142383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetnek műgyanta kondenzációs termékekkel való kezelésére

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.383. SZÁM. 8. k. OSZTÁLY. — TO-239. ALAPSZÁM. # . • • Eljárás szövetnek műgyanta kondenzációs termékekkel való kezelésére Tootal Broadhurst Lee Company, Limited, Manchester, Lancashire, Anglia Bejelentés napja: 1952. június 27. Nagybritaniai elsőbbsége 1951. június 27. A találmány eljárás műgyantát tartalmazó textilanyagok, különösen szövetek előállítására, amelyek egészben vagy részben cellulózából, előnyösen regenerált cellulózából vannak. Ismeretes, hogy textiLszövetek néhány tulajdonsága megjavítható azzal, ha a szövetekbe mesterséges gyantákat," például karbamid-formaidehid g5'antákat viszünk be, amelyeket oldhatatlanokká teszünk. Így például textilszövetek, különösen cellulóza szövetek gyűrődésállóvá tehetők azzal, ha a rostokban, de nem a szövet rostjai között mesterséges gyantát odhata-tlanná teszünk. Az is ismeretes, hogy szövetekben kiemennyiségű. mesterséges gyantát tesznek oldhatatlanná abból a célból, hogy a szövetnek állandó mechanikus tulajdonságokat adjanak, növeljék annak a vízben való duzzadással szembeni ellenállóságát és növeljék bizonyos festékek fényállóságát. Azonban, ha a megadott célok bármelyikére aminoformaldehid gyánítákat alkalmazunk, úgy mindig ' szükséges, hogy egy egyensúlyi állapotot keressünk, nevezetesen ügyelnünk kell arra, hogy a szövetnek a műgyantával kölcsönzött kedvező tulajdonságai mellett a szövet kopásállósága ne csökkenjen meg nem engedhető mértékben. Űgy találtuk, hogy ha teljesen vagy részben cellulózából készült textilanyagot, amely melaminformaldehid vagy kevert melamin-formaldehid karbamid-formaldehid gyantiaképző anyagokat tartalmaz, túlhevített gőz jelenlétében hevítünk abból a célból, hogy a gyantát oldhatatlanná tegyük, az így kapott textilanyag kopásállósága lényegesen kedvezőbb, minit az olyan textilanyagé, amelyet* gőz nélkül kezeltünk, anélkül, hogy számbavehető mértékben csökkennének azok a javított fizikai tulajdonságok, amelyek a textilanyagban az oldhatatlanná tett műgyanta következtében keletkeznek. A találmány értelmében egészében vagy rétszben cellulózából álló textilanyagot, amely melaminformaldehid vagy kevert 'melaniAn-formaldehid karbamid-formaldehid gyantát oldhatatlan állapotban a szövet rostjaiban tartalmaz, amely gyantát ott hevítéssel tettünk oldhatatlanná, úgy állítunk elő, hogy az anyagot meíamin-formaldehid gyantaképző anyag vagy kevert melamin-formaldehid karbamid -formaldehid gyantaképző anyag vizes oldatával impregnáljuk, amely oldat a gyanítaképzés céljából savas katalizátort tartalmaz, szárítjuk, majd azután a gyanta oldhatatlanná tétele végetlt alkalmazott hevítést oly atmoszférában foganatosítjuk, amely legalább 10% túlhevített gőzt tartalmaz. E kezelés közben, illetőleg annak eredményeként a cellulóza kopásállósága lényegesen kedvezőbbé válik, mint az olyan szövet, kopásállósága, amelynél egyébként azonos körülmények között a hőkezelést szárazgőz nélkül vagy a fentinél kisebb mennyiségű szárazgőz jelenlétében foganatosítjuk. A találmány »szerinti eljárás foganatosításakor előnyösen egészben vagy részben regenerált cellulózából álló szövetet imp regnálunk melamin- és formaldehid vagy melamin, karbiamid és formaldehid közbenső kondenzációs termékének vizes oldatával, amely vizes oldat a gyantaképzés céljából eavas katalizátort tartalmaz, majd ezután a szövetet megszárítjuk és a gyanta oldhatatlanná tétele végett oly atmoszférában hevítjük, amely legalább 10% túlhevített gőzt tartalmaz, mimellatt, a regenerált cellulóza kopásállósága lényegesen megjavul azzal a kopásállósággal szemben, amelyet akkor érünk el, ha az említett hőkezelést gőz nélkül vagy csak a fentinél kisebb mennyiségű szárazgőz jelenlétében foganatosítjuk. Annak az atmoszférának a gőztartalma, amelyben a hőkezelést foganatosítjuk, lehet 20%-nál több vagy 33%-nál több, sőt 50%-nál több. Eljárhatunk úgy is, hogy oly atmoszférában dolgozunk, amely teljes egészében szárazgőzből áll, vagyis gyakorlatilag 100% gőzt tartalmaz. Az előzőkben megadott és a gőz százalékos menynyiségére vonatkozó adatok a gőz parciális nyoma- -sara vonatkoznak, amely a teljes lég- és gőznyomás százalékában van kifejezve és amelyet lényegében a hevítőkamra hőmérsékleténél mérünk. A' gőz százalékos mennyiségének meghatározására vonatkozó kedvező eljárást a 142,067 számú szabadalmunk leírásában ismertettünk. „Túlhevített gőz" kifejezésen