142383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetnek műgyanta kondenzációs termékekkel való kezelésére
zációs terméket, aminő például a fentemlített BT. 314 vagy BT. 309 készítmény. Egyébként utalunk arra, h'ogy karbamid-formaldehid közbenső kondenzációéi termék egyik igen célszerű előállítási módját, a 118,364 számú magyar szabadalmi leírás ismerteti. A találmány szerinti eljárás bármely meJiaminformaldehid és karbamid-formaldehid köztbenső kondenzációs termékek oly keverékeivel foganatosítható, amelyek hevítéssel oldhatatlanná tehetők, így például a következő anyagokat használhatjuk: metilol melamin és metilol karbiatmid, alkilezett metilol melamin és metilol karfoamid, metilol melamin és alkilezetlt metilol karbamid vagy alkilezett metilol melamin és alkilezett metilol karbamid. Ha katalizátorként animóniumsókait alkalmazunk, akkor eljárhatunk úgy, hogy a reakció keveréket természetes vagy mesterséges latexekbe kebelezzük. Reagensekként ugyancsak bekebelezhetünk például szteáramidometilpiridinklöridot vagy ototadeciloximetilpiridinkloridot vagy olyan polisziiloxán vegyületeket, amelyek az anyagnak víztaszító tulajdonságokat adnak. Ha katalizátorként bizonyos fémek sóit alkalmazzuk, úgy viaszemukiók is felhasználhatók, így például egyidejű gyürésállóságot és foltállóságot érhetünk el akkor, ha katalizátorként ailuminiumacetáttot használunk, mert ez esetben a gőz behatása következtéiben bázis os alummiuniaeetát.vagy oxid keletkezik. Ha olyan kartalizátorokat használunk, amelyek gyenge savak, akkor a gyanta oldhatatlanná tétele végett .alkalmazottit idő és hőmérséklet kb. 3—5 perc és 100—180 C°, míg erősebb savak (vagy erősebb savakat, szabaddá tevő anyagok) használata esetén a hőmérséklet 130—150 C°-ra csökkenthető. Bár a találmánynak különös jelentősége van oly esetben, amikor az eljárást regenerált cellulózából álló szöveteken alkalmazzuk, különösen azok gyűrésállóvá tétele végett, azt cellulótzatartalmú más anyagokon is alkalmazhatjuk, például pamutezöveteken. Ha pamutszöveteket kezelünk abból a célból, hogy azokat karbamid-formaldehid műgyanták közbenső kondenzációs terimékeivel gyűrésállóvá tegyük és a gyanta oldhatatlanná tétele végetlt túlhevített gőz jelenlétiében dolgozunk, úgy bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a gyürésállóság kis mértékben csökken. Ilyen esetekben úgy találtuk, hogy melaminkarbamid-formaldehid gyanták alkalmazása nemcsak hogy nem csökkenti, sőt növeli az ilymódon kezelt szövet gyürésállóságát, szemben oly szövetlekével, amelyek csak karbaimid-formaldehid gyantát tartalmaznak és amelyeket a gyanta kondenzálásának befejezése végett túlhevíteltt gőz jelenlétében hevítettünk. A szárítás közben vagy közvetlenül a, szárítós után az impregnált szövetet mechanikuB igénybevételnek vethetjük alá, majd ezután a melamin-formaldehid vagy kevert karbamid-formaldehid melamin-foirmiaildehid gyanta oldhatatlanná tétele álltai állandósítjuk, így például a szövetet kalanderezhetjük, a Schreiner-féle gépen kezelhetjük, a szövetben dombornyomásokat létesíthetünk, dörzsöléssel fényesíthetjük vagy hajtogathatjuk. Ezenkívül eljárhatunk úgy is, hogy a szövetet megfelelő módon felszerelt kereten zsugorítjuk vagy evégből kompresszió útján zsugorodást előidéző önmiagában ismert gépen kezeljük. A mesterséges gyantáknak azokat a kedvező tulaj -donságait, amilyenek például a gyürésállóság, az állandósított mechanikai tulajdonságok vagy a szövetben levő bizonyos festékanyagok fényállóvá tétele ßtb. a kezelésnek száraegőzt tartalmazó atmoszférában történő foganatosítása nem befolyásolja. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás néhány foganaltosítási példáját közöljük .táblázatok kíséretében, anélikül azonban, hogy azt ezekre a foganatosítási módokra korlátoiznók. 1. példa: Trimeitilol-melamin közbenső kondenzációs termékéből (BT. 314 Beetle Products Co. Ltd. készítménye) 10%-os vizes oldatot készítettünk és a BT. 314 szilárdanyag súlyára számítva 5% ammóniumdihidrogénfoszifáttal katalizáltuk. Az így kapott anyaggal oly (szövetet kezeMnk, amely 16 súlyszázalék gyapjúból és 84 súlyszázalék fonott műselyemből készült és szabványszélességü volt. Minden egyes mintadarabot úgy impregnáMiunk, hogy az saját súlyával egyenlő súlyú folyadékot tartott vissza, majd ezután alacsony hőmérsékleten, szárítottunk és gőzt tartalmazó atmoszférában 4 percig 145 C°-an atmoszferikus nyomáson hevítettünk. Ezekután a mintadarabokat 2 percig 90 C° hőmérsékleten oly oldatban mostuk, amely y4 % szappant és y 4 % kalcinált szódát tartalmazott, végül az anyagot hideg vízben öblítettük és megszárítoítituk. Ellenőrzés végett egy mintát 4 percig 145 C° hőmérsékleten gőz nélkül hevítettünk. Az alábbiakban a gőzt tartalmazó atmo- • szférában való kezelésit gőzkezelésnek, a gőz nélküli kezelést száraz kezelésnek nevezzük. A kopásállóságot gyűrűs próbával ellenőriztük (Ringwear test). A kopásállóság mértékének a bevezetett szárazgőz mennyiségével való növekedését a fenti szöveteknél gőzkezelés esetére az alábbi I. táblázat mutatja. /. Táblázat Kopásállóság %-os javulása Gőztartalom % szárazon kezelt anyaghoz , képesi 18 3 20 15 35 29 50 38 70 60 95 88 A fenti táblázatból kitűnik, hogy a kopásállóság lényegesen javul, ha annak az atmoszférának a szárazgőzitartalmát fokozzuk, amelyben az anyag gőzkezelése végbemegy.
