142383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetnek műgyanta kondenzációs termékekkel való kezelésére
2 142.383 olyan göat értünk, amelynek hőmérséklete nagyobb annál a hőmérsékletnél, amelynél a gyanta oldhatat• lanná tétele végett alkalmazott nyomás mellett a gőz telített. Az eljárást célszerűen atmoszferikus nyomáson foganatosítjuk. A. fentiekben említett melamin-formaldehid műgyanta vagy kevert melamin-formaldehid karbamidformaldehid műgyanta százalékos mennyisége, amely műgyanta a textilanyagban van oldhatatlanná téve, a kívánt eredménytől függ. Előnyösen olyan százalékos mennyiséget alkalmazunk, amely a textilanyagnak gyűrésállóságot kölcsönöz, nevezetesen az anyagot olyanná teszi, hogy az a gyűrés után ismét kisimul és ez a tulajdonsága összemérhető nagy értékű gyapjúszövetek ijyen tulajdonságával. Kedvező eredmények érhetők el azonban a műgyanta kisebb százalékos mennyiségével is és akkor is, hogyha a szövet a műgyanta szokásos százalékos mennyiségénél többet tartalmaz. A találmány szerinti eljárás nemcsak akkor ad kedvező eredményeket, ha oly melamin-formaldehid fryantafeépző anyagokkal dolgozunk, amelyeknél a formaldehid és a melamin mol-viszonya 3 : 1, hianem olyan melamin-formaldehid gyantiakepző anyagokkal is, amelyekben a formaldehid a fentinél nagyoibb mennyiségben van jelen. Ismeretes, hogy az esetben, ha a formaldehid mennyisége a normálisnál nagyobb, vagyis a formaldehid és a melamin mol-viszonya a melamin-formaldehid gyantaképző anyagban nagyobb mint 3 :1, nagyobb mosásállóságú és egyébként is kedvező tulaj -donságokicai rendelkező anyagot kapunk, azonban a «szövet gyenge minőségű, úgyhogy az kereskedelmi szempontból értéktelen. Úgy találtuk, hogy ha olyan textilanyagot, különösen szövetet, amely melamin-formaldehid gyantiaképző anyagokat tartalmaz, a gyanta oldhatatlanná tétele végett túlhevített gőz jelenlétében hevítünk, olyan anyagot alkalmazhatunk, amelyben a formaldehid és a melamin mol-viszonya nagyobb mint 3 :1, . illetőleg kebelezhetünk be a műgyantába, mimeUett elérjük a fentemlített kedvező tulajdonságokat, egyben pedig az így kapott textilanyag lényegesen.kedvezőbb kopásállóságot muitat, mint az olyan textilanyag, amelyet hasonló feltételek mellett kezeltünk, a gyanta oldhatatlanná tétele végett azonban túlhevített gőz bevezetése nélkül hevítettünk. Emellett azok a kedvező fizikai tulajdonságok, amelyeket a műgyanta oldhatatlanná tétele által értünk el, észrevehetően nem csökkennek. A mekmin helyett helyettesített melamint,, például alkilezett melamint is alkalmazhatunk. Abban az esetben, ha a műgyanta kevert melaminformaldehid karbamid-formsldehid műgyanta, a formaldehid viszonya olyan lehelt, hogy a formaldehid minden mol melaminra több mint 3 mol és a karbamid mol-ra számítva több mint 1,6 mol. Akár normális molviszonyú, akár a normálisnál nagyobb mol-viszonyú formaldehidet alkalmazunk, a textilanyagban oldhatatlanná tett műgyanta menynyisége minden esetben az elérni kívánt hatástól függ. Kis százalékos mennyiségű műgyantát teszünk előnyösen oldhatatlanná a stabilizálás elérése végett, míg nagyobb százalékos mennyiségű mi'gyantát teszünk oldhatatlanná abban, az esetben, hí- gyűrésállóságot kívánunk elérni. . A találmány szerinti eljárással előnyösen oly textilanyagot dolgozunk fel, amely regeneiált cellulózát tartalmaz vagy egészében abból van. Ha a textilanyag nem áll teljes egészében regenerált cellulózából, úgy célszerű, ha az 50 súlyszázaléknál több regenerált cellulózát tartalmaz. Gélszerű azonban, ha az anyag egészében vagy lényegében regenerált cellulózából áll, amikor az utóbbi eset alatt azt értjük, hogy az 80 súlyszázaléknál több regenerált cellulózát tartalmaz. A regenerált cellulóza célszerűen viszkóza-műselyem, vagypedig rézammóniák-műselyem. A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható abban az esetben, ha a regenerált cellulóza fonott műselyem. A találmány szerintii eljárás foganatosításánál előnyösen úgy járunk el, hogy a textiknyagot .-zövet alakjában melamin-formaldehid kristaloid kondenzációs termékével vagy kristaloid melamin-formaldehid és karbamid-formaldehid kondenzációs termékének vizes oldatával impregnáljuk, amely savas katalizátort tartalmaz, a szövetről a reagensek fölös mennyiségét eltávolítjuk, a szövetet megszárítjuk, majd ezután bevezetett túlhevített gőz jelenlétében a teljes kondenziálásig hevítjük, úgyhogy a kondenzálódás befejezésekor a műgyanta oldhatatlati állapotban van. A savas katalizátor, amellyel a vizes oldatot előzetesen katalizáljuk, lehet egy sav, vagy több sav keveréke, egy sav és egy só keveréke, vagy előnyösen olyan anyag, amely képes arra, hogy savvá vagy savasabbá váljék, például kalciumklorid és bórsav keveréke, vagy olyan anyag, amely a kezelés köz' ben savat tesz szabaddá, például ammóniumthiocianát, monoammóniuraszulflát, vagy alumíniumklorid, vagypedig valamely más olyan anyag, amely alkalmas arra, hogy az impregnáláshoz használt oldat savasságát fokozza. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas minden olyan melamin-formaldehid szintetikus kondenzációs termék, amely képes arra, hogy a rost belsejébe hatoljon és amely a rostban "hőkezeléssel oldhatatlanná tehető. Ilyen anyagok például a különböző alkilált metilol melamin vegyületek, pélr dául BT. 309. (A Beetle Products Co. IM. által forgalomba hozott termék), valamint a metilol melamin vegyületek, például BT. 314. (a Beetle Products Col Ltd. által forgalomba nozott termék), vagy,az Aerotex 605 (az American Cyanamid Co., U. S. A. «ég égy terméke), amelyek egyaránt jól használhatók. A találmány különösen előnyösen alkalmazható cellulóza müselyemből készült szövetek esetében, különösen akkor, ha azokat mesterséges gyanták közbenső kondenzációs termékeivel kezeljük avégből, hogy a szöveteket gyüriésállóvá tegyük. Kevert melamin-formaldeihid és karbamid •formaldehid kis molekula súlyú gyanta közbenső kondenzációs termékének olyan oldata, mely képes a textilrostokba behatolni, kétféle módon állítható elő. Az egyik mód abban áll, hogy melamin-formaldehid kondenzációs terméket és karbamid-formaldehid közbenső kondenzációs ' terméket készítünk, ezeket, összekeverjük és alkalmas módon katalizáljuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy melaminit és karbamidat összekeverünk és azután a katalizálás előtt formaldehiddel részlegesen kondenzálunk. Az első eljárásnál előnyösen alkalmazunk melamin-formaldehid közbenső konden-