142356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari gyémántok, különösen lesimító szerszámokhoz való ipari gyémántok előállítására és tartószervben való elhelyezésére
2 142.356 resztmetszete a kristályos szerkezet szerint alakul és háromszög, négyszög, rombusz,, trapéz, vagy valamilyen hasonló idom lőhet. Az ilymódon előállított lesimító gyémántok hossz/ tetszőleges Lehet és a nyers gyémánt nagysága szerint változik. A keresztmetszet méretei is tág határok közt változhatnak, célszerű azonban, ha az oldalfelületek egyenlők. Különösen célszerű, ha valamely tetszőleges, akár a legszélesebb oldalfelületek szélességének és .hosszúságának aránya az 1:1.5 értéket nem haladja meg, vagyis még a legszélesebb oldalfelület szélessége sem lépi. túl a kérdéses oldalfelület hosszának kétharmadát. Az egyes méretek arányának itt megadott határértékei mérvadók a lesimító gyémánt „hosszúkás alak"-jában álló jellemző adat meghatározására. Az ilymódon előállított, hosszúkás alakú lesimító gyémántok különösen alkalmasak oly lesimító szerszámokhoz, amelyeknél a.gyémánt irón módjára folytatólagosan kopik. A gyémántokat foglalat útján úgy helyezzük tartószervbe, hogy hossztengelyük a tartószerv középvonalával körülbelül párhuzamos legyen. Ily elrendezés esetén a gyémántot csiszolótárcsák lesimítására vagy hasonló megmunkálási műveletre teljesen elhasználhatjuk, minthogy kopásuk mértékében a tartószerv fejét a foglalattal együtt időnként utánreszeljük, úgyhogy mindenkori munkafelülete a tartószerv fejéhez viszonyítva mindig abban a helyzetben marad, amelyet a kezdeti munkafelület a tartószerv fejéhez viszonyítva elfoglalt. A tartószerv fejét köpenyfelületén jellel is elláthatjuk, amely jelzi a behelyezett, gyémánt végét és így a tartószerv •használhatóságát. A találmány ennek megfelelően ipari gyémántokkal dolgozó új lesimító szerszám is, amely gyémánt felhasználásával csiszolőtáresák lesimítására vagy hasonló megmunkálási műveletek foganatosítására alkalma» és amelynél a lesimító gyémánt úgy van a tartószervbe foglalva, hogy hossztengelye'párhuzamos a tartószerv középvonalával. A lesimító gyémánt találmány szerinti alakjának és a lesimító szerszámban való elhelyezésének a következő előnyei vannak: 1. A lesimító gyémánt találmány szerinti, alakja folytán az ilyen gyémántokkal ellátott lesimító szerszámok munkafeltételei azonosak és teljes használati idejük alatt változatlanok maradnak, minthogy a gyémánt hatásos részének méretei a gyémánt teljes felhasználásáig azonosak maradnak.' 2. A lesimító gyémánt felhasználásának teljes ideje alatt megtartja a hatásos lesimításhoz szükséges támadási csúcsokat, amelyek vastag rétegek eltávolítására is alkalmasak. Ezek a támadási csúcsok a gyémánt szabad végén helyezkednek el és az oldalfelületek, illetőleg a gyémánt kopásakor kialakuló hatásos felület metszéséből adódó élek folytán állnak elő. A gyémánt kopása során külön intézkedés nélkül megújulnak, Mihelyt e támadási helyek egyike elhasználódik vagy lekopik, a tartószervet középvonala körül elfordíthatjuk, úgy hogy még használható támadási hely válik hatásossá. 3. Minthogy a találmány szerinti lesimító gyémánt oldalfelületeinek legalább egyike hasadási felület és így a gyémánt kristályos szerkezetével van meghatározva, a lesimító gyémántok ellenálláképessége a használat közbein fellépő igénybevételekkel szemben viszonylag nagyobb. A találmány szerinti lesimító gyémántot és a tartószervben való elhelyezését a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük. A rajzon: Az 1. ábra tartószervbe helyezett gyémánt hosszmetszete. A 2. ábra a tartószervet oldalnézetben tünteti fel. Az ábrán azok a Vonalak is fel vannak tüntetve, amelyek mentén ,a tartóiszervet, a fokozódó kopás miatt a gyémánt szabaddá tétele végett le kell reszelni. Végül a 3. ábra a találmány szerinti gyémánt néhány keresztmetszeti alakját tünteti fel. A hosszúkás alakú 1 gyémánt 3 foglalat útján 2 tartószerv fejében van megerősítve. A fej kerületén 4 horony van, amely körülbelül az 1 gyémánt végének szintjében helyezkedik el és a gyémánt elr kopásának jelzésére való. Az 1. ábra szerinti gyémántnak hosszirányban elnyújtott derékszögű parallelepipedion alakja van és úgy van a 2 tartószervbe helyezve, hogy hossztengelye a 2 tartószerv hosszirányú középvonalával körülbelül párhuzamosan helyezkedik el. Amint a gyémánt kopik, a 2 tartószerv fejét a 3 foglalattal együtt a 2. ábrán feltüntetett szaggatott la , l b , l c , l d vonalak mentén le kell neszelni, úgy hogy a gyémánt hegye a teljes felhasználásig mindig szabadon tegyen. Ilymódon oly gyémántos lesimító szerszámhoz jutunk, amelyet a kopás arányában irón módjára mindig újból meghegyezünk, amint ez az irónok betétjénél szokásos,, amelyet a betétet burkoló és tartó fahüvelyből fokozatosan szabaddá teszünk. A találmány szerinti, hosszúkás alakú gyémántok keresztmetszetének néhány alakját a 3. ábrán tüntettük fel. A gyémántoknak legalább három olyan oldalfelületük van, amelyeknek hosszirányú élei egymással körülbelül párhuzamosak, a felületek közül pedig legalább egy hasadási felületet alkot. A találmány nincs lesimító gyémántok bizonyos fajtájára, bizonyos keresztmetszeti alakokra vagy előállításukhoz való bizonyos szerszámok alkalmazására korlátozva. Ugyancsak nincsen korlátozva a tartószerv bizonyos, méreteire és alakjaira, amelyek valamennyien tág határok között változtathatók mindaddig, amíg a találmány lényegét alkotó jellemző viszonyok betarthatók. 1. Eljárás ipari gyémántok, különösen lesimító szerszámokhoz való ipari gyémántok előállítására, melyre jellemző, Ihogy nyers gyémántot (követ) hasadási sík mentén úgy osztunk meg, hogy legalább három oldalfelülettel bíró, hosszúkás alakú test adódjék, az oldalfelületek élei pedig egymással párhuzamosan helyezkedjenek el és az oldalfelületek egyike "hasadási síkot alkosson. 2. Az 1. igénypont, szerinti eljárással előállított ipari gyémánt, melyre jellemző, hogy legalább három oldalfelülettel bíró hosszúkás alakja van, az oldalfelületek élei padiig egymással közel párhuzamosan helyezkednek el és az oldalfelületek egyike a gyémánt hasadási síkját alkotja. Szabadalmi igénypontok:
