142241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szöveteknek gyantaszerű kondenzációs termékekkel való kezelésére

2 142.241 mennyiségű túlhevített gőzt is, vagyis teljesen túlhevített gőz alkotta atmoszférában is dolgozhatunk. A jelen leírásiban megadott százalékos gőzmennyis>i;Tek a gőz parciális t

nyomásaira vannak vonatkoztatva, tehát a levegő- és gőzkeverék teljes nyomását százalékban fejezik ki, miniellett a közölt érté keket mindenkor a hevítőkaimra hőmérsékleténél mértük. A hevítéshez lailkalmazott atmoszféra gőztartálma a (TO—200 .a. sz.) számú szabadalmiunk leírásában ismertetett módon mérhető. A találmány szerinti eljárással kezelt szövet lehet olyan, amelyet a számú (alapszám TO -183) és számú (aLsipszám BO—226) szabadalmaink leírásában ismertetett mádon önkisim u!óvá tettünk. A gyaintakiépző anyag vizes oldata, amellyel a szóvetet impregnáltjuk, előnyösen amiino-forimaldehid gyanta krisztalloid közbenső kondenzációs terméke. A gyar.taképző anyagok .lehetnek a karbamid és formaldehid, vagy meliamin és' formaldehid krisztai lóid közbenső kondenzációs termékei. Kevert melamin> formaldehid, karbamid-f ormaldehid gyantaképző anyagok ugyancsak alkalmazhatók. A savas katáli zátor lehet egy sav, több sav keveréke, egy sav és egy só keveréke vagy előnyösen oly anyag, amely alkalmas arra, hogy savassá váljék (aminőt általában potenciális savnak neveznek, vagy savasabbá váljék, például kaleiumklorid és borsav keveréke), amely a kezelés közben savat tesz szabaddá (különösen erős szervetlen sav), például egy ammóniumsó vagy egy aminsó. A találmány különösen oly eljárás, amelynél a rost (belsejében, még pedig cellulózából, különösen rsgenerált cellulózából készült szövet rostjainak belsőiében oly százalékos mennyiségű műgyantát, állítunk elő amely elegendő ishhoz, hogy a szövetet gyúrésállóvá tegye, isiőt ahhoz is, hogy oly gyürésniloságot érjünk el, amely kiváló minőségű gyapjú szövetek gyűrésállósáiyával összehasonlítható. Ez ;: százalékos mennyiség körülbelül 12—20%. igen jó eredmények érhetők el akkor is, ha ki•selub .s'Ziáíialékos mennyiségű műgyantát alkalmazunk, amivel például a stabilizálás biztosítható, anélkül, hogy a kopásállóság csökkennék. Mivel műgyantának a rostoif belsejében való kialakítása együtt jár a szövet kopással szemlbeni ellenálláságának csökkenésével, a rostok belsejéiben előállítható műgyanta százalékos mennyisége eddigelé korlátozott volt. "ügy találtak, hogy lényegesen nagyobb százalékos mennyiségű aminoaldehidgyanta állítható «;lő egészben vagy részben cellulózából, különösen regenerált cellulózából álló textilszövet rostjainaik •'belsejében és így a szövet tulajdlanságai továbtb ja-* víthatók, mimellett a kopással szembeni ellenállást kielégítő mértékben fenntartjuk, sőt még a kielégítőnek elismert kopásállóságnál nagyobb kopással szembeni ellenállást is elérhetünk, hogyha a műgyantát tartalmazó szövetet túlhevített gőz jelenlétében tovább hevítjük. A túlhevített gőzíben való e további hevítés esetén az üzemi feltételek' helyes megválasztása mellett fokozottan kedvező fizikai tulajdonságokat érhetünk el a nagyobb százalékos mennyiségű aminoaldehidgyanta következtéiben, inL mellett a kopással szemlbeni ellenállás, is lényegesen megjavul az olyan szövet kopásállóságával