142421. lajstromszámú szabadalom • Impulzusmodulációs rendszer és ilyen impulzusmodulációhoz való adó-, valamint vevőberendezések

Í4Í42Í IB tése több különböző átviteli csatornához tartozó beérkező impulzusok alapján történhet. Ezenfelül eddig azt tételeztük fel, hogy a beérkező impulzusokat helyileg gerjesztett egyenlő időközii impulzusok sorozatából vett szomszédos impulzusokkal helyettesítettük, a hiányzó impulzusok. nak a beérkező impulzusok sorozatához való hozzáadásával vagy anélkül. Az is lehetséges azonban, hogy a vevőben a beérkező impulzusok helyett a hiányzó impulzusokat vezessük a jelfrekvenciákat integráló műhálózatba, a beérkező impulzusok elnyomása mellett, minthogy — ahogy azt az 5. ábrán látható adóberendezéssel kapcsolatban már megtárgyaltuk — változó előjelű, egyenlő időközű impulzusok sorozata esetében (lásd a 6b. és 13d. ábrát) úgy a pozitív, mint a negatív előjelű impulzusok felhasználhatók az átvitt jel visszaadására. A beérkező jelet eszerint visszaadhatjuk akként, hogy a 13d. ábrán látható akár pozitív, akár negatív impulzusokat akár közvetlenül vezetjük a jelfrekvencia-integráló műhálózatba (lásd a 141 számot a 7. ábrán), akár pedig a 9. vagy 11. ábrán szemléltetett módon, impulzusszélesítő közbeiktatásával. Az 1., 4. és 5^ ábrán szemléltetett adóberendezések tárgyalásakor lényegében ugyanabból a jelfeszültségből indultunk ki, amikor is az átvitt impulzusokat a 2b., 3c. és 6b. ábrák szemléltették. Az említett ábrákkal összhangban átvitt impulzusok sorozatának összehasonlítása azt mutatja, hogy ezek az impulzussorozatok egymástól különböznek, ami könnyen arra a következtetésre vezethet, hogy pl. az 1. ábrán szemléltetett adóberendezéssel átvitt impulzusok, amely adóberendezésben az átviendő jelfeszültség fűrészfogalakú megközelítési görbéjét kapjuk, nem alkalmasak a 9., 11. ill. 12. ábrákon látható tipusú vevőkészülékekkel való vételre, melyekben a jelfeszültség háromszögalakú Vagy pedig derékszögű négyszögalakú megközelítő görbéjét kapjuk. A 2b., 3c. és 6b. ábrákkal összhangban átvitt impulzusok sorozatai közötti különbségek azonban csupán az adóberendezésekben alkalmazott segédvevőkészülékekben mutatkozó különböző amplitudóarányokból erednek. Az impulzusok átvitt sorozatai tökéletesen azonosak az adóberendezésekben alkalmazott segédvevőkészülékek alkalmas megszerkesztése esetén. A la., 14b. és 14c. ábrák mindegyike az 1., 4. és 5. ábra szerinti adóberendezéstipusokban létrehozott jelfeszültséget illetőleg a különböző segédvevőkészülékekben kapott ehhez tartozó megközelítő feszültségeket szemlélteti, amikor is a 14a. ábrán látható megközelítőfeszültség fűrészfogalakú, a 14b. ábrán látható háromszögalakú, míg a 14c. ábrán látható derékszögű négyszögalakú. A különböző megközelítő görbék közötti különbség az impulzusismétlődési frekvenciának megfelejő frekvenciának a függvénye. Az impulzusismétlődési frekvencia eltávolítása után, amely pl. simítással történhet, gyakorlatilag azonos feszültségek maradnak meg. Ugyanúgy, mint előbb, egyenlő időközű pillanatokban létrehozott impulzusokat viszünk át vagy nj'omunk el a jelfeszültség és az összehasonlító feszültség közötti különbözeti feszültség előjelétől függően. Amint a 14d. ábrán látható, ahol az átvitt impulzusokat teljes vonalakkal, míg az