142478. lajstromszámú szabadalom • Háromnyomású vezérlő szelep a főlégvezeték helyi megcsapolására alkalmas átvivő kamrával, nyomólégfékek számára, főleg sínjárművekhez

2 142.478 rához tartozik, amelyet a rajzon 63-mal jelöltünk. Ez az átvivőkamra a 65 fojtónyílás révén állandóan a külléggel kapcsolódik. Az 59 és 63 kamrák közötti kapcsolatot a 67 szelep szabályozza, amely a 69 dugattyút a 71 rúgó nyomása ellenében zárja. A 69 dugattyú a 29 vezeték és annak 73 elágazása révén állandóan a 27 fékhenger pillanatnyi nyomásának hatása alatt áll. Az 5 főlégvezetékből 75 elágazás a 77 vezérlőberendezéshez vezet és továbbhaladva az 1 háromnyomású vezérlőszelep állandó nyomáson tartott 7 terével létesít kapcsolatot. A 77 vezérlőberendezésnek 79 rugóval nyitvatartott 81 szelepe van, amely e rúgó ellenében a 83 dugattyút működteti. Erre a dugattyúra a 29 vezeték közvetítése révén a 27 fékhenger nyomása hat. A 75 vezetéknek 85 érzékenységi nyílása van, amely a 81 szelep nyitvatartásának ideje alatt a háromnyomású szelep reakció-érzékenységét meghatározza. A leírt berendezés működése a következő: A nem fékezett állapotban a részek a rajzon látható helyzetben vannak. Aá 1 háromnyomású vezérlőszelepben lévő dugattyúrendszer a 23 rúgó • hatása alatt alsó véghelyzetét foglalja el, a 15 szelep pedig a 17 rúgó hatása alatt 19 ülésére fekszik fel, és ezáltal a 24 segédlégtartályt a 27 fékhengertől elválasztja. Ez a 27 fékhenger a 11 kivezető nyílás révén a külléggel kapcsolódik. A 3 dugattyú fölső felületénél a főlégvezeték legnagyobb szabályozó nyomása működik és ugyanez a nyomás fejti ki hatását a 85 érzékenységi nyíláson, valamint a nyitott 81 szelepen és a 75 vezetéken át a 3 dugattyú alatt lévő 7 térre is. A 85 érzékenységi nyílás úgy van méretezve, hogy az 5 főlégvezetékben keletkező nyomásingadozások esetén, ha ezek bizonyos határsebességet nem lépnek túl, a főlégvezeték és a 7 vezérlőkamra között mindenkor lehetővé teszik a kiegyenlítődést, ami meggátolja a fék nem kívánt vagy nem szándékolt működésbe lépését. A 67 és 81 vezérlőszelepek nyitva vannak, miután a 29 vezeték a 27 fékhengerrel együtt szellőzött (nyitott) állapotában van. A háromnyomású szelepben lévő 35 vezérlőhüvely a 41 rúgó hatása ellenében olyan helyzetben van tartva, amelyben a 31 szelep zárva, a 37 gyűrűszelep pedig nyitva van. Ilyen módon az 59 előtér és a 45 vezeték, valamint az 51 vezeték is a külléggel vannak összekapcsolva, olykép, hogy az 53 dugattyú a rajzon * látható alsó véghelyzetét veszi fel, amelyben az 55 rúgó nincsen a 21 dugattyúval erőművi kapcsolatban. Ha a fékezés megkezdése céljából a nyomást az 5 főlégvezetékben a mozdonyvezető csökkenti, akkar a 3,21 dugattyúrendszer a 7 térben előálló túlnyomás következtében felfelé mozdul el. Emellett a 35 hüvely a 41 rúgó hatása alatt a 37, 39 szelep zárásáig és a 31, 33 szelep nyitásáig ugyancsak mozog. Az utóbbi szelepen át a nyomólevegő, amelyet a 49 fojtónyílás időbelileg vezérel az 5 főlégvezetékkel kapcsolatban álló a vezérlőszelephez tartozó térből a 45 vezetéken át az 59 előtérbe áramlik és azután a nyitott 67 szeiepen keresztül a 63 átvivőkamrába áramlik, amelyet megtölt. A fővezetéknek ez a mindegyik vezérlőszelepnél alkalmazott helyi megcsapolása meggyorsítja a fővezetékben