142451. lajstromszámú szabadalom • Lengő hajtóműves motortömb, főként egysíkú gépjáművek részére

Megjelent 1954. évi november hó 1-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.451. SZÁM. 63. k. 24-27. OSZTÁLY. — JO-60. ALAPSZÁM. Lengő hajtóműves motortömb, főként egysíkú gépjárművek részére Jozíf Josef, műszaki tisztviselő és Vénygr Karel, mérnök, mindkettő Praha-ban. A bejelentés napja: 1953. szeptember 16. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1953. június 24. Hátsó kerekek rugózásához, pl. egysíkú, va­gyis oly gépjárműveknél, amelyek járókerekei egyetlen síkba esnek és tehát egyetlen ' nyomvo­nalat hagynak maguk után, oly szerkezeti megol­dások ismeretesek, hogy a villahimbát magától a hajtóberendezés egészétől elkülönítetten függesz­tik a járműkeretbe. Emellett a sebességváltószek­rényből két megszokott alapelem egyikével viszik át a forgatónyomatékot a hátsó kerékre, t. i. vagy hajtólánccal, amely azonban elavult és tökéletlen gépelem, vagy pedig valamely időszerűbb kardán­tengellyel. Eme mindkét áttevőszerv előnyei és hátrányai a gyakorlatból eléggé ismeretesek. Többnyire abban a közös hátrányban is szenved­nek, hogy a hajtó és a hajtott tengely közötti távolság a hátsó kerék rugózásakor változik. Ily esetben, ha láncról van szó, akkor időszakosan utánfeszítésel igyekeznek segíteni a bajon, áttevő­tengely esetében pedig bonyolult (homokinetikus) kardáncsuklóval kell kiegyenlítenünk a mellék­mozgásokat. Időszerű lengőkeretes gépszerkezetek­nél avval igyekeznek kiküszöbölni e hátrányt, hogy a villát a sebességváltószekrény főtengelyé­nek vonalában függesztik be. Az ilyen- ismeretes kiviteleknél azután rendszerint a motortömb külső oldalán és a keretszerkezettől elkülönítetten füg­geszitk be a villát. Ez azonban korántsem bizto­sítja, hogy a lengő hajtómű csuklócsapja és a haj­tótengely azonos mértani középvonalba esik, miértis az egybeillesztések erőművi rendellenes­ségeket szenvednek, tömítetlenekké válnak és el­szennyeződhetnek. Ezenkívül az említett kivitel megzavarja a motortömb enyhe átmenetelességű, folyamatos vonalvezetését. A találmány szerinti szerkezet új jellegzetessége, hogy a lengő hajtómű, a betokozott további hajtó­szervekker egyetemben, mindenestül egyfelől befo­gót egészként leng közvetlenül a motortömbbeli sebességváltószekrény két tengelye egyikének, mértani középvonala körül. A motortömb ezen elrendezés folytán tökéletesen átfedi a lengő hajtó­mű csapágyait úgy, hogy ezek nincsenek kitéve az imént említett rendellenességeknek és tömítetlen­ségeknek, sőt nem is szennyeződhetnek el. Emel­lett feltétlenül biztosítjuk, hogy a lengő hajtómű csuklójának középvonala pontosan egybeesik a hajtótengelyével. Ezenkívül a lengő hajtóművet az áttevő szervekkel egyetemben könnyűszerrel leve­hetjük a sebességváltószekrényről. Az is lehetséges még, hogy a hajtóberendezést, a lengőművel egyetemben, egybeépített egészként emeljük ki á keretszerkezetből, mikoris a motortömb kötőtag­ként szerepel. A javasolt szerkezeti megoldás esze­rint jelentős új műszaki tökélétesítés, amely át­fogóan elégít ki minden időszerű követelményt és rendkívül előnyösen érvényesül, főként az áttevő­tengelyes kiviteleknél. A rajz vázlatosan tünteti fel a találmány egyik, most említett, áttevőtengelyes kiviteli példáját. Äz 1. ábra motorkerékpár részleges oldalnézete, a ke­retsíkra harántirányban ágyazott forgattyútengely­lyel, a 2. ábra pedig az előbbihez tartozó és a se­bességváltószekrényen át vett vízszintes metszet. . A —2— motor —1— forgattyútengelyéről vala­mely lánccal, vagy pedig a megrajzolt példa sze­rint a —4, 5— fogaskerékpárral visszük át a haj­tóerőt a sebességváltószekrény —3— főtengelyére. A fogaskerékpár áttevőarányát előnyösen 1 :1-nek választjuk, hogy a sebességváltószekrénybe átszár­mazó forgatónyomaték ne fokozódjék, A —6— elő­téttengelyről azután az egyszerű —8— áttevőten­gely viszi át a forgatónyomatékot a hátsó —7—• tengelyre. E célra szolgál a —9— kúpkerékpár és valamely szokásos kúpkerekes vagy csigás —10— áttevés, amelyek kellő arányban csökkentik le a sebességet. A fogak egymásbakapaszkodásának zajtalanítása végett valamely —11— csillapítót ik­tatunk a motor és a sebességváltószekrény közé, pl. a főtengelyre. A sebességváltószekrény két tenge­lyének valamelyikéhez, a megrajzolt kiviteli példa szerint közvetlenül a —6— előtéttengelyhez, izül a sebességváltószekrény belsejében, a váltókerék­rendszer —13, 14— csapágyakkal villásan közre­öíelő és egyfelől befogott —12— lengőszerv töve. E villát és a két csapágyat kívülről tökéletesen bur­kolja pl. a motortömb —15— fedele. A—13— csapágyat a —9— kúpkerékpár és a sebeségváltó­szekrény váltókerékfendszere közé is tehetjük, hogy a tömítés minél tökéletesebb legyen. Avé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom