142204. lajstromszámú szabadalom • Televiziós rendszer

142.204 ,5 ábra szerinti szerkezetű legyen. Magától értetődik, hogy a találmány szempontjából lényegtelen, mily módon vezéreljük a 24 generátort, ha csak e gene­rátor kimenőfeszültsége és a szinkronizáló impul­zusok között, a kívánt időbeli viszonyok állnak fenn. Feltéve, hogy a 24 generátor állandó üzemi frekven­ciával működik, melynek nagysága akkora, hogy a függélyes irányban egymás alatt fekvő képpontok alkotta, szokásos rács jönne létre, akkor a 24 gene­rátor létesítette vezérlőjel fázisa minden második részképperiodus alatt úgy változtatható, hogy a 7. ábra szerinti rácsot kapjuk. Ezáltal a 22 pásztázó üzemi frekvenciájának megfelelő fázisváltozás lép fel. Ezt pl. azzal érhetjük el, hogy működési módja tekintetében a 20 generátor által befolyásolt 26 multivibrator a 25 fáziseltolót aként .vezérli, hogy a kívánt fázisváltozások keletkezzenek. jMint már említettük, a 7. ábra szerinti rács azáltal jön létre, hogy a 24 generátor üzemi frekvenciája oly érté­ket kap, mely a sorfrekvencia többszörösétől a fél részképfrekvencia páratlan számú többszörösében különbözik. Még jobb feloldás a nemkívánatos pontközi kú­szás csökkentésével és a vízszintes feloldásnak ettől függő növekedése és a zavarórács láthatóságának csökkentése minden egyes részképben a 8. ábra szerinti rács létesítésével érhető el. A 8. ábra szerinti rács aszimetriásan eltolt kép­pontok alkotta rácsnak tekinthető, mert amint en­nek az ábrának vizsgálatából kitűnik, a két átlós irány nem egyenértékű. E tulajdonság miatt, vala­mint azért, mert az egy részképperiodus alatt írt képpontok oldalirányban is e! vannak tolva, a rács­nak az egyes részképek rácsainak tetemesen csök­kentett láthatósága és kúszási törekvése van. x\zon­kívül a vízszintes képfeloldás a 7. ábra szerinti rácshoz képest 50% -kai növekedett, mert a 8. ábra szerinti rácsban három függélyes vonalnak vízszin­tes irányú kiterjedése ugyanakkora, mint a 7. ábra szerinti rácsban két függéiyes vonalnak vízszintes irányú kiterjedése. Az adóban nagy pásztázófrek­venciák alkalmazásával és 4 megahertzes -frekven­ciasávval a 8. ábra szerinti rács segé'yével oly víz­szintes irányú feloldás érhető el, amely a 12 mega­hertzes frekvenciasávval elérhető feloldással egyen­értékű. A 7. ábra szerinti rács oly vízszintes fel­oldást ad, mely kb. 8 megahertznek fe'el meg.- A 8. ábra szerinti rácsot pl. úgy létesíthetjük, hogy az üzemifrekvencia és a sorfrekvencia többszöröse kö­zötti különbség a részképfrekvenciának egy har­mada. A 9. ábra szerinti rács a 7. ábra szerintinek fe­lel meg azzal az éltéréssel, hogy négy résziképet raknak össze teljes képpé, miáltