142421. lajstromszámú szabadalom • Impulzusmodulációs rendszer és ilyen impulzusmodulációhoz való adó-, valamint vevőberendezések

14 142.421 rezgéseket egy irányított 214 antennával kisugároz­zuk. A 15. ábrán látható jelfogó-továbbító-adó úgy szerkeszthető meg, hogy minden egyes beérkező im­pulzus helyileg gerjesztett egyenlő időközű impul­zusok sorozatából egy-egy szomszédos impulzus le­adásával jár. Változatként azonban lehetséges pl. a 11. vagy 12. ábrán 164-gyel jelzett egybeesési ke­verőfokozat használatával az is, hogy a beérkező impulzusok sorozatából hiányzó impulzusokat vi­gyük át a helyesbített beérkező impulzusok helyett. A fentiekben a delta-impulzus-kód-moduláció olyan kiviteli példáit ismertettük, melyekben a fő­vevőkészülékkel felfogott impulzusok helyzetét he­lyesbíteni lehet. Változatként azonban az is lehet­séges a jelen találmány keretein belül, hogy olyan adóberendezéseket használjunk, amelyeknél a ki­induló pontot nem alkotja egyenlő időközű impul­zusok sorozata. Az utóbb említett esetben delta-impulzus-kód^ moduláció mellett pl. olyan impulzusgenerátort is használhatunk, amely mindannyiszor elsütődik, va­lahányszor a különbségképzőben az átviendő jel­feszültségből és a segédvevőkészülék kimenőfeszült­ségéből adódó különbözeti feszültség egy adott kü­szöbértéknél nagyobb. Ebben az esetben a hatásos különbözeti feszültséget a küszöbfeszültséggel ki­sebbített, a különbségképezőből kivezetett feszült­ség szolgáltatja. Ebben az esetben ugyancsak fűrész­fog-, háromszög- vagy derékszögű négyszögalakú megközelítő jelet állíthatunk elő a segédvevőkészü­lék kimenőkörében és ennek megfelelően ugyanígy a fővevőkészülék kimenőkörében is, amely megkö­zelítő feszültség azonban a küszöbértéknek megfe­lelő állandó értékű egyenáramú összetevőt • is tar­talmaz. Ha az ilyen adóberendezésben a leadott im­pulzusok nem származnak egyenlő időközű impul­zusok sorozatából, a vevőoldalon nem lehetséges iöbbé a beérkező impulzusok időeltolódásainak ki­küszöbölése, úgy hogy a beérkező jelben bizonyos mértékű zaj jelentkezik. Ezenfelül a jelek átvitelére szükséges sávszélesség is nagyobb. A fentiekben ismertetett adóberendezésekben és vevőkészülékekben feltételeztük, hogy úgy a főve­vőkészülék, mint a segédvevőkészülék kimenő­feszültségében egy-egy impulzus révén okozott vál­tozás független úgy a különbözeti feszültség, mint a jelfeszültség értékétől. Lehetséges azonban az adó­berendezés olyan megszerkesztése is, amelynél a vevőkkel közlik, hogy a különbözeti feszültség egy meghatározott küszöbértéknél nagyobb vagy ki­sebb-e. Az átvitt impulzusok amplitúdója pl. két különböző értéket mutathat, melyek egymástól nagy mértékben eltérhetnek, amikor is a kisebb amplitúdójú impulzusokat addig visszük át, míg a különbözeti feszültség az említett küszöbérték alatt marad, míg a nagyobb amplitúdójú impulzusokat akkor visszük át, amint a különbözeti feszültség az említett küszöbfeszültségnél nagyobbá válik. Ezen­felül az is lehetséges, hogy a vevőkészülékekben létrehozott kimenőfeszültségnek az érkező impul­zusok hatására történő változását függővé tegyük az integrálókondenzátoron jelentkező feszültség pil­lanatnyi értékétől. Ha az adóoldalon egyenlő időközű impulzusok sorozatát használjuk fel, a találmány szerinti készü­lék felépítésében az előző bekezdésben említett le­hetséges változtatások változatlanul megengedik a beérkező impulzusok helyzetének a vevőoldalon való helyesbítését, az időbeli eltolódásból egyébként származó zörej elnyomása végett. Ha azonban nem kell félni az időbelileg eltolódott beérkező impul­zusok okozta zajtól, így pl., ha a modulált hordozó­hullámok rövid távolságú átviteléhez hullámveze­tőket használunk, a beérkező impulzusok helyzeté­nek helyesbítésére való eszközök a vevőkészülékek­ből elhagyhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés „fő"-vevőkészülékkel felfogandó közlési jeleknek, különösen olyan jeleknek, melyek — mint pl. a beszédrezgések — meghatározott ha­tárok között úgy amplitúdójuk, mint frekvenciájuk tekintetében tetszőlegesen változnak, impulzusmo­duláció segélyével való átvitelére, azzal jellemezve, hogy az adóberendezés impulzusadót és impulzus­generátort tartalmaz, amelyekből származó impul­zusjellegű jelek átvivődnek és ezenfelül olyan se­gédvevőkészüléket vezérelnek, mely jelfrekvenciá­kat-integráló műhálózatot tartalmaz, mely utóbbi­nak kimenőfeszültsége véges értékkel változik, va­lahányszor a segédvevőkészülék impulzusjellegű je­let kap, mimellett az impulzusadót olyan különbö­zeti feszültség vezérli, melyet az átviendő közlési jel és a segédvevőkészülék kimenőfeszültsége kü­lönbségének képezése útján kapunk, a rendszer ve­zérlése pedig olyan, hogy az átviendő közlési jelnek időbelileg gyakorlatilag változatlan pillanatnyi ér­téke mellett a segédvevőkészülékbe vezetett impul­zusjellegű jelek a különbözeti feszültség előjelének megfordítását hozzuk létre. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az impulzusadó egyenlő időközű impulzusjellegű jelek létrehozására alkalmas impulzusgenerátort tartalmaz és hogy csak olyan impulzusok vivődnek át, melyek az egyenlő időközű impulzusjellegű jelek sorozatának impul­zusaival egybeesnek. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy az impulzusismétlődési frekvencia a legmagasabb átviendő jelfrekvenciá­nak legalább is ötszöröse. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypontok bármelyike sze­rinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az impulzusjellegű jelek átvitele a különbözeti feszültség előjelétől függ. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy az impulzusgenerátor szol­gáltatta impulzusokat az impulzusadó kimenősar­kaihoz, a különbözeti feszültség révén, annak elő­jelétől függően, működtetett kapcsolóberendezésen át vezetjük. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsolókészülék imupulzusokat csupán a különbözeti feszültség meghatározott előjele mellett enged át. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jelemezve, hogy a kapcsolókészülék olyan rácsvezérlésű erősítőcsövet tartalmaz, mely rendszerint reteszelve van és amelynek az anód­körébe iktatót kimenőellenállása van, mimellett a különbözeti feszültség, valamint az impulzusok Ö csőhöz vezérlőfeszültségekként vannak hozzávezet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom