142370. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus szűrő rádióaktív ionizátorral belső égésű erőgépek égési levegőjének és kipuffogó gázainak tisztítására

4 142.370 keresztmerevítők fémből készülhetnek, ami a csavarvonalalakban készített leválasztó merevségét és szilárdságát növeli. Vékonyfalu fémcsövekből álló elektródarendszerrel ugyanolyan hatást érhetünk el, mint a csavarvonalalakban tekercselt elektródarendszerrel, ha az egyes egymásbahelyezett csövek átmérője a kívánt légrésnek megfelelően különbözik egymástól és ha a csöveket felváltva a feszültségforrás pozitív, illetve negatív sarkára kapcsoljuk. Hogy ennek az elektródarendszernek a mechanikai szilárdságát növeljük, a rendszerbe egy néhány sugárirányú, szigetelő anyagú mérevítőrudat helyezünk be, vagy esetleg a két cső-elektródarendszert fröccsöntéssel állítjuk elő. Itt is lehet az elektródák számára nem-fémes hordozóanyagot alkalmazni, amely egyik vagy mindkét oldalán felületi fémbevonattal vagy másként vezetővé van téve. Az egymással párhuzamosan kapcsolt csőrendszerekből álló leválasztó példaképpeni kiviteli változatát a 10. ábra elölnézetben, a 11. ábra pedig vízszintes metszetben mutatja. A leválasztónak két különállóan, szerélt elektróda-csoportja van. éspedig a vezetőanyagú kerek —49— test az egyik elektróda, amely egész keresztmetszetében elosztva az •—50— furatokkal van ellátva. A —49— test tehát szitaszerűen lyukasztott kivitelben készül és rajta az —51— szigetelőgyűrű van megerősítve, amely a második elektróda-csoportot tartja. A 11. ábrán ezt a második elektróda-csoportot —49— testből félig kihúzott állapotban tüntettük fel. Ez az elektróda-csoport a vékony —52— fémrudakból áll. amelyek a vízszintes —53— tartórudakon és ezzel az —51— gyűrűn úgy vannak megerősítve, hogy a kész, összeszerelt állapotban valamennyi —52— rúd koncentrikusan van egy-egy —50— furatban elhelyezve olykép, hogy a furat falától köröskörül egyforma távolságban van. Az összes —53— fém-kapcsolórudak egymással vezetőkapcsolatban állanak és a —32— egyenáramú feszültségforrás egyik sarkára vannak kapcsolva, a —49— test pedig a másik sarokra. Az egyes —50— furatokban ilymódon az —52— fémrudak, vagyis belső vezetők és az —50— furatok fala. mint külső vezető között villamos mező áll elő, melynek hatására a légáramlat által a nyilak irányában a párhuzamos csőrendszeren átvitt idegen részecskék elektromos töltést nyernek és az áramlás irányára keresztirányban eltérítődnek, majd pedig a külső vagy belső elektródákon lecsapódnak. A leválasztónak ennél a szerkezeti változatánál is a —49— testet nem-vezető anyagból, készíthetjük, ha mindegyik furat belső falát vezető bevonattal látjuk el és e bevonatokat egymással, valamint a feszültségforrás megfelelő sarkával vezető kapcsolatba hozzuk. A leválasztó további példaképen megadott kiviteli alakja ugyancsak két egymástól függetlenül szerelt elektródacsoportból áll és a 12. ábrán elölnézetben, a 13. ábrán pedig vízszintes metszetben látható. A szigetelő anyagú —54— cső egy-egy hátsó, illetve mellső, —55, ill. 56— fémgyűrű számára, mint távolságtartó működik, és egyben a leválasztó külső köpenyét is alkotja. Az —55— és —56 —fémgyűrűk mindegyike egy néhány vízszintes —57—, illetve —58— fémrudat tart, amelyeken viszonylag kicsi, egymásközötti távolsággal igen sok vékony, —59, illetve 60— fémpecek van megerősítve. A 13. ábrán a világosabb ábrázolás kedvéért az —56— gyűrűket és az —58— keresztrúdakat az —54— szigetelőcsőtől bizonyos távolságban, tehát a —60— fémpálcikákat rendes helyükből bizonyos fokig kihúzva tüntettük fel. Az —57— és —58— fémrudak, valamint az —59— és —60— pálcikák egymáshoz képest eltolt helyzetűek, vagyis a kész, összeszerelt állapotban az —59— pálcikák nem érintik a —60— pálcikákat, hanem mindegyik —59— pálcika (amelyet a 12. ábrán csak ponttal tüntettünk fel) négy párhuzamos helyzetű —60— pálcikával van körülvéve, viszonylag kicsi köztér mellett. Ha úgy. amint a 13. ábra vázlatosan mutatja a —32— egyenáramú feszültségforrást az — 55— és —56— fémgyűrűkkel kapcsoljuk össze, az —54— szigetelőcső belsejében az egymást nem érintő, de egymás mellett elhelyezett —59— és —60-- pálcikák rendszerében a nyilak irányában áramló levegő mozgására keresztirányú villamos mező áll elő. Ez a mező a légáramlattal elragadott és villamosan feltöltött idegen részecskéket oldalirányban a pálcikaalakú elektródák felé eltéríti és azokra lecsapja. A leválasztónak ennél a szerkezeti kialakításánál előnyös az, hogy az elektróda-pálcikák közvetlen közelében a villamos mezőerősség növekszik, valamint az is, hogy a két elektródacsoportot tisztítás céljából könnyen lehet szétvenni. A 14. ábra a fent leírtaktól lényegesen eltérő elektródarendszert tüntet fel oldalnézetben, a 15. ábra pedig ugyanennek vízszintes metszete. Itt az elektródarendszer egy néhány finomlyukú —61— fémhálóból áll, amelyek viszonylag kicsi egymástóli távolságban vannak egymás mögött elhelyezve. A levegő a 15. ábrán látható nyilak irányában hatol át ezeken a fémhálókon, amelyeket a —62— szigetelőgyűrűk, valamint egy felső és alsó —63— fedőgyűrű tart. A dróthálóknak oldalsó —64— meghosszabbításaik vannak amelyeket a —65, illetve 66— kapcsolóvezetékek kötnek öszsze egymással és a —32— egyenáramú feszültségforrással. A kapcsolás olyan, hogy az egymásután következő dróthálók felváltva ellenkező polaritásúak, miáltal a levegőáramlattal egyező irányú, vagy ellenkező irányú villamos mező áll elő. A légáramlattal a készüléken átvitt, villamosan feltöltött idegen részecskék hajlamosak arra, hogy hipotetikus villamos mezővonalak mentén haladjanak, miáltal a polaritásnak megfelelően a pozitív, illetve a negatív dróthálók felé irányul a mozgásuk és e hálókon lecsapódnak. Dróthálók helyett lehet finoman lyukasztott fémfóliákat vagy más hasonló elektródaalakokat is alkalmazni. A nyílások, illetve lyukak kellő finomsága esetén egyben azt is elérjük, hogy a nagyobb részecskék nem hatolhatnak be a tulajdonképpeni elektródatérbe, ahol azok esetleg rövidzárlatot okozhatnának. Ugyanezt a hatást érjük el, ha az egyes dróthálók közötti köztereket szigetelő szálas anyaggal, pl. üveggyapottal vagy selyemszálakkal töltjük meg. A kipuffogó edénnyel összeépített kipuffogógázszűrő példaképpeni kivitelét a 16. ábra vázlatos hosszmetszetben, a 17. ábra pedig a gáz kilépő oldala felőli nézetbén szemlélteti. A motor által fejlesztett kipuffogó gázok a —67— csövön át a