142382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetnek műgyanta kondenzációs termékekkel való kezelésére

Megjelent 1954, évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.382. SZÁM. 8 k, OSZTÁLY. — TO—238. ALAPSZÁM. Eljárás szövetnek műgyanta kondenzációs termékekkel való kezelésére Tootal Broadhurst Lee Company Limited, Manchester, Lancashire, Anglia A hejelentés napja: 1952. június 27. Nagybritanniai elsőbbsége: 1951. június 27. A találmány eljárás műgyantát tartalmazó textil­anyagok, különösen szövetek előállítására, amelyek egészben vagy részben cellulózából, előnyösen rege­nerált cellulózából vannak. Ismeretes, hogy textil szövetek néhány tulajdon­sága megjavítható azzal, ha a szövetekbe mestersé­ges gyantákat például karbamid-formaldehid gyan­tákat viszünk .be, amelyeket oldhatatlanokká te­szünk. így például 'textilszüvetek. különösen cellulózaszö­vetek, gyürésállóvá tehetők azzal, ha a rostokban, de nem a szövet rostjai között, mesterséges gyantát oldhatatlanná teszünk. Az is ismeretes, hogy szövetekben kismennyiségű mesterséges gyantát tesznek oldhatatlanná abból a célból, hogy a szövetnek állandó mechanikus itiulaj -donságokat adjanak, növeljék annak a vízben való duzzadással szembeni ellenállóságát és növeljék bi­zonyos festékek fényállóságát. Ha azonban amino-formaldehid gyantákat a fenti célok bármelyikére' használunk, úgy minden esetben szükséges, hogy ügyeljünk arra, hogy a gyanta ál­tal a szövetnek kölcsönzött kedvező tulajdonságok mellett a szövetnek kopással szembeni ellenállósága ne romoljon le. Ha karbamid-formaldehid gyantát használunk, amely gyantában a formaldehid mennyi­sége nagyobb a normálisnál, akkor a gyanta haszná­lata következtében jelentkező értékes tulajdonságok, mint például a gyürésállóság javulnak ugyan,, azon­ban az anyag kopásállósága nagyobb mértékben rom­lik mint akkor, ha a normális mennyiségű formal­dehidet alkalmazzuk. Valóban, ha a karbamid­formaldehid mennyisége elegendő ahhoz, hogy a szö­vetet gyürásállóvá tegye és ha ezt a gyantát oly­módon állítjuk elő, hogy a formaldehid mennyisége a normálisnál nagyobb, úgy bár a gyanta mosásálló és a szövetnek egyéb értékes fizikai tulajdonságai is vannak, a szövet minősége gyenge és általában kereskedelmileg nem értékesíthető. Ezért' a 449,243 számú brit szabadalmi leírásunkban oly karbamid­formaldehid közbenső részleges kondenzálági termé­ket ismertetünk, amelynél a formaldehid minden mpl karbamidra több mint 1,6 mol. "Úgy találtuk, hogy ha oly textilanyagot, amely egészben vagy részben regenerált cellulózából készült és karbamid-formaldehid gyantaképző anyagokat tartalmaz, a gyanta oldhatiatlanná tétele végett túl­hevített gőz jelenlétében hevítünk, akkor a gyantába kebelezett formaldehid és a karbamid mol-viszonya 1,6 : I-nél nagyobb lehet. Emellett elérjük a fent­említett előnyöket és egyidejűleg az ilyen kezelés­sel előállított textilanyag kopásállósága lényegesen nagyobb, mint az olyan textijanyagé, amelyet egyéb­ként azonos körülmények között kezeltünk, azonban a gyanta oldhatatlanná tétele végett alkalmazott hevítést gőz adagolása nélkül végeztük. A találmány értelmében egészben vagy részben regenerált cellulózából álló textilakyag előállítása végett, amely a rostokban karbamid-formaldehid gyantát hevítés által oldhatatlanná tett állapotban tartalmaz, az anyagot karbamid-formaldehid gyanita­képző anyagok vizes oldatával impregnáljuk, amely gyantaképző anyagokban a formaldehid és a karba­mid mol-viszonya nagyobb mint 1,6 : 1, mimeűetit a mondott oldat a gyanta képzése végett savas katali­zátort tartalmaz, ezután szárítjuk, végül a gyanta oldhatatlanná tétele végett a hevítést legalább 10% mennyiségű túlhevített, gőzt tartalmazó atmoszférá­ban foganatosítjuk. E kezelés következtében a cellu­lózának kopással szembeni ellenállósága lényegesen javul oly cellulóza kopásállóságához képest, amelyet túlhevített gőz hozzáadása nélkül, vagy a fentinél kisebb mennyiségű túlhevített gőz jelenlétében heví­tettünk. A találmány értelmében előnyösen úgy járunk el, hogy egészében vagy részben regenerált cellulózából álló textilszövetet karbamid és formaldehid közbenső kondenzálási termékének vizes oldatával impregná­lunk, amely közbenső kondenzálási termékben a. for­maldehid és a karbamid mol-viszonya nagyobb mint 1,6 :1, mimelletit az oldat a gyanta képzése végett savas katalizátort tartalmaz, majd ezután a szövetet megszárítjuk és a gyanta oldhatatlanná tétele végett oly atmoszférában hevítjük, amely legalább 10% túlhevített gőzt tartalmaz. E kezelés következtében a regenerált cellulóza kopásállósága lényegesen ked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom