142237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcső, izzólámpa vagy hasonló vakuumtartó edény két üvegalkatrész közötti vakuumtartó kötésnek az üvegalkatrészek közé iktatott mázréteg útján való előállítására, valmint az ilyen eljárással készült tárgy
2 142.237 alkalmazásának célja, hogy a másba könnyen elgőzölögtethető anyagokat, például alkailioxidokat vigyünk. Kitűnt, hogy porzsoktlan mázakat közvetlenül máztestekké alakíthatunk. Porzsolt mázak alkalmazása esetén összefüggő máztest létesítései végett azonban gyakran kívánatos kötőanyag adagolása. Alkalmas kötőanyagként parafint használhatunk. .Minthogy nem lehetetlen, hogy az egymással öszszekötendő két alkatrész közötti vaKuumtartó kötés biztosítása végett alkalmazott utólagos hevítés során fi mázban szén marad vissza, a találmány értelmében eljárhatunk úgy, hogy az alakos testet rövid ideig,, nevezetesen legfeljebb 2 ipercig a paraf in elégését biztosító hőmérsékletre hevítjük. Ezt a hevítést alkalmazhatjuk például, miután a máztestet az egymással összekötendő üvegalkatrészek egyikének érintkezési felületére helyeztük. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a máatestet pillanatra lángba helyezzük, úgyhogy a máztest felületén a parafin «legeséhez szükséges elegendő nagy hőmérsékletre, például 900 C°-ra hevül, belsejének hőmérséklete viszont lényegesen kisebb e hőmérsékletnél. Minthogy a poralakú máz résizecskéi némely esetben különösen erősen tapadhatnak egymáshoz és ezzel a pornak a sajtoláshoz használt formába való szórásakor nehézségeket okozhatnak, bizonyos körülmények között célszerű, ha a por szórhatóságát a formába való szórás előtt alkalmazott és viszonylag kis hőmérsékleten, például 300 C° hőfokon foganatosított hevítéssel növeljük. A találmány további részleteit példákkal kapcsolatban ismertetjük, amelyek a találmány szerinti eljárás két foganatosítási módját részletezik. •/. példa. -Mázat alkotó oxidok, például bóroxid, szilíciumdioxid és egy vagy több más oxid, mint például .ólomoxid keverékét porcelán- vagy kvarcüvegből készült olvasztótégelyben 600 C°—1100 C° hőmérsékleten megömlesztjük. A megomlesztett anyagot vízbe •öntjük, amelyben az anyag apró darabokra törede-, zik. Az így keletkezett máz darabjait ezután —esetleg néhány napon át — őröljük és szitáljuk, úgyhogy használatra kész mázport kapunk. E port kötőanyaggal, például parafinnal keverjük és tüskés sajtóban oly testté alakltjuk, amelynek alakja megfelel e testet hordozó alkatrész érintkezési fe-lületének. A kötőanyag eltávolítása végett a sajtolt testeket körülbelül 900 C°, hőmérsékleten 30 másod-A kiadásért felel a Tervgazdí Terv Nyomda —1673 — percig tartó hevítésnek vetjük alá. Az alkalmazott hőmérsékletnél a kötőanyag elég. Az ily módon kapott tesfcet azután az érintkezési felületre helyezzük és hevítjük, majd a másik üvegalkatrészt helyezzük a mázra és további hevítés útján helytállóan összekötjük az első üvegalkatrészszel. 11. példa. . Mázat alkotó oxidok keverékét golyós malomban néhány órán át őröljük. Az így kapott port a szórhatóság fokozása végett körülbelül 300 C® hőmérsékleten előmelegítjük. A port ezután fornMba helyezzük és tüskével (plunger) a kívánt alakú testté sajtoljuk. A sajtolt testet az egymással összekötendő alkatrészek egyikének érintkezési felületére helyezzük és ezen körülbelül 000 C° hőmérsékletre való hevítés útján rögzítjük. E hevítés - után a másik üvegalkatrészt helyezzük a mázrétegre és az előbbi alkatrészhez viszonyított rögzítés végett az egész egységet további hevítésnek vetjük alá. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás villamos kisütőcső, izzólámpa vagy hasonló vakuumtartó edény két üvegalkatrészének egymással való vakuumtartó összekötésére, melyre jellemző, hogy mázporból az egymással összekötendő arikatrészek egyikének érintkezési felületéhez illesz. kedő alakú összefüggő testet sajtolunk, majd ezt az alakos testet a kérdéses felületre helyezzük, a másik üvegalkatrészt érintkezésbe hozzuk a mázból való alakos testtel és a két üvegalkatrész közötti vakuumtartó helytálló kötés létsülését biztosító hevítést alkalmazunk.* 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja," melyre jellemző, hogy az alakos testet, az érintkezési felületen való elhelyezés előtt a por részecskéinek kezdődő összesülését biztosító hőfokon és ideig hevítjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a porzsolt mázport •kötőanyaggal, célszerűen parafinnal keverjük, testté sajtoljuk, majd e testnek az érintkezési felületen való elhelyezése után a kötőanyag eltűnését biztosító módon hevítjük. 4. Villamos kisütőcső, izzólámpa vagy hasonló vakuumtartó villamos készülék, melyre jellemző, hogy az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárással összekötött üvegalkatrészei vannak. tsági Könyvkiadó igazgatója, , F. v.: Bolgár.Imre