142478. lajstromszámú szabadalom • Háromnyomású vezérlő szelep a főlégvezeték helyi megcsapolására alkalmas átvivő kamrával, nyomólégfékek számára, főleg sínjárművekhez

142.478 3 zárásáig, miáltal a 27 fékhenger ismét nyomólevegS hatása alá kerül, a 81 szelep pedig zárul. Csak amikor a fék teljes oldásakor a nyomás a főlégvezetékben ismét legnagyobb szabályozó ér­tékét érte el, jut a 3 dugattyú alsó véghelyzetébe és a 35 hüvely a 31 szeleptányér hatása alatt, a 37 gyűrűszelep nyitása mellett kiindulási helyzetébe tér vissza. Ezzel a levegő az 59 előtérből is eltá­vozhat és a 67 szelep, amely eddig egyik oldalára ható nyomás következtében mozdulatlan volt, a 71 rúgó ereje folytán nyitott helyzetébe megy át. Ez­zel az 53 dugattyúra ható túlnyomás is megszűnik és az 55 rúgó valamint 21 dugattyú közötti erő­művi kapcsolat megszűnik. A vezérlőszelepnek az 55 rúgó által meghatáro­zott működésbelépési érzékenysége helyébe már­most a nyugalmi helyzet folyamán a 85 nyílás ál­tal meghatározott, kisebb működésbelépési érzé­kenység lép, ami meggátolja azt, hogy az 5 főlég­vezetékben bekövetkező nyomásingadozások követ­keztében a fék nem szándékolt módon működésbe lépjen. Mivel azonban a 63 átvivőkamra ismét fel­vevőképesen áll rendelkezésre, újabb fékezés meg­kezdésekor, amidőn a vezetékben lévő levegő ebbe a kamrába áramlik, a reakcióérzékenység az emlí­tett nagyobb értékét veszi fel, amely az átvivő­kamra üzemen kívül helyeződése után a találmány értelmében alkalmazott eszközök folytán a fék újabb teljes oldásáig meg is marad. A 2. ábra szerinti fékberendezés abban tér el az 1. ábra szerinti megoldástól, hogy az 53 dugattyú által működtetett adalákos 55 rúgó helyett 90 dugattyút alkalmazunk, amely a 3 dugattyúval egytengelyűén van az 1 vezérlőszelepben • elhe­lyezve. Ez a 90 dugattyú bizonyos körülmények között a 92 rúgó hatása ellenében 94-nél tömítően vezetett 96 dugattyúrúdja' és a 3 dugattyú között erőművi kapcsolatot létesít. A 90 dugattyú a 98 vezetéken át a 45 vezeték, ill. 59 előkamra nyo­másának hatása alatt áll. A 2. ábrán látható többi alkatrész ugyanolyan szerkezetű vagy működésű, mint az 1. ábra szerinti fékberendezésnél. Amint az 59 és 63 kamrák megtöltődése követ­keztében a 45 vezetékben megfelelő túlnyomás áll elő, amely a 90 dugattyúra fejti ki hatását, utóbbi a 92 rúgó ereje ellenében felfelé mozdul el és 96 dugattyúrúdja, valamint a 3 dugattyú között erő­művi kapcsolatot létésít. Ilyen módon a 63 átvivő­kamra felvevőképességének szünetelése idején a 3 dugattyút a 90 dugattyú az 1 vezérlőszelep meg­indulásának vagy üzembelépésének értelmében tá­masztja alá, miáltal annak reakció-érzékenységé még az említett esetben is, tehát ha a 81 szelep közvetlenül a teljes oldás előtt ismét teljeáen nyi­tott helyzetbe kerül és újabb közbenső fékezésre van szükség, teljesen elegendő ahhoz, hogy ez a közbenső fékezés akadálytalanul létrejöhessen és a 81 szelep újólag zárulhasson, hogy a fékberendezés kimerülésének jelenségeit el lehessen kerülni. Csak ha a fék teljes oldását hajtottuk végre és az 59 előkamra ismét a külléggel jut kapcsolatba, szűnik meg a 90 alátámasztó dugattyú nyomásalá helyezése és a vezérlőszelep reakcióérzékenysége a nyugalmi állapotban is ismét a 85 nyílás megha­tározott értékre kerül vissza. A leírt eszközök helyett pl. a 63 átvivőkámra felvevőképességének szünetelése idejére fojtó tűvel létrehozott keresztmets^etcsökkentést is alkalmaz­hatunk a 85 nyílásnál abból a célból, hogy a ve­zérlőszelep reakcióérzékenységét valamennyi le­hető üzemi körülmény között megfelelő értéken tarthassuk. *A találmány keretei, között még azt is megte­hetjük, hogy a 90 dugattyúval létesített alátámasz­tás helyett megfelelő időpillanatban a 3 dugattyúra adalékos erőbehatásokat engedünk hatni. Szabadalmi igénypontok: 1. Háromnyomású vezérlőszelep a főlégvezeték helyi megcsapolását lehetővé tevő átvivőkamrá­val, nyomólégfékek számára főleg sínjárművekhez, azzal jellemezve, hogy ehhez a' vezérlőszelephez olyan eszközök tartoznak, amelyek abban az üzemi állapotban amelyben az átvivőkamra nem felvevő­képes, a vezérlőszelep reakció-érzékenységét leg­alább megközelítően azon az értéken tartják, amely a fővezetéknek az átvivőkamrába való megcsapo­lásakor érvényes. 2. Az , 1. igénypont szerinti háromnyomású sze-^ lep kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a reakció-érzékenység javítása céljából alkalmazott eszköz az (1) háromnyomású szelep (23) ellenrúgó­jának hatását nem felvevőképes átvivőkamra ese­tén csökkentő berendezésből áll. 3. Az 1. igénypont szerinti háromnyomású sze­lep kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a reakció-érzékenység javítására alkalmazott eszköz abban áll, hogy^ a . háromnyomású vezérlőszelep (3) dugattyújának egyik oldalán az állandó vezérlő­nyomás és másik oldalán a főlégvezeték-nyomás hatása alatt álló felületét, nem felvevőképes át­vivőkámra esetén megnöveljük. 4. A 3. igénypont szerinti háromnyomású szelep kiviteli változata, melynek jellemzője, hogy a (3) dugattyú felületének növelésére (90) pót-dugattyú való, amely nem felvevőképes átvivőkamra mellett légnyomás hatására az előbb említett dugattyúval erőművi kapcsolatba jut. 2 rajzlap, 2 ábrával Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 2055. — Terv Nyomda, 1954. Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom