142237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos kisütőcső, izzólámpa vagy hasonló vakuumtartó edény két üvegalkatrész közötti vakuumtartó kötésnek az üvegalkatrészek közé iktatott mázréteg útján való előállítására, valmint az ilyen eljárással készült tárgy

2 142.237 alkalmazásának célja, hogy a másba könnyen elgő­zölögtethető anyagokat, például alkailioxidokat vi­gyünk. Kitűnt, hogy porzsoktlan mázakat közvetlenül máztestekké alakíthatunk. Porzsolt mázak alkalma­zása esetén összefüggő máztest létesítései végett azonban gyakran kívánatos kötőanyag adagolása. Alkalmas kötőanyagként parafint használhatunk. .Minthogy nem lehetetlen, hogy az egymással ösz­szekötendő két alkatrész közötti vaKuumtartó kötés biztosítása végett alkalmazott utólagos hevítés során fi mázban szén marad vissza, a találmány értelmé­ben eljárhatunk úgy, hogy az alakos testet rövid ideig,, nevezetesen legfeljebb 2 ipercig a paraf in elégését biztosító hőmérsékletre hevítjük. Ezt a hevítést alkalmazhatjuk például, miután a máztes­tet az egymással összekötendő üvegalkatrészek egyi­kének érintkezési felületére helyeztük. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a máatestet pillanatra lángba helyezzük, úgyhogy a máztest felületén a parafin «legeséhez szükséges elegendő nagy hőmérsékletre, például 900 C°-ra hevül, belsejének hőmérséklete viszont lényegesen kisebb e hőmérsékletnél. Minthogy a poralakú máz résizecskéi némely eset­ben különösen erősen tapadhatnak egymáshoz és ezzel a pornak a sajtoláshoz használt formába való szórásakor nehézségeket okozhatnak, bizonyos körül­mények között célszerű, ha a por szórhatóságát a formába való szórás előtt alkalmazott és viszonylag kis hőmérsékleten, például 300 C° hőfokon fogana­tosított hevítéssel növeljük. A találmány további részleteit példákkal kapcso­latban ismertetjük, amelyek a találmány szerinti eljárás két foganatosítási módját részletezik. •/. példa. -Mázat alkotó oxidok, például bóroxid, szilícium­dioxid és egy vagy több más oxid, mint például .ólomoxid keverékét porcelán- vagy kvarcüvegből ké­szült olvasztótégelyben 600 C°—1100 C° hőmérsék­leten megömlesztjük. A megomlesztett anyagot vízbe •öntjük, amelyben az anyag apró darabokra törede­-, zik. Az így keletkezett máz darabjait ezután —­esetleg néhány napon át — őröljük és szitáljuk, úgyhogy használatra kész mázport kapunk. E port kötőanyaggal, például parafinnal keverjük és tüs­kés sajtóban oly testté alakltjuk, amelynek alakja megfelel e testet hordozó alkatrész érintkezési fe-­lületének. A kötőanyag eltávolítása végett a sajtolt testeket körülbelül 900 C°, hőmérsékleten 30 másod-A kiadásért felel a Tervgazdí Terv Nyomda —1673 — percig tartó hevítésnek vetjük alá. Az alkalmazott hőmérsékletnél a kötőanyag elég. Az ily módon kapott tesfcet azután az érintkezési felületre helyezzük és hevítjük, majd a másik üveg­alkatrészt helyezzük a mázra és további hevítés út­ján helytállóan összekötjük az első üvegalkatrész­szel. 11. példa. . Mázat alkotó oxidok keverékét golyós malomban néhány órán át őröljük. Az így kapott port a szór­hatóság fokozása végett körülbelül 300 C® hőmér­sékleten előmelegítjük. A port ezután fornMba he­lyezzük és tüskével (plunger) a kívánt alakú testté sajtoljuk. A sajtolt testet az egymással összekötendő alkatrészek egyikének érintkezési felületére he­lyezzük és ezen körülbelül 000 C° hőmérsékletre való hevítés útján rögzítjük. E hevítés - után a másik üvegalkatrészt helyezzük a mázrétegre és az előbbi alkatrészhez viszonyított rögzítés végett az egész egységet további hevítésnek vetjük alá. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás villamos kisütőcső, izzólámpa vagy ha­sonló vakuumtartó edény két üvegalkatrészének egymással való vakuumtartó összekötésére, melyre jellemző, hogy mázporból az egymással összekötendő arikatrészek egyikének érintkezési felületéhez illesz. kedő alakú összefüggő testet sajtolunk, majd ezt az alakos testet a kérdéses felületre helyezzük, a másik üvegalkatrészt érintkezésbe hozzuk a mázból való alakos testtel és a két üvegalkatrész közötti vakuumtartó helytálló kötés létsülését biztosító he­vítést alkalmazunk.* 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja," melyre jellemző, hogy az alakos testet, az érintkezési felületen való elhelyezés előtt a por ré­szecskéinek kezdődő összesülését biztosító hőfokon és ideig hevítjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a porzsolt mázport •kötőanyaggal, célszerűen parafinnal keverjük, testté sajtoljuk, majd e testnek az érintkezési fe­lületen való elhelyezése után a kötőanyag eltűnését biztosító módon hevítjük. 4. Villamos kisütőcső, izzólámpa vagy hasonló vakuumtartó villamos készülék, melyre jellemző, hogy az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járással összekötött üvegalkatrészei vannak. tsági Könyvkiadó igazgatója, , F. v.: Bolgár.Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom