142330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves trágyákkal szemcsézett műtrágyák gépi úton történő előállítására

Megjelent 1954. évi március hó 15-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.330. SZÁM. 16. b. OSZTÁLY. — SE—327. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szerves trágyákkal szemcsézett műtrágyák gépi úton történő előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: dr. Szelényi Ferenc kutatóintézeti osztályvezető és Szappanos József technikus debreceni lakósok jogutóda A bejelentés napja: 1951. április 5 _ A mezőgazdaságban újabban jelentőségre le tit szert műtrágyáknak és szervas trágyáknak szem­csézett alakban való előállítása, ami lényegileg oly módon történik, hogy a műtrágyát a szerves trá­gyával megfelelő arányban összekeverik és a kever réket szemcsés alakra hozzák, granuláljuk. A szerves anyaggal szemcsézett műtrágyák használata lehetővé teszi, hogy a szemesekkel köz­vetlenül a fejlődő gyökérrendezer környezetébe nyo­móelemeket, különféle talajjavító szereket, bakté­riumojtó anyagokat juttassunk, amivel lényeges trágyaanyag megtakarítás mellett igen kedvező ter­mésfokozó hatás érhető el mind növényélettani, mind talajélettani vonatkozásban. így a Szovjet­unió tapasztalatai alapján kiderült, hogy olyan szemosézett trágya, amely 30 kg szuperfoszfát és 70 kg szerves-trágya keverékéből megfelelő szem­nagyságban készül és a vetőmaggal együtt kerül vetésre, ugyanolyan hatást vált ki, mintha 120 kg közönséges szuperfoszfátot alkalmaztunk volna. A 30 kg szuperfoszfáiEból és 70 kg szervestrágyá­ból szemcsézett műtrágyának 100 kg-ja a tapaszta­latok szerint kb. 1 katasztrális holdra elegendő. A jövő nagyüzemi gazdálkodása szempontjából azonban nemcsak a szerves anyaggal szemosézett szuperföszfátnak, hanem a nitrogén műtrágyák­nak, kálitrágyának, valamint ezek keverékeinek, to­vábbá szerves anyaggal szemcsézett mésziszapnak is — műtrágyákkal és műtrágyák nélkül — meg lesz a maga gyakorlati jelentősége. A szemcsés műtrágyák előállítása eddig kézzel forgatott hordókban, illetve forgódobokban történt. Ez az eljárás azonban igen kis teljesítőképességű, mert egy kézihajtású csávázó hordóval, vagy külön e oéla készített; forgódobbal négy ember nyolc mun­kaóra alatt legfeljebb 4 q használható szemcsenagy­ságú 30%-os szemcsézett szuperfoszfátot tudott előállítani. A nagyüzemű mezőgazdaságnak megfelelő meny­nyiségű szemcsézett műtrágyával való ellátása ezen eljárás szerint igen sok emberi munkaerőt igényel és megfelelő gépi berendezés e célra nem állott rendelkezésre. E hiány megszüntetését célozza a találmány, melynek tárgya a műtrágyának szerves trágyával való szemcsézésére, egyben a szemcsézo eljárás olcsóbbá és gazdaságosabbá tételére szol­gáló olyan gépi berendezés, amely megfelelő darab­nagyságú és szilárdságú trágyaszemcséket folyto­nos üzemben, aránylag kevés munkaerő felhaszná­lásával állít elő és ezáltal alkalmas a nagyüzemi mezőgazdaság egyre fokozódó igényeinek kielégí­tésére. A találmány szerinti berenydleízés lehetővé teszi azonkívül olyan .aprómagvaknak szerves anyaggtal való sziemcsézését is, amelyeknek a ve­tése eddig egészen különleges agrotechnikai köve­telményeket támasztott, és a gyakorlatban sok ne­hézségbe ütközött, mert nem minden talajon lehe­tett olyan magágyat készíteni, amely aprómagvű növények kelése szempontjából magielélő volt. Kü­lönösen áll ez a Viljamsz-íéle szántófüves-veitésfor­gós földművelési rendszer hazai viszonylatban való bevezetése szempontjából igen fontos beriefüves szakaszok telepítésére, amely eddig a rossz rög­szerkezeti adottságok miatt eléggé bizonytalan vál­lalkozás volt, míg ezután — ha az aprómagvakat a találmány szerinti berendezés segítségével szer­ves anyaggal granulálva vetjük el — lényegesen jobb kelési és fejlődési feltételek közt lesz meg­valósítható. A találmány szerinti naütrágya^szemcséző be­rendezés két gépegységből áll, nevezetesen csa­varmenetnek kiképzett terelő szegmensekből álló or­sósrendszerü homogenizáló-keverőgépből és egybe­épített granuláló-szárítógépből, amely lényegében egy granulálógépből és egy szárító és gömbölyítő •dobból van összetéve. A homogenizáló-keverőgép feladata, hogy a meg­felelő arányban adagolt szerves-trágyát és műtrá­gyát a szükséges mértékben megnedvesítve homo­gén masszává összekeverje; a granulálógép fel­adata, hogy az így kapott masszából annak meg­felelő lyukbőségű perforált lemezen való átprése­lése és a lyukakból folytatólagosan kitóduló trágya­rudacskáknak automatikus vágószerkezettel való fel­darabolása útján megfelelő méretű trágyaszemcsé­ket, állítson elő; a szárító és gömbölyítő dob fel­adata, hogy a trágyaszemeeéknek gömbölyded ala­kot adjon és azokat kiszárítsa és megkeményítse

Next

/
Oldalképek
Tartalom