142500. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszelep nyomólégfékekhez, főleg sínjárművek számára

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.500. SZÁM. 20. f. 26—50. OSZTÁLY. — KO-669. ALAPSZÁM. Vezérlőszelep nyomólégfékekhez, főleg sínjárművek számára Knorr-Bremse G. m. b. H. cég, München. A bejelentés napja: 1953. szeptember 3. A háromnyomású alapelv szerint dolgozó nyomólégfékek vezérlőszelepei a teljes oldás helyzetét rendes körülmények között csak akkor veszik fel, ha a főlégvezetékben a nyomás a legnagyobb szabályozónyomásra emelkedett (5 att) és ezzel egyensúlyt tart a háromnyomású szelep állandó nyomású vezérlőkamrájában lévő nyomás. Javasolták már az ilyen vezérlőszelepeknél az oldóberendezést olyképp létesíteni, hogy az ú. n. érzékenységi nyílást tartalmazó, az állandó nyomású vezérlőkamra és a főlégvezeték között lévő kapcsolóvezeték, már a főlégvezeték kisebb nyomásánál, pl. 4,8 att-nél nyisson; ilymódon ugyanis a vezérlőkamra és a főlégvezeték közötti nyomáskiegyenlítődés már az előbbiben keletkező kicsi nyomáscsökkentés mellett is lehetséges, ami a vezérlőszelep oldási hajlamát erősíti. Ennél a folyamatnál az érzékenységi nyílás nyitásakor még a 4',8 att vezetéknyomásnak megfelelő visszamaradó nyomás van még a fékhengerben és ez a vezérlőszelep visszavezető dugattyújára ható nyomás azt eredményezi, hogy ez a szelep azonnal bekövetkező újabb fékezésnél annyira érzéketlen, hogy főleg hosszú vonatok végénél a főlégvezeték lassú nyomásesése elégtelen; a főlégvezetéknek ez a kismértékű nyomásesése tehát nem elegendő a fékhengernyomással megnövelt vezérlőszelep-ellenállások legyőzésére és a szelepnél a fékező levegő úiabb beáramlását létesítő mozgás létrehozására. Mivel azonban az állandó nyomású vezérlőkamra és a főlégvezeték közötti összekötővezeték érzékenységi furatának szabályozószelepe nyitva van és csak emelkedő fékhengernyomásnál záródna, az állandó nyomású kamra e nyitott szelepen át kiürül, ül. tartalma állandóan a főlégvezeték felé áramlik, ami a fékberendezés biztonságos üzemét veszélyezteti. A találmány célja e hátrány kiküszöbölése és annak biztosítása, hogy a háromnyomású vezérlőszelep biztosan működésbe lép akkor is, ha visszavezető dugattyújára visszamardt nyomás nehezedik. Ezt a feladatot az állandó nyomású kamra és a főlégvezeték között legalább egy, szabályozott érzékenységű nyílással ellátott, háromnyomású vezérlőszelepnél a következőképpen oldjuk meg: az érzékenységi nyílás (vagy nyílások) szabályozóberendezése (vagy berendezései) — melyet a fékhenger nyomása vagy ezzel összefüggő másik nyomás vezérel — olyan kialakítású, hogy az érzékenységi nyílások szabaddá tételénél, ill. ha a fékhenger nyomásának meghatározott érték alá csökkenése után ez a nyílás szabaddá válik, a fék további oldásánál — tehát e nyomás további csökkenésekor — az érzékenységi nyílás (vagy nyílások) teljes áramlási keresztmetszete szabaddá válik. Nyomólégfékeknél javasolták már Ta főlégvezeték és a vezérlőkamra közötti csatlakozást olyan szerv segítségével elzárni, amely a főlégvezetékből gyorsító segítségével megcsapolt és egy kamrába vezetett levegő, nyomásának hatására lép működésbe. Ilyen módon akarták megoldani azt a feladatot, hogy a vezérlőkamrának a főlégvezetéktől való tökéletes elválasztása amennyire csak lehetséges, ugyanakkor történjék, amikor a fékezés megkezdése végett a főlégvezetékben nyomáscsökkenést létesítettünk. Ezzel ellentétben a találmány célja teljesen más, éspedig az, hogy az oldási folyamat végén, kevéssel a teljes oldás előtt, az érzékenységi nyílás átáramlási keresztmetszetének változása fejtse ki hatását. A találmány szerinti elgondolást ez a régebbi javaslat még akkor sem befolyásolja, ha emellett a szabályozóberendezés működtetésére a gyorsító révén a főlégvezetékből elvett és az átvivőkamrába vezetett levegő nyomását használjuk; ugyanis a találmány szerinti szabályozóberendezés működési szakasza, amint már említettük, ill. meghatároztuk, csak a fék oldási műveletébe esik, éspedig kevéssel a teljes oldás előtt. Űgy,' amint a rajzzal kapcsolatos részletes leírásból kiderül, ez a szabályozóberendezés csak akkor kezdi meg működését, amikor egy másik, a fékhengerben lévő nyomás hatására működtetett szabályozóberendezés az állandó nyomású vezérlőkamra és a főlégvezeték közötti kapcsolatban már legalább egy keresztmetszetcsökkenést hozott létre. A csatolt rajz a találmány több kiviteli példáját vázlatosan szemlélteti. Az 1. ábrában a szokásos szerkezetű háromnyomású szelepet 1-gyel jelöltük. Ebben a vezérlőszelepben á 3 dugattyú ide-oda mozgathatóan van