142326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőolajfinomítványok előállítására

• Megjelent 1954 évi március hó 15-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.326. SZÁM. 23 c. OSZTÁLY. — NU—2. ALAPSZÁM # Eljárás kenőfinomítványok előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Dr. Nagy Gyula (30 e

/o), Vámos Endre (30

%), Hadfy Kovács Iván (30 ' ) és Oltay Ernő (10 %), kutatóintézeti mérnökök, budapesti lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1952. június 4 Javasolták már kenőolajoknak alkatrészeikre való szétbontását, analitikai célra, kromatográfiás úton. Ennél az eljárásnál úgy járnak el, hogy az adszorbénist (szilikagéit) a vizsgálandó olajkeverék valamely oldószerével, pl. petroléjerrel megnedvesítik, majd az olajkevesék peiroiéteres oldatát átáramoltatják az oszlopon. Ezután az abszurbensre egy a visszatartott szennyeződéseknél erősen polárosabb oldószert, benzol és etanol vagy kloroform és etanol elegyét viszik fel, mely a szennyeződések egy részét, eluálja. A lefutó ±rakciókait külön-külön'fogják fel. Az adszorbens azonban, az alkoholos eleggyel való eluálás után az eljárás megismétlésére közvetlenül nem alkalmas, ment a pet^roléter az eluálószert nem szorítja kimaradékíalanuil e így a szilikagél magában az oszlopban nem regenerálható. Az analitikai gyakorlatban úgy járnak el, hogy a töltést az oszlopból eltávolítják, kihevítik, majd visszahelyezik. Ennek következtében az ismert eljárás nem folytonos, költséges és így ipari célra nem alkalmas. Azlt Háláltuk, hogy a nyersolaj feldolgozásánál keletkező kenőoljafrakciók (gépolaj, orsóolaj) ipari méretekben kromatográfiás úton, folytonos üzemben és igen jó hatásfokkal, finomíthatok, ha azokat Cg—Cs szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekben vagy ezek keverékeiben oldjuk, abszorbenssel megtöltött és ugyanazon oldószerrel megnedvesített oszlopon átvezetjük, a lefutó színtelen frakciókat felfogjuk, majd a színeaődést okozó, visszamaradt szennyeződések leoldására és egyszersmind az adszorbens regenerálására olyan eluálószert használjunk, mely egyrészt mind az oldószerrel, mind a szennyeződésekkel elegyedik, másrészt amelyre érvényes az alábbi kifejezési: 20 >A — B>0 ahol A = az euálószer nedvesedési hője joule/g-ban és B — a szennyeződések „ „ „ Mindkét feltételnek megfelelnek a klórozott szénhidrogének általában (különösen a ezéniteltlraklorid a diklóretán, di- és triklóretilén, kloroform), egyes ketonok, ú. m. az aceton, a motiletilketion és az aromás oldószerek pl. benzol, toluol, xilol, stb., vailaminit ezen oldószerek egymással való elegyed. (Az alkoholok sem egymagukban, sem a felsorolt vagy más oldoszenekkel való elegyeikben a találmány szerinti célra nem alkalmas eluálószerek. Az etanol pl. nem elegyedik a szennyeződésekkel és nedvesedési hője (A) több mint 20-al nagyobb a B értéknél.) A fentemlített vegyületek az oszlopon visszatartott szenyeződéseket leoldják, viszont azokat az eredetileg használt oldószer az oszlopból kiszorítja. Az eluálószert + Szennyeződéseket tartalmazó oldatot ugyancsak felfogjuk. Ezután az eluálószert az oszlopból a nyersanyag hígítására használt oldószerrel (tehát a C3—Ce saénaítomszámú könnyű szénhidrogénnel) szorítjuk ki, mire az oszlop az első ciklus megindításakor fennálló állapotba kerül ésjijabb adag nyefsolajfrakció finomítására alkatoraas. Ilyen módon az eljárás ciklusosán ismételhető és ipari célokra .rendkívüli előnyökkel alkalmazható. Tudvalevő ugyanis, hogy az ásványolajokat, pl. orsóolajat, gépolajat — tehát a nyers kőolaj első, illetve második vákuumdesztillációjáinál keletkező, erősen színezett olajfrakciókat — színtelen' kenőolajok, kozmetikai fehérolaj vagy a gyógyszerkönyvi előírásoknak megfelelő paraffinolaj előállítása céljából mindeddig 60—98»/0

oleummnal ratffinálják. A kénsawal kezelt olajkeveréket semlegesítik és a keletkező .emulziót alkohollal megbontják.. A termelés a kinduláei anyagra számítva mintegy 40% fehérolaj. Eltekintve az eljárás hoszszadalmas voltától és a rossz termelési hányadtól, melléktermékként savgyanta keletkezik, mely tekintélyes kénsav- és 30—60% olajveszteségét jelent és olyan anyag, mdy az üzemekben fel nem használható és nem is értékesíthető. Ezzel szemben a találmány szerinti folytonos szelektív abszorbeáló eljárás hozama mintegy 70% fehérolaj; mind az oldószer, mind az eluálószer lepárlás útján visszanyerhető és- a folyamatba csekély veszteséggel visszavezethető; az adszorbensről eluált ú. n. extrakt-anyag pedig, amely á színező-