szándékolt nyomásingadozásoknál ez a 39 ke­resztmetszet az 1 vezérlőszelep érzéketlenségének mértékét szabja meg. Mindaddig, amíg a 7 főlég­vezetékben a nyomásingadozások időbelileg úgy játszódnak le, hogy a nyomás a 9 vezérlőkamrá­ban a 39 érzéketlenségi nyíláson át e nyomásinga­dozásokat követni tudja, a vezérlőszelepben nin­csen változás, ill. ez a szelep nem lép működésbe. Ha viszont pl. a fékezés megkezdése céljából a 7 főlégvezetékben a nyomást gyorsabban csökkent­jük, úgyhogy a 39 nyílás már nem teszi lehetővé a nyomáskiegyenlítődést, a 9 kamrában tehát az 0 térhez viszonyítva túlnyomás áll elő, akkor a 3, 21 dugattyúk a 23 rúgó hatása ellenében felfelé mozdulnak el és így a 11 hüvely elzárja a 17 ki­bocsátószelepet, a 19 szelepet pedig rugója ellené­ben nyitja; ezzel befejeződik a 25 fékhengernek a külléggel való kapcsolata (szellőztetése) és a 31 tartály jut kapcsolatba a külléggel., A fékhenger­ben előálló túlnyomás a 47 vezetéken át a 35 sza­bályozóberendezés 45 dugattyújához és a 39 érzé­kenységi furathoz is eljut és ez a dugattyú először a gyenge 49 rúgó ellenében mozogva a 41 és 43 al­katrészeket mozdítja el. Emellett a 41 tű a 39 ér­zékenységi furatba hatol,' vagyis lefelé mozdul el. Mikor a fékhenger nyomása tovább emelkedik, a 45 dugattyú az 55 ütköző részét képező gallérhoz szorulva az erősebb 51 rúgó erejét is legyőzi és el­zárja a 43 szelepet, miáltal a 9 vezérlőkamra és a 7 főlégvezeték, ill. 5 tér közötti kapcsolat elzáró­dik. A részletesebben le nem írandó, további féke­zési és oldási műveletek folyamán a 43 szelep zárva marad. Csak amikor a fék oldásánál a 25 fékhenger nyomása ismét oly értékre süllyedt, amelynél a 49 és 51 rugók egyesített ereje a 45 dugattyúra ható nyomást legyőzni képes, mozdul el ez a dugattyú felfelé, amíg az 51 rúgó mozgását az 55, 53 ütközők működése, ill. érintkezése nem korlátozza. A 49 gyenge rúgó most már önmagában fejti ki hatását és ereje nem elegendő ahhoz, hogy a megmaradt fékhengernyomás hatása alatt álló 45 dugattyút el­mozdítsa, ez a dugattyú tehát megmarad ebben a helyzetében, amelyben a 43 szelep nyitva van ugyan, a 41 tű azonban még a 39 érzékenységi furatban van, ill. ebbe belenyúlik. Ilymódon a 39 nyílás átáramlási keresztmetszete csökkentve van, oly mértékben, hogy esetleges ismételt fékezésnél a 7 fővezeték nyomása, főleg hosszú vonatok utolsó kocsijainál csak igen lassan csökken és az 1 vezérlőszelep megnövelt érzékenysége folytán visszavezető dugattyújára nehezedő fékhengernyo­más dacára azonnal biztosan az új fékezőhelyzetbe mozdul. Ebben a helyzetben a 27 bevezetőszelep ismét nyit, mire az emelkedő fékhengernyomás a 45 dugattyú révén ismét a 43 szelep zárását eredményezi. Ilyen módon a 9 vezérlőkamrából a nyomólevegő nem áramolhatik át a 7 főlégveze­tékbe. Ha viszont a fékezést a főlégvezeték nyomásá­nak emelésével tovább oldjuk, akkor a fékhenger nyomása végülis gyakorlatilag nullára csökken, mi­által a gyenge 49 rúgó a 45 dugattyút végülis oly mértékben mozdítja el felfelé, hogy a 41 tű telje­sen kihúzódik a 39 nyílásból. Ilyen módon a fék teljesen oldott helyzetében ismét a 39 nyílás teljes átáramlási keresztmetszete áll rendelkezésre az 1 vezérlőszelep érzékenységi határának meghatáro­zására. A megindulás megnövelt érzékenysége ez­zel ismét rendes értékére csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom