142421. lajstromszámú szabadalom • Impulzusmodulációs rendszer és ilyen impulzusmodulációhoz való adó-, valamint vevőberendezések

Í4Í42Í IB tése több különböző átviteli csatornához tartozó be­érkező impulzusok alapján történhet. Ezenfelül eddig azt tételeztük fel, hogy a beér­kező impulzusokat helyileg gerjesztett egyenlő idő­közii impulzusok sorozatából vett szomszédos im­pulzusokkal helyettesítettük, a hiányzó impulzusok­. nak a beérkező impulzusok sorozatához való hozzá­adásával vagy anélkül. Az is lehetséges azonban, hogy a vevőben a beérkező impulzusok helyett a hiányzó impulzusokat vezessük a jelfrekvenciákat integráló műhálózatba, a beérkező impulzusok el­nyomása mellett, minthogy — ahogy azt az 5. áb­rán látható adóberendezéssel kapcsolatban már megtárgyaltuk — változó előjelű, egyenlő időközű impulzusok sorozata esetében (lásd a 6b. és 13d. ábrát) úgy a pozitív, mint a negatív előjelű impul­zusok felhasználhatók az átvitt jel visszaadására. A beérkező jelet eszerint visszaadhatjuk akként, hogy a 13d. ábrán látható akár pozitív, akár negatív im­pulzusokat akár közvetlenül vezetjük a jelfrekven­cia-integráló műhálózatba (lásd a 141 számot a 7. ábrán), akár pedig a 9. vagy 11. ábrán szemléltetett módon, impulzusszélesítő közbeiktatásával. Az 1., 4. és 5^ ábrán szemléltetett adóberendezé­sek tárgyalásakor lényegében ugyanabból a jel­feszültségből indultunk ki, amikor is az átvitt im­pulzusokat a 2b., 3c. és 6b. ábrák szemléltették. Az említett ábrákkal összhangban átvitt impulzusok sorozatának összehasonlítása azt mutatja, hogy ezek az impulzussorozatok egymástól különböznek, ami könnyen arra a következtetésre vezethet, hogy pl. az 1. ábrán szemléltetett adóberendezéssel átvitt im­pulzusok, amely adóberendezésben az átviendő jel­feszültség fűrészfogalakú megközelítési görbéjét kapjuk, nem alkalmasak a 9., 11. ill. 12. ábrákon lát­ható tipusú vevőkészülékekkel való vételre, melyek­ben a jelfeszültség háromszögalakú Vagy pedig de­rékszögű négyszögalakú megközelítő görbéjét kap­juk. A 2b., 3c. és 6b. ábrákkal összhangban átvitt impulzusok sorozatai közötti különbségek azonban csupán az adóberendezésekben alkalmazott segéd­vevőkészülékekben mutatkozó különböző ampli­tudóarányokból erednek. Az impulzusok átvitt soro­zatai tökéletesen azonosak az adóberendezésekben alkalmazott segédvevőkészülékek alkalmas megszer­kesztése esetén. A la., 14b. és 14c. ábrák mindegyike az 1., 4. és 5. ábra szerinti adóberendezéstipusokban létreho­zott jelfeszültséget illetőleg a különböző segédvevő­készülékekben kapott ehhez tartozó megközelítő feszültségeket szemlélteti, amikor is a 14a. ábrán látható megközelítőfeszültség fűrészfogalakú, a 14b. ábrán látható háromszögalakú, míg a 14c. ábrán lát­ható derékszögű négyszögalakú. A különböző megközelítő görbék közötti különb­ség az impulzusismétlődési frekvenciának megfelejő frekvenciának a függvénye. Az impulzusismétlődési frekvencia eltávolítása után, amely pl. simítással történhet, gyakorlatilag azonos feszültségek marad­nak meg. Ugyanúgy, mint előbb, egyenlő időközű pillana­tokban létrehozott impulzusokat viszünk át vagy nj'omunk el a jelfeszültség és az összehasonlító fe­szültség közötti különbözeti feszültség előjelétől füg­gően. Amint a 14d. ábrán látható, ahol az átvitt impulzusokat teljes vonalakkal, míg az ellenkező előjelű, a