142237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcső, izzólámpa vagy hasonló vakuumtartó edény két üvegalkatrész közötti vakuumtartó kötésnek az üvegalkatrészek közé iktatott mázréteg útján való előállítására, valmint az ilyen eljárással készült tárgy

Megjelent 1953. évi október Kó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142-237. SZÁM. 21. g. 1-16. OSZTÁLY, — P-11304. ALAPSZÁM. Eljárás villamos kisütőcső, izzólámpa vagy hasonló vakuumtartó edény két üvegalkatrésze közötti vakkuumtartó kötésnek az üvegalkatrészek közé iktatott mázréteg útján való előállítására, valamint az ilyen eljárással készült tárgy. N.. V. Philips' Gloeilampenfabrieken, Eindhoven (Hollandia) A bejelentés napja: 1946. február 8. Németalföldi elsőbbsége: 1943. december 31. (Á 41,700/1948. íp. M. számú rendelet 1. §-a alapján) A találmány villamos kisütőcső, izzólámpa vagy hasonló vakuumtartó edény üvegből álló két részé: nek vakuumtartó összekötésére való eljárás, amelynél az összéerősítendő alkatrészek között mázréteg van. A találmány továbbá a találmány szerinti eljárással készült tárgy. Villamos kisütőcső, vagy izzólámpa üvegből álló két részének összekötése végett javasolták már máznak e részek között való elhelyezését és ezt követően vakuumtartó kötés létesítését biztosító hevítés alkalma'zását. A mázat általában vizes szuszpenzió alakjában az egymással összekötendő alkatrészek •egyikére vagy "mindegyikére helyezik, majd az egymással érintkezésbe hozott^ alkatrészéket oly hevítésnek vetik alá, amelynél a két >

alkatrész között vakuumtartó kötés létesül. Az ismert eljárás hátránya, hogy időtrabló és a máz szabatos mennyiségének megállapítása nem egyszerű feladat. Az ismert eljárás továbbá könnyen nem gépesíthető, amint erre a tömeggyártás szempontjából szükség volna. E hátrányokat elkerülhetjük a találmány szerinti eljárás alkalmazásával. A találmány szerinti eljárás értelmében száraz mázport oly testté alakítunk, amelynek alakja megfelel az üvegalkatrész mázz-il borítandó érintkezési felii-? létének. Ezt az alakos testet ezután erre az érintkezési felületre helyezzük, a másik üvegalkatrész érintkezési felületét érintkezésbe hozzuk a mázból álló testtel és oly hevítést alkalmazunk, amelynél ezek az alkatrészek helytállóan egymáshoz tapadnak. Az „érintkezési felület" kifejezésen e leírásiban mindegyik üvegalkatrész felületének azt a részét értjük, amely a kötés létesítése után a mázréteg közbeiktatásával érintkezik a másik üvegalkatrészszel. A találmány szerinti eljárás alkalmazása esetén az anyag tapadását könnyebben elérhetjük, mint a máznak szuszpenzió alakjában a kérdéses testekre való festése útján. Nagyon szabatosam és könnyen lehet továbbá meghatározni a -máz szükséges rnenynyiségét. A mázból álló test alakítása végett egyszerűen, úgy járunk el,- hogy száraz mázport formába szórunk és sajtoló tüske útján addig sajtoljuk, amíg „összefüggő" testet nem kapunk. Az „Összefüggő" kifejezés azt jelenti, hogy az ily módon előállított máztestet törés nélkül kezelhetjük, jóllehet ezt a kezelést óvatosan kell foganatosítanunk. Durva kezelés a testnek nagyszámú részre való széttöredezését okozná. Oly esetekben, amikor a durva kezelés n,etn kerülhető el, a találmány értelmében úgy járhatunk el, hogy a mázból álló sajtolt testet az érintkezési felületen való elhelyezés előtt rövid ideig hevítésnek vetjük alá oly hőmérsékleten, amelynél a máz részecskéi némileg .összesülnek. E hevítés hőmérséklete és időtartama azonban olyan, hogy a tárgyakat még ez esetben is óvatosam kell kezelni. Távolról sem folytatjuk a, hevítést üvegtest keletkezéséig. Nyilvánvaló, hogy a hevítés hőmérséklete a máz olvadási pontjától függ. Alacsony hőfokon megömlő mázak esetén a hőmérséklet például S50 C°-450 C° lehet: -A fentiekben említett poralakú máz oxidok oly keveréke lehet, amely a két üvegalkatrész kötésének előállításához szükséges 'hevítés alkalmával mázt eredményez. Oxidok helyett bontható vegyületeket, például karbonátokat is alkalmazhatunk. Az ilyen anyagot gyakran porzsolatlan (unfritted) máznak nevezik. A „máapor vagy máz" kifejezésen e leírás során azokat az anyagokat is értjük, amelyeket oxidok vagy bontható-vegyületek keverékének hevítésével nyert máz őrlésével kapunk. Az ilyen mázat porzsolt máznak nevezik. A porzsolást ez esetben a kerámiai ipariban szokásos módon alkalmazzuk és