142339. lajstromszámú szabadalom • Navigator

2 142.339 illetőleg ennek M kerekéhez való viszonyával. 2 kerék forgatja a vele szilárdan I rúdpár segélyé­vel egybekapcsolt kereket (2., 4., 5. és 6. ábrák). N kerék pedig forgatja a síkjára merőleges és vele dörzs-, illetőleg fogasérintkezésben lévő R ke­reket. R kerékkel együtt a vele egytengelyű S henger, illetőleg hengerpár forog. S hengerről egy 1 :1,000.000 méretű térképsáv le-, illetőleg a vele párhuzamos hengerre rácsavarodik. A térképpel egy függőleges fémirón érintkezik, amely a tér­kép menetirányára merőlegesen, vagyis a henger­pár tengelyeivel párhuzamosan mozog a térképen. Mozgását a vele szilárdan összefüggő vízszintes s a hengerekkel párhuzamos F fogasrúd idézi elő (1., 2. és 3. ábra). A fogasrudat Rí fogaskerék hajtja és irányát részben a szekrény közbenső fa­lán való felfekvés, részben a felső falhoz erősített H csúszka biztosítja (2. ábra). A fogaskereket a már leírt szerkezettel azonos, de arra merőleges sík­ban működő Ni—Zi—Oi—Mi—Oi—Ki kerékrend szer működteti. A gép elmélete. A kerekek betűszerinti elneve­zése (O, M, Z, O, N, R, S) jelöli egyúttal azok su­garait is. Newton törvényéből ismeretes, hogy egy bizonyos tömegben előidézett sebességváltozás (gyorsulás vagy lassulás) mindig a hajtóerővel arányos és az erő okozta hatással eeyenlő minfHg, de ellenkező irányú az ellenhatás. Há P a repülő­gép vonóereje, úgy ennek K korongra eső há­nyada az előidézett sebességváltozással egvenlő, de ellenkező irányú hatást gyakorolna K ko­rongra, ha ellenállás (súrlódás, fékezés) nem vol­na. A súrlódó és csillapító szerkezetek arra s7ol­gálnak, hogy K korongnak csúszását, az erő. ille- -tőleg gyorsulás okozta előrehaladással aránvo­san csökkentsék. E meggondolás alánján K ko­rongnak és M mérőkeréknek a kezdeti kiindulási ponttól mért „r" távolsága a mindenkori gyorsu­lással (a) arányos (1. ábra). Vagyis: Pi = ma = :nr hol Pi a repülőgép P vonzóerejének K korongra és a vele együtt mozgó rendszerre eső hányada, m a rendszer tömege, melyet egyszerűsítés ked­véért az egységgel vehetjük egyenlőnek, n pedig arányossági tényező. Tehát: igen kicsi időközökben a repülést egyenletesen változónak vehetjük, amikor is dv dt = a; melyből dv = adt . . . .4. hol v a sebesség, dv a sebesség változása igen ki­csi idő alatt (3.) és (4.) képlet egybevetéséből és integrálásából ebből n J"dv = M jiß 5. v = Mß hol ß = M kerék szögelfordulása egy bizonyos idő alatt. Ebből v = nMí ö 7. nM = const. Mint látjuk, a sebességek szummációja arányos M kerék szögelfordulásával. (2.) és (7.) egyenleteket egybevetve: ==nMi J ^-= n j rdt M kerék tengelyére csapágyazott Z kerék M ke­rék teljes körülforgása esetén egy csavarmenet magassággal (c) tolódik el a kiindulási ponttól: O' középpontjától. Legyen a dörzsérintkezési pont távolsága a középponttól: h. Az elmondottakat a következő egyenlettel fejezhetjük ki: ßc M2 Jt: c = M ß : h, ebből h = —- 9. ha a Z kerék pillanatnyi szögelfordulását d J -val jelöljük, úgy Z kerék O' órakerékkel való dörzs­érintkezésének egyenlete: zd <f=*hdt 10. h értékét (9.)-ből (lO.)-be helyettesítve: a = nr (ha K korong mozgását egy spirálrúgó fékezné, úgy n a rúgó egységnyi megrövidülését előidéző gyorsulással egyenlő). Ha M kerék pillanatnyi dt idő alatti szögeifor­dulatát d-nak vesszük, úgy O órakerék és M ke­rék frikciós érintkezési pontja az órakerék sík­ján akkora utat tesz meg, mint M kerék pere­mén; O órakerék egyenletesen forog, miért is annak pillanatnyi szögelfordulását pillanatnyi idővel (dt) mérhetjük. Ennek egyenlete: rdt = Md£ 2. r értékét (l.)-ből (2.)-be helyettesítve: — adt = Md/? 3. ßc z • d • ó = — dt (7.)-ből ß = 2 Jt Mn 11. d őz= (12.)-ből értékét (ll.)-be téve c Mn2 Jtz -vdt 12. 13. Mn2 Jtz tényező = állandó mennyiség, jelöljük nagy C-vel. akkor d ő = C • vdt 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom