142204. lajstromszámú szabadalom • Televiziós rendszer
4 142.204 jes képhez tartozó részképek számának felel meg. Az 1 számjeggyel megjelölt pontok tehát az első, a 2 számjeggyel megjelölt pontok a második részkép pásztázásánál íródnak stb. A feltüntetett zavarórács oki a kép viészadiása szempontjából lényegtelenek és a képpontok eltolódása a kép minőségét egyáltalában nem befolyásolja károsan, hanem ellenkezőiig. Ezzel azt idézzük elő, hogy az egész képfeloldás éi vényesültoet. A feltüntetett zavarórácsok tulajdonságainak tárgyalása előtt a szem néhány fiziológiai tulajdonságával óhajtunk foglalkozni. Az emberi szem tudvalévőleg képtelen oly képrészeket egész képpé összefoglalni, melyek nem keletkeznek kb. 1/30 másodperc alatt. Ha tehát a részkóp-frekvencia 60 és egy • egész képhez 4 részkép tartozik, akkor az abból kiadódó 15/sec. összképfrekvencia rendesen nem volna elegendő ahhoz, hogy a szem a részképet egész képpé összerakhassa. A képíráshoz használt rács kezd láthatóvá válni. Ámbár különböző távolbalátó rendszereknél megkísérelték, ennek a jelenségnek különböző fajtájú sorugrássel való kiküszöbölését, & kis összképfrekvencia miatt pontközi villogás lép fel, miáltal a képpontrács láthatóvá válik. Kísérletek igazolták, hogy az ero.be : i szem vízszintes vagy függélyes vonalak mentén végbemenő, vagy ily vonalakkal kapcsolatos jelenségekkel szemben érzékenyebb, mint a rézsútos vonalakkal kapcsolatos jelenségekkel szemben. Ha te-hát gondoskodhatunk arról, hogy a kúszás valame'y képben rézsútos vonalak mentén menjen végbe, akkor ez, a kúszás kevesbbé látható. A zavarórácsnak tehát „sakktáblaszerűnek" kellene lennie. Ez lehetővé te;:zi a szemnek, ho;;'y a kép még finomabb részleteit észlelhesse. Ha poníugrási eljárást használunk, akkor a szem,, bizonyos feltételek mellett, a pontok közötti terektől el is tekinthet úgy, hogy egységes szerkezetű kép benyomása keltetik. Ennek előfeltétele sz, hogy a szem-' lelő, a képfelülettől mért szabványos távolságnál nem kép^s-az egyes képpontokat észlelni. A 6. ábra szerinti zavarórács az „Electronics" című folyóirat januári számiban megjelent cikk 98. oldalán szemléltetett rácesel egyező. Ámbár az ott szemléltetett rács 'rendeltetése első sorban színes képek továbbítása, a cikk arra is utal, hogy az ilyfajta rács oly fekete-fehér-képek továbbítására is szolgálhat, amelyek szélesebb frekvenciasávot ölelnek fel, mint a rendelkezésre álló sáv. Ez esetben a rács külseje ugyanolyan volna, mint az említett rácsé, ha ennek csupán ama pontjait vesszük figyelembe, melyek az egyik színnek felelnek, meg. Természetesen a pásztázó frekvenciát megfelelően növelni kellene, úgyhogy a pontok közötti közök csökkennének. A 6. ábra szerinti rács ilyfajta rácsnak tekintendő, amely szélessávú fekete-fehér-közlés továbbítására szolgál és melynek elnyomása a visszaadott képben kívánatos. - '' A 6. ábra vizsgálatánál kitűnik, hogy négy részképet használnak egész kép összerakására; ha tehát a részképek száma 60/sec, akkor az összes ké-, pek száma 15/sec. E kis frekvencia miatt pontközá -villogásra való törekvés észlelhető. Azonkívül a különböző részképekhez tartozó pontok arra hajlamosak, hogy függélyes irányban kövessék egymást. Az első' függélyes pontsorban pl. az 1, 2, 3, 4 pontsorrend fölfelé irányuló sorrendben fordul elő. Függélyes irányú kúszásra való törekvés lép fel tehát. Ezáltal a rács láthatósága fokozódik. A 7. ábra oly rácsot szemléltet, mely sokkal kevesbbé látható és mely a pásztázófrekveneiának a találmány szerinti megválasztásával kapható. A pásztázói rekvenci a pl. a sorfrekvencia egészszámú többszörösétől a részképfrekvencia felében különbözhet, azaz a két érték közötti különbség 30. Ezáltal a 6. ábra szerinti ráccsal kapcsolatos hátrányok kiküszöböltetnek. A képpontok száma a 6. ábra szerintinek felére csökkent és az egész kép továbbításához most már csak a fél közlésmennyiségre van szükség. Ennek ellenére a képpontok száma elegendő arra, hogy a szemnek lehetővé tegye a pontoknak egységes képpé való összeolvasztását. Ámbár a 6. ábra szerinti rács nagyobb közlésmennyiséget tartalmaz, mint a 7. ábra szerinti, mindkét ráccsal ugyanazt a függélyes és vízszintes feloldást kapjuk, mivel mindkettő azonos számú vízszintes és függélyes vonalat ölel fel. A 6. ábra szerint továbbított, járulékos közlés csak a képnek átlós feloldását javítja meg, minthogy a felületegységenként a 6. ábrán az átlóirányú vonalak száma nagyobb, mint a 7. ábrán. Mivel az emberi szem nem képes ezt az átlóirányú feloldást értékesíteni, a járulékos közlés felhasználatlan marad. Mivel az átlóirányú feloldás azonkívül a másodpercenkénti összes képek .számának csökkenésévei jár a pontközi villogás megerősödik és ezzel a képfeloldás romlása jár, mely a 7. ábra szerinti rácsnál nem lép fel. Mivel a 7. ábra szerinti ráccsal az átviendő közlésmennyiség felére csökkent, a másodpercenkénti összképek ; száma a kétszeresre emelhető, hogy e közlést felényi időközben továbbíthassuk, miáltal a pontközi villogás tetemesen csökken. A 7. ábra szerinti ráccsal tehát az emberi szem által értékesíthető, adott szélességű frekvenciasáv segélyével, előre meghatározott időközben továbbítható közlésmennyiség elméleti határértékéhez tetemesen közelebb jutottunk. Az említett előnyökön kívül, a 7. ábra szerinti rács még a pontugrási eljárással kapcsolatos előnyöket is! feltünteti a szokásos sorugrási eljáráshoz képest, ámbár a másodpercenkénti összeképek száma mindkettőnél azonos. A szokásos sorugrási eljárás segélyével adott időközben 4 megahertzes frekvenciasávval 0-tól megahertzig terjedő frekvenciákat felölelő .közlésmennyiség vihető át. A 7. ábra szerinti rács segélyével 0-tól 8 megahertzig terjedő frekvenciákat felölelő közlésmennyiség ugyanazzal a frekvenciasávval ugyanabban az időközben vihető át. Ezt azzal érjük el, hogy a 7. ábra szerint átlós irányban a nagy feloldást eredményező és az emberi szem által nem értékesíthető közlést nem használunk. A 7. ábra szerinti rács ezt a nagy rézsútos feloldást, a képpontok oldalirányú eltolásával, fokozott vízszintes és függélyes feloldássá alakítja át. Az 1. ábra szerinti vevő a 7. ábra szerinti rács létesítésére alkalmas. A képjelet a 22- pásztázóba vezetjük. A 22 pásztázó üzemi frekvenciáját a 24 vezérlőjelgenerátor vezérli. E generátor a 25 fáziseltolóval és a 26 multivibrá-torral vezérelhető. Az üzemi frekvencia úgy vezérlendő, hogy a rács a 7.