szemben., amelynél a túlhevített gőzzel való járulékos hevítést nem alkalmaztuk. A találmány szerinti eljárás akkor to előnyösen alkalmazható, ha ia szokásosnál nagyoib'b mennyiségű formaldehidet tartalmazó karbamid-formaldehid vagy meiamiín-f ormaildehiid gyantaképző anyagokat alkalmazunk. Ismeretes, hogy a normális mennyiségnél nagyobb mennyiségű formaldehidnek, vagyis 1,6-nál nagyobb mol formaldehidlnek 1 mol kanhamiid'ra, vagy 3^nál nagyobb mol formaldehidnek 1 mol mélaminra való alkalmazása a gyamtaképző anyagokban, mosásnak jobban alléntálló és egyelb. kiváló tulajdonságokkal rendelkező gyanta előállítását teszi lehetővé, azonban az ilyen szövet gyengébb és a szövet áltailában keieskiedelmileg nem értékesíthető. Úgy találtuk, hogyha egészben vagy részben cellulózából, különösen regenerált cellulózából álló textiiszövetet, aimely karbamid-formaldehid vagy melamin-f ormaldehid gyantát tartalmaz, tovább hevítünk túlhevített gőz jelenlétében, akkor a szövetben a formaldehid és karibamid molviszonya nagyobb, mint 1,6 : 1, illetőleg a fo-rmaMlehid és meliamin molviszonya nagyobb mint 3 : 1 lehet, amely gyantát a rostok belsejében állítottunk elő, mimellett az elért eredményeik ugyancsak kedvezőek és az ilyen módon kapott szövet kopással saemibeni ellenállása lényegesen nagyobb, mint a hasonló módon kezelt oly ssóvet ellenállása kopással szemben, amelynél a pyantát tartalmazó szövetet azonban túlhevített gőz jelenlétében járulékosan nem hevítettük. A kopásállóság fokozásának ellenére a szövetnek azok a fizikai tulajdonságai, amelyeket annak a műgyanta kölcsönöz, gyakorlatilag nem romlanak. A találmány szerinti eljárással kezelt textilanyag készülhet például pamutból, azonban előnyösen egészben vagy részben regenerált cellulózából van. Ha a szövet nem készült egészében regenerált cellulózából, úgy célszerű, ha 50%-nál több regenerált cellulózát tartalmaz. Előnyös azonban, ha a szövet egészében vaigy túlnyomó részt (vagyid 80 súlyszázaléknál nagyobb mennyiségben) regenerált cellulózából van. A regenerált cellulóza előnyösen műselyem. A találmány különös előnnyel alkalmazható ott, aho a kezelt szövet regenerált cellulózából, még pedig rövid rostokból font müselyemiből áll. A műgyantát tartalmazó rostákból 'készült ^izövetéknek a találmány szerinti eljárással túlhevített gőz jelenlétéiben való kezelésére különösen alkalmasak azok a folytonos gőzölök, amelyeket a textiliparban festés és nyomás céljára használnak. Természetesen alkalmazhatók egyéb berendezések is, amilyenek például a dekatáló gép, szanforizáló gép, a Palmer-félie gép vagy padiig gőzsziékrénnyel felszerelt szövetfestő keret. A gyantaképző anyaggal impregnált szövetet a műgyanta előállítása végett oly hőfokon kezelhetjük, minit amily hőfokot e célra eddig is alkalmazni szoktak oly eljárásoknál, amelyeknél a gyantát tartalmazó szövet túlhevített gőzzel va'lő utókezelését nem alkalmazzák. Ez a hőmérséklet tehát 130—180 C° között van, előnyösen 150 C°. A műgyantát tartalmazó rostokból álló szövetet a túlhevített gőzben tetszőleges alkalmas hőmérsékleten ásezelhetjük, mely a víz forrponti hőmérsékleténél magasabb. A hőkezelés időtartama néhány pere. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál előnyös, ha a textilanyagot szövet alakjában amino-