a nyomásesést és ezzel a vezérlőszelepek reakcióérzékenységét növeli. A vezérlőszelepek érzékenységét eddigelé a 85 nyílás határozta meg, amelyet a 81 szelep elzár, mert azt a növekvő fékhengernyomás hatása alatt álló 83 dugattyú a 79 rúgó hatása ellen ülésére szorította. A 27 fékhengerben lévő, emelkedő nyomás, ami a 29 fékvezeték nyomásának emelkedésével jelentkezik, a 15, 13 kibocsátó szelep zárása és a 15, 19 bebocsátó szelep nyitása következtében veszi fel megfelelő értékét. Ez utóbbi szelepek a háromnyomású vezérlőszelephez tartoznak. A növekvő fékhenger-nyomás a 67 szelepet is 71 rugójának ereje ellenében ülésére szorítja, miáltal az 59 előtér az 53 átvivőkamrától, a további fékező és fékoldó műveletek számára elválasztódik. Az átvivőkamra ilyen módon a legközelebbi teljes fékoldásig már nam felvevőképes, és a 65 fúvókán át lassan kiürül. Az 59 előtérben, keletkező túlnyomás, amely egyelőre meg is marad, az 53 dugattyút a rajz szerint felfelé mozdította el, úgyhogy az 55 rúgó a 21 dugattyúval erőművi kapcsolatba kerül. Ilyen' módon az 53 dugattyú felületére, valamint a 61, ill. 77 szabályozóberendezés 69 és 83 dugattyúinak felületeire ható nyomások a további fékező és fékoldó műveletek folyamán nem változnak és mivel ezek a műveletek a. szokott módon az 1 háromnyomású vezérlőszelep szabályozó vagy vezérlő . hatása alatt állanak, ezeknek az ismert műveleteknek az ismertetése itt fölösleges lenne. Ha azonban közvetlenül a teljes fékoldás előtti oldásnál a fékhengernyomás kicsi „maradék" értékre esett, akkor a 81 szelep a 79 rúgó hatása alatt ismét nyit és így a 7 vezérlőkamra a 75 vezetéken és a 85 érzékenységi nyíláson át az 5 főlégvezetékkel ismét kapcsolatba jut. Viszont, ha az 59 előtérben még mindig fennálló nyomás a 67 szelepet egyik oldalán nyomás alatt tartja, úgy,* hogy ez a szelep a 69 dugattyúra ható túlnyomás csekély volta ellenére továbbra is zárva marad. A 45 vezetékben lévő túlnyomás az 55 rugónak a 21 dugattyúval fennálló erőművi kapcsolatát is fenntartja. Ha mármost ebből az üzemi állapotból gyenge közbenső fékezést indítunk el, akkor a 85 érzékenységi nyílás által megszabott reakció-érzékenység esetén az 1 vezérlőszelep dugattyúrendszere a 21 visszavezető dugattyúra a 23 rúgó és a 27 fékhengerben visszamaradt nyomás révén nehezedő teljes terhelés hatása alatt nem lépne működésbe és a 7 vezérlőkamrában lévő nyomás a 75 vezetéken és a már nyitott 81 szelepen át az 5 főlégvezeték felé áramlana és így csökkenne. Ennek a fék kimerülése lenne a következménye. A 63 átvivőkamra nem felvevőképes és így a vezérlőszelep reakció-érzékenységét nem növelheti. Ezzel szemben a találmány értelmében az 55 rúgó a 21 dugattyúval erőművi kapcsolatban van és ezzel a dugattyúrendszernek felfelé irányuló mozgását — ami a 23 rúgó ereje és a fékhengerben lévő maradék nyomás ellenében történik — elősegíti oly mértékben, hogy a vezérlőszelep reakció-érzékenysége legalább megközelítően megfelel annak az értéknek, amely fennállott akkor, amikor a levegő az 5 főlégvezetékből a fékezés megkezdésekor a felvevőképes 63 kamrába áramlott. Ez a reakció-érzékenység mármost elegendő ahhoz, hogy a vezérlőszelep még a legutóbb leírt esetben is biztosan működésbe lépjen a 15, 19 szelepek nyitásáig és a 15, 13 szelep