ellenkező előjelű, a különbözeti feszültség negatív előjele mellett elnyomott impulzusokat szaggatott vonalakkal jelöltük, valamennyi adóberendezéstípusban azonos impulzusok sorozata lép fel. Az impulzusoknak ez a sorozata azonban változik, ha a 14a. ábra szerint működő adóberendezésben a segédvevőkészülék kimenőfeszültsége másmilyen véges értékkel változik, valahányszor egy átvitt impulzus fellép, mint azzal, melyet az ábrán szemléltettünk. Ha azonban olyan vevőkészüléket alkalmazunk, mely a most átvitt impulzusok vételére alkalmas és amelyben az átvitt jelnek pl. háromszögalakú megközelítése lép fel, nem jelentkezik az átvitt jelnek járulékos torzítása, hanem csupán az integráló-kondenzátoron fellépő megközelítő jel amplitúdójának arányos növekedése vagy csökkenése. Ha egy a 7., 9. vagy 11. ábra szerinti típusú vevőkészülékben a 14d. ábrán szaggatott vonalakkal jelzett negatív impulzusok sorozatát vezetjük a pozitív impulzusok sorozata helyett a jelfrekvencia-integráló műhálózatba, szintén megkapjuk az átvitt jel megközelítő görbéjét. Ha egy a 12. ábra szerinti típusú vevőkészülékben, melyben a jelfeszültség derékszögű négyszögalakú megközelítését érjük el, úgy a negatív, mint a pozitív impulzusok előjelét megfordítjuk, a visszaadandó jel fázisba» megfordul, anélkül azonban, hogy az előjelváltoztatás torzítást okozna. Itt újból megemlíthetjük, hogy a találmány szerinti rendszerben használt impulzusismétlődési frekvenciát számottevően magasabbra (legalább is háromszor akkorára) kell választani, mint amekkora az átviendő legmagasabb jelfrekvencia. A 2a. és 3a. ábrák szerinti megközelítő görbéknek a 6a. ábra szerintivel való összehasonlítása mutatja, hogy a megközelítés a té és ts időpontok, ill. a t6 és U időpontok között a 6a. ábra szerinti esetben pontosabb, az azon ábra szerinti esetben választott magasabb impulzusismétlődési frekvencia következtében. A 15. ábra a találmány szerinti rendszerben, pl. időelosztásos multiplex rendszerben való használatra alkalmas jelfogótovábbító-adót (reléadót) szemléltet, ahol az újraleadott impulzusokat időbelileg helyesbítjük. A 202 irányított antennával felfogott jeleket a 203 nagyfrekvenciás erősítőbe, ill. detektorba vezetjük, majd ezt követően egyrészt a 204 nyitóimpulzusgenerátorba, másrészt a 205 önműködő frekvenciahelyesbítő-keverőfokozatba vezetjük. A 7., 9., 11. és 12. ábrákon látható vevőkészülékekhez hasonlóan ez a készülék is magába foglal egy egyenlő időközű impulzusok keltésére való impulzusgenerátort; nevezetesen egy 206 oszcillátort, egy 207 impulzuselőállítót és egy 208 frekvenciahelyesbítőt, ahol is a 205 önműködő frekvenciahelyesbítőkeverőfokozatból kapott önműködő frekvenciahelyesbítő-feszültséget a 209 alul áteresztő szűrőn át a 208 frekvenciahelyesbítőbe vezetjük. Ügy, amint fentebb a 204 nyitóimpulzusgenerátorból kapott nyitóimpulzusokat, a helyileg gerjesztett egyenlő időközű impulzusokkal együtt, a 210 egybeesési keverőfokozatba vezetjük, amely hasonló felépítésű lehet, mint a vevőkészülékekkel kapcsolatban tárgyalt egybeesési keverőfokozatok. A 210 egybeesési keverőfokozat kimenőköréből kapott impulzusokat a 211 impulzusismétlőn keresztül egy a 212 hordozóhullámoszcillátorral csatolt 213 modulátorba vezetjük, majd pedig a kapott modulált hordozóhullám-.