különbözeti feszültség negatív előjele mel­lett elnyomott impulzusokat szaggatott vonalakkal jelöltük, valamennyi adóberendezéstípusban azonos impulzusok sorozata lép fel. Az impulzusoknak ez a sorozata azonban változik, ha a 14a. ábra szerint működő adóberendezésben a segédvevőkészülék ki­menőfeszültsége másmilyen véges értékkel változik, valahányszor egy átvitt impulzus fellép, mint azzal, melyet az ábrán szemléltettünk. Ha azonban olyan vevőkészüléket alkalmazunk, mely a most átvitt im­pulzusok vételére alkalmas és amelyben az átvitt jelnek pl. háromszögalakú megközelítése lép fel, nem jelentkezik az átvitt jelnek járulékos torzítása, hanem csupán az integráló-kondenzátoron fellépő megközelítő jel amplitúdójának arányos növekedése vagy csökkenése. Ha egy a 7., 9. vagy 11. ábra szerinti típusú vevő­készülékben a 14d. ábrán szaggatott vonalakkal jel­zett negatív impulzusok sorozatát vezetjük a pozi­tív impulzusok sorozata helyett a jelfrekvencia-in­tegráló műhálózatba, szintén megkapjuk az átvitt jel megközelítő görbéjét. Ha egy a 12. ábra szerinti típusú vevőkészülékben, melyben a jelfeszültség de­rékszögű négyszögalakú megközelítését érjük el, úgy a negatív, mint a pozitív impulzusok előjelét megfordítjuk, a visszaadandó jel fázisba» megfor­dul, anélkül azonban, hogy az előjelváltoztatás tor­zítást okozna. Itt újból megemlíthetjük, hogy a ta­lálmány szerinti rendszerben használt impulzus­ismétlődési frekvenciát számottevően magasabbra (legalább is háromszor akkorára) kell választani, mint amekkora az átviendő legmagasabb jelfrek­vencia. A 2a. és 3a. ábrák szerinti megközelítő gör­béknek a 6a. ábra szerintivel való összehasonlítása mutatja, hogy a megközelítés a té és ts időpontok, ill. a t6 és U időpontok között a 6a. ábra szerinti esetben pontosabb, az azon ábra szerinti esetben választott magasabb impulzusismétlődési frekvencia következtében. A 15. ábra a találmány szerinti rendszerben, pl. időelosztásos multiplex rendszerben való használat­ra alkalmas jelfogótovábbító-adót (reléadót) szem­léltet, ahol az újraleadott impulzusokat időbelileg helyesbítjük. A 202 irányított antennával felfogott jeleket a 203 nagyfrekvenciás erősítőbe, ill. detek­torba vezetjük, majd ezt követően egyrészt a 204 nyitóimpulzusgenerátorba, másrészt a 205 önműkö­dő frekvenciahelyesbítő-keverőfokozatba vezetjük. A 7., 9., 11. és 12. ábrákon látható vevőkészülékek­hez hasonlóan ez a készülék is magába foglal egy egyenlő időközű impulzusok keltésére való impul­zusgenerátort; nevezetesen egy 206 oszcillátort, egy 207 impulzuselőállítót és egy 208 frekvenciahelyes­bítőt, ahol is a 205 önműködő frekvenciahelyesbítő­keverőfokozatból kapott önműködő frekvenciahe­lyesbítő-feszültséget a 209 alul áteresztő szűrőn át a 208 frekvenciahelyesbítőbe vezetjük. Ügy, amint fentebb a 204 nyitóimpulzusgenerátorból kapott nyi­tóimpulzusokat, a helyileg gerjesztett egyenlő idő­közű impulzusokkal együtt, a 210 egybeesési ke­verőfokozatba vezetjük, amely hasonló felépítésű lehet, mint a vevőkészülékekkel kapcsolatban tár­gyalt egybeesési keverőfokozatok. A 210 egybeesési keverőfokozat kimenőköréből kapott impulzusokat a 211 impulzusismétlőn keresztül egy a 212 hordozó­hullámoszcillátorral csatolt 213 modulátorba vezet­jük, majd pedig a kapott modulált hordozóhullám-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom