142370. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus szűrő rádióaktív ionizátorral belső égésű erőgépek égési levegőjének és kipuffogó gázainak tisztítására

rt 142.370 5 hangtompító és nyomáskiegyenlítő —15— edénybe jutnak, amely szokott módon a gázáramot eltéríti, vagyis ide-oda vezeti a —68-^- keresztfalak segítségével, ami által a hangok eltompulnak és a lökésszerű gázkilépés részben kiegyenlítődik. Ehhez a kiegyenlítőtérhez csatlakozik a középen lyukas —69— lemez, amely a —70— csődarabbal függ össze és ez a gázt egy elosztóba juttatja, amely több, koncentrikusan elhelyezett tölcséralakú —71— vezetőfalból áll és a gázáramot az utána következő ionizátor keresztmetszetén egyenletesen elosztja. Az ionizátor főrésze a —15— kipuffogó edény belső falán elhelyezett gyűrűalakú —25—• bélés, amely gázmentesen elzárt, rádióaktív anyagokból áll, és ezek főképpen alfa-sugarakat bocsátanak ki a gáz által átáramlott belső tér felé. A gázáram az ionizátor mögött a magával ragadott — az ionizátorban villamosan feltöltött — szilárd és folyékony részecskékkel együtt az elektrosztatikus —18— leválasztótérbe jut. Ez a leválasztó a leírt kiviteli változatnál a 6. és 7. ábra szerint az egymással párhuzamos —36—, illetve —37— elektródalemezek rendszeréből áll, amelyek a hőálló és szigetelő hatású —38— csőben vannak megerősítve. A —38— szigetelőcsőből és a —36—, valamint —37— elektródalemezekből álló kerek elektródarendszer a —18— leválasztótérben kicserélhetően van elhelyezve és az érintés ellen biztosító —72— védőfedél eltávolítása után könnyen kivehető. A kerek elektródarendszerben a 7. ábrához hasonló módon valamennyi —36— elektródalemez egymással vezető kapcsolatban áll, éppen úgy, mint a —37— elektródalemezek és ezek a lemezcsoportok a —73, ül. 74— érintkezőhöz vannak kapcsolva. Amikor az elektródarendszert a —18— leválasztótérbe helyezzük, a —73— és —74— érintkezők . megfelelő érintkezőpárokhoz szorulnak, amelyek egymástól és a toktól hőálló anyaggal el vannak szigetelve és a —32— egyenáramú feszültségforrással létesítenek kapcsolatot. A kicserélhető elektródarendszer a —18— leválasztótérben két erős, rugalmas —75— tartószerv révén még lökések esetén is el nem mozdulóan, szilárdan van megerősítve. A gáz minden számottevő ellenállás nélkül halad át a leválasztó elektródarendszeren, amelynek villamos mezeje a feltöltött szilárd és folyékony részecskéket a gázáramból az elektródalemezek felé eltéríti, ahol ezek lecsapódnak és ezekre az elektródákra tapadnak. Az ilyenmódon megtisztított gáz a leválasztóból a —20— kipuffogó csövön át jut a szabadba. A 16. ábra szerinti kipuffogógáz-tisztító ionizátorát másképpen is kialakíthatjuk, pl. olykép, hogy a —70— csődarab belső falára erősítjük a rádióaktív —25— bélést. Lehet továbbá a 3. ábra szerinti ionizátort alkalmazni, mely célra a 16. ábrán —69—cel jelölt lyukas lemezen egy hosszirányú hasítékot kell készíteni és a kerek —70— csődarab helyett négyszögletes csövet kell alkalmazni, amely keskeny oldalain gázmentesen elzárt, rádióaktív anyagot hordoz, illetve ilyennel van bélelve, lásd a 3. ábrán a —29— és —30— alkatrészekét. A kerek vagy a szögletes kialakítású, most leírt ionizátornál, tehát mindkét kiviteli módozatnál biztosítani kell azt, hogy egyetlen, a gázok által átjárt térrész sem marad teljesen szabadon a rádióaktív besugárzástól. Megemlítendő végül, hogy ennél a 16. ábra szerinti szerkezetnél is lehet a kipuffogó gázok számára alkalmazott ionizátorban a rádióaktívan besugárzott keresztmetszet mentén villamos mezőt is alkalmazni, mely tehát a rádióaktív sugárzásra van szuperponálva, úgy, amint példaképpen a 4. és 5. ábrával kapcsolatosan leírtuk. A kipuffogó gázok számára készített elektrosztatikus leválasztóban az összes elektródarendszerek alkalmazhatók, amelyeket a 6—15. ábrával kapcsolatban ismertettünk. Ügyelni kell azonban arra, hogy a kipuffogó gázok számára készített szűrőnél mindegyik alkatrész hőálló anyagból készüljön, továbbá arra is, hogy a magasabb hőmérségleteknél előálló, hőtágulások, illetve a lehűlésnél az összehúzódás ne okozzon nehézségeket. Az égési levegő és kipuffogó gázok számára alkalmazott 1. ábra szerinti szűrőberendezés üzeménél a —11— áramellátó berendezésre van szükség, amely igen kicsi áramerősségeket (kb. 10—100 mikroamper) fejleszt igen nagy egyenfeszültségen, pl. néhányezer volt mellett. Egy ilyen áramellátó készülék példaképpeni kivitele hathengeres, akkumulátor gyújtású égési erőgép számára a 18. ábrán látható. Az akkumumulátorgyujtás szokásos módon az ú. n. —76— elosztóból áll, amelynek —77— tengelyét a motortengely — négyütemű motor esetén — 2:1 áttétellel hajtja, továbbá a —18— megszakítótárcsából és a —79— elosztókarból. Mindezeket az alkatrészeket és az egész berendezést a rajz csak vázlatosan ábrázolja. A megszakítótárcsán hat bütyök van, amelyek mindegyike a tengely minden fordulatánál a —80— érintkezőt egyszer nyitja éspedig pontosan abban a pillanatban, amikor a —79— elosztókar a hat darab —81— csúszókontaktusok egyikét érinti. A —80— érintkező nyitja a —82— gyujtóakkumulátorból és a —83— primértekercsből álló áramkört és ez a nyitás, illetve megszakítás csak igen rövid ideig tart, miáltal a —84— szekundertekercsben egy feszültséglökés índikálódik, amely a —84— tekercsek nagy száma miatt néhány ezer volt feszültségű., Ez a gyujtófeszültség-impulzus a —79—• elosztókar útján és a —81— csúszóérintkezők segítségével a hat' henger egy-egy gyújtógyertyájához jut. A —82— akkumulátornak ilyen módon a —83— primértekercsre időszakosan ható feszültségét a ,—11— áramelosztókészülék a szűrőberendezés üzembentartásához szükséges feszültség létrehozására is felhasználja. E célból a —11— készülékben nagyfeszültségű transzformátort alkalmazunk, amelynek —85— primér-tekercse a —83— primértekerccsel párhuzamos kapcsolású, —8.6— szekunder-tekercse pedig a —87— egyenirányítón át a —88— kondenzátort tölti fel. A —88— feltöltőkondenzátorban keletkező egyenfeszültség a —89— védőellenálláson át, a két —90— érintkező segítségével a levegő és a kipuffogó gázok szűrőjéhez jut. Mivel a szűrők áramfogyasztása igen kicsi, a —88— kondenzátor csak kismértékben sül ki két áramlökés közötti időközben, miáltal még erősen változó megszakítófrekvencia esetén is a —88— kondenzátoron az egyenfeszültség csak kismértékben ingadozik. A —85— és —86— tekercsekből álló külön nagyfeszültségű, transzformátor helyett lehet a