142460. lajstromszámú szabadalom • Ferromágneses anyag és eljárás előállítására

2 142.460 142.109 számú magyar szabadalom ily anyagokat és előállítási eljárásukat ismerteti, ezek a jelen szabadalommal meghatározott kizárólagossági jog alól ki vannak véve. Az említett rendszerekben előforduló és mind­ezideig nem ismertetett további hexagonális szer­kezet az olyan, amelynél az elemi cella a-tengelye o o 5.8 A, c-tengelye pedig 33 A. A BaO—Fe20s—FeO rendszert illetően a kristályok összetétele körül­belül BaFei8027. A vas kis mennyisége tehát a kristályban bivalens állapotban van jelen. Megemlíthető, hogy a találmány szerinti anya­gokban általában meglehetősen nagy mennyiségű szennyeződések lehetnek. Különbséget kell ten­nünk azonban oly szennyeződések között, amelyek a lényeges kristályfázison kívül külön fázisként jelentkeznek, valamint azok között, amelyek a lényeges kristályfázisban oldva vannak. Az utóbbi esetben a szennyeződések megengedhető mennyi­sége nagy mértékben függ a kérdéses szennye­ződés természetétől. Térfogatszázalékban kifejezve a lényeges kristályfázison kívül külön fázisként jelentkező szennyeződések gyakran még 40%-os mennyiségekben is jelen lehetnek, anélkül, hogy az /Hc eltűnési térerőssége és a Br remanencia fent említett értékeinek elérését veszélyeztetnék. A találmányra vezető kísérletek során a kér­déses anyagokat általában úgy állítottuk elő, hogy oly keveréket, amely a BaO, SrO és PbO oxidok közül legalább egyet, valamint lehetőleg CaO-t és/vagy hevítésre ez oxidok egyikét vagy többjét eredményező anyagot vagy anyagokat, továbbá Fe203-at és/vagy hevítésre Fe203-at eredményező anyagot vagy anyagokat tartalmaz, 900—1450° C, célszerűen 1100—1450° C hőmérsékletre hevítünk. A kiindulási keverék mennyiségi összetételének meglehetősen nagy tűrési határa van, minthogy a végtermékben meglehetősen nagymennyiségű szennyeződések lehetnek jelen, anélkül, hogy a kí­vánt mágneses tulajdonságok elérését szükségkép­pen veszélyeztetnék. Aszerint, hogy a gyártás fo­lyamán a hevítés hőmérséklete nagyobb vagy ki­sebb és/vagy a hevítés ideje hosszabb vagy rövi­debb, nagyobb vagy kisebb mértékben tömör ter­méket kapunk, amelynél a viszonylagos pórus­térfogat nagyobb vagy kisebb. A teljes térfogat 15%-ánál kisebb viszonylagos pérustérfogat esetén a Br remanencia nagy. Ez látszólag indokolttá tenné általában intenzív heví­tés alkalmazását. Az intenzív hevítés azonban az /Hc eltűnési térerősség értékét némely esetben meg nem engedett mértékben (700 Oersted alá) csökkentené, valószínűleg túl nagy kristályok kép­ződése miatt. Lehetséges azonban a látszólagos sű­rűség (és a Br remanencia) nagy értékének az /H c eltűnési térerősség nagy értékével való kombiná­lása, ha viszonylag rövid ideig, nevezetesen 1 órá­nál rövidebb ideig tartó hevítést, viszonylag kis testek gyártása esetén pedig V2 óránál rövidebb ideig tartó hevítést alkalmazunk és a hevítés hő­mérsékletét úgy választjuk meg, hogy az bőven elegendő legyen a test viszonylagos pórustérfoga­tának a megadott rövid időn belül a teljes tér­fogat 15%-a alatti értékre való csökkentésére. Ez ä hőmérséklet nemcsak a kiindulási anyag össze­tételétől függ, hanem nagymértékben függ a rea­gáló anyagok aktivitásától is. Ha „aktív" kiindu­lási anyagot alkalmazunk, vagyis olyat, amelynek fokozott energiatartalma van, nevezetesen, amely rendkívüli finomsága folytán fokozott felületi energiával bír, vagy amelynél a kristályrácsban torzulások vannak, ily tömör szerkezet lényege­sen kevésbbé intenzív hevítési folyamat során ér­hető el, mint viszonylag inaktív kiindulási anyag alkalmazásakor. így lehetséges, hogy két azonos összetételű keveréknek azonos hőmérsékleten és azonos ideig való hevítésével előállított két ter­mék viszonylagos pórustérfogatában lényeges kü­lönbségek mutatkoznak, mert a két kiindulási ke­verék alkotórészeinek aktivitása különböző volt. A kiindulási keverék összetételének ugyancsak nagy befolyása lehet a hevítési folyamat alakulá­sára és eredményére. Megemlítjük, hogy ólom­tartalmú polioxidok készítésekor számolnunk kell némely ólomvegyület viszonylag nagy illékonysá­gával. Ez fennáll például oly kiindulási anyag al­kalmazásakor, amelynek ólomtartalma kis mérték­ben nagyobb, mint az előállítandó ferromágneses anyagban megkívánt ólommennyiség. A fentiekben említett ferromágneses anyagok­ból, például a kiindulási anyagnak a megkívánt formában való hevítésével, vagy a végső reakciós terméknek finoman megosztott állapotban végső alakjára való alakításával, ferromágneses testeket állíthatunk elő. A találmány szerinti anyagokból készült teste­ket mágnesezésük után permanens mágnestestek­ként alkalmazhatjuk. Igaz ugyan, hogy az ily tes­tek mágneses telítettsége viszonylag csekély, leg­alábbis kisebb, mint fémből készült némely per­manens mágneses testé, úgyhogy a (BH)max érték kisebb, mint az eddig ismert legjobb permanens mágnesek esetén, a fémből készült legjobb per­manens mágnestestekénél kisebb mágneses telített­ségben és kisebb (BH)max értékben jelentkező hát­ránnyal szemben azonban vannak előnyös tulaj­donságok. Ilyen a meglepően nagy /Hc érték, amelynek következtében a találmány szerinti anya­gokból készült permanens mágnesek csak nagy nehézségek árán demagnetizálhatok. Hasonlókép­pen meglepően nagy a BHC érték, viszonylag ki­csiny a fajsúly. Igen alacsonyak a nyersanyagárak is, szemben a korszerű fémmágnesek nyersanya­gának árával, minthogy ily mágnesek legtöbbször lényeges mennyiségű kobaltot és nikkelt, vagyis viszonylag drága nyersanyagokat tartalmaznak. További előny, hogy még viszonylag nagymennyi­ségű szennyeződések sem befolyásolják hátrányo­san a permanens mágneses tulajdonságokat, a fém­mágnesek esetében viszont a nyersanyag tisztasá­gával és összetételével szemben igen nagy köve­telményeket kell kielégíteni. A találmány szerinti anyagok különös előnye bizonyos alkalmazási körön belül az elérhető nagy fajlagos ellenállás. Oly anyagok, amelyeknek faj­lagos ellenállása nagyobb, mint 166 Ohm.cm, köny­nyen előállíthatók. A találmány szerinti anyagok némelyike hor­dozóra vitt állapotban vagy hordozó nélkül mág­neses feljegyzésre használható. A találmány további részleteit példákkal kap­csolatban ismertetjük. A példák oly próbákat is-A

Next

/
Oldalképek
Tartalom