142356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari gyémántok, különösen lesimító szerszámokhoz való ipari gyémántok előállítására és tartószervben való elhelyezésére

Megjelent 1954. évi október hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.356. SZÁM. 67 t1

. 34. OSZTÁLY. - JO-52. ALAPSZÁM. Eljárás ipari gyémántok, különösen lesimító szerszámokhoz való ipari gyémántok előállítására és tartószervben való elhelyezésére A bejelentő: S. A. INCOMAK, Bruxelles, Belgium, mint Ladinsky Woldemar, Paris (Franciaország — Seine) jogutódja. • A bejelentés napja: 1952. szeptember 23. Franciaországi elsőbbsége: 1951. szeptember 26. Csiszolótárcsák munkafelületét időről időre után kell munkálni és le kell simítani. Ezt az utánmun.kálást általában lesimító gyémántokkal eszközük, a művelet pedig abban áll, hogy*a gyémánt a cs-i-SKolótáresa munkafelületén az anyagot részben eltávolítja. Ä lesimítás célja a esiszclótárcsa munka felületének vagy szélvényének (profiljának) utánmunkálás útján való helyreállítása, minthogy a csiszolótárcsa eredeti alakja a szabatos csiszoló munka elengedhetetlen fettétele. Célja továbbá, hogy a munkafelületről a esiszolási művelet során visszamaradt fémrészecskéket eltávolítsák. A lesimítás különféle előfeltételekből kiindulva foganatosítható, amelyek azután a lesimítás foganatosításának móriját is megszabják. Sor kerülhet például a csiszolótárcsa munkaifelületéneik egyszerű kiigazítására, vagyis nyers megmunkálására, amelyné "a Szabatosság csak aárendeit szerepét játszik és a lényeg mindössze meghatározott idő alatt meghatározott rétegvastagság eltávolítása. A- feladat azonban a. szabatos, munkafelület helyreállításában is állhat, •amelynek szabatos illes'ztési munka a feltétele. Ezt lesimító gyémántokkal (foganatosítják, amelyek e. esiszolótáresából lehetőleg keveset vesznek le, hogy a tárcsa méreteinek csökkenése lehetőleg csekély legyen. E'zekkel a lesimító gyémántokkal különösen akkor lehet jó eredményeket elérni, ha oly lesimító gyémántokat alkalmaznak, amelyeknek teljes hosszúk mentén sík felületük van és hosszúk mentén vannak tartószervbe helyezve. Ily alakú lesimító gyémántokat főleg nyers kövek két vagy több részre való hasításával állítanak elő. Egyenletes 'munkaeredmény biztosítása végett a. gyémánt átellenes felületét is körülbelül síkra képezik ki, úgy hogy ilymódon lapos lesimító gyémántokat kapunk, amelyeknek egymással körülbelül párhuzamos két felületük van. Ezekkel a lapos gyémántokkal ellátott szerszámok lineáris vágóéllel kiképezett gyalukések módjára dolgoznak. A vágóéi a gyémánt szélességében helyezkedik el és a kopás következtében mindig megújul. Az ilyen gyémántok nem teszik lehetővé nagy megmunkálási mélység (fogás) alkalmazását és így, nem használhatók csiszolótárcsáik előkészítésére vagy nyers .leesztergálására. Kitűnt, hogy lapos vagy hasonló alakú ipari gyémántoknak a sík felületre harántirányban foganatosított hasítás, útján két vagy több darabra való osztásával hosszúkás alakú gyémántok állíthatók elő, amelyeknek a kristályos szerkezet szerint oldalfelületeik vannak és ezeknek élei egymással körülbelül párhuzamosak. Az ilymódon előállított gyémántok, különösein, ha oldalfelületeik egyenlők egymással, alakjuk egyéb jellemzőitől vagy a méretektől függetlenül különöslen jól használhatók csiszoló -tárcsák lesimítására és jobban megfelelnek a leesztergálás vagy egyéb megmunkálás tényleges feltételeinek, mint az ismert lesimító gyémántok. Ez áll különösen akkor, ha vastag rétegek eltávolítása végett különösen hatásos támadó csúcsokra van szükség. A -találmány, csiszolótárcsák vagy hasonló megmunkáló eszközök lesimító szerszámainak előállítására alkalmas, -meghatározott alakú ipari gyémántok előállítására való új eljárás. A találmány e gyémántnak abból a tulajdonságából indul ki, hogy csak olyan irányokban hasítható, amelyek kristályos szerkezetének megfelelnek, a hasadási felületek pedig vagy egymással körülbelül párhuzamos síkokban, vagy egymáshoz viszonyítva szög alatt eltolt síkokban helyezkednek el. A találmány értlmében megfelelően kialakított hasító szerszámmal a nyers gyémántból oly hosszúkás alakú lesimító gyémántot állítunk elő, amelyeknek legalább három, körülbelül párhuzamos hosszirányú élekkel bíró oldalfelületük van és ezeknek az oldalfelületeknek legalább egyike hasadási felület. Ezeknek a hosszúkás alakú lesimító 'gyémántoknak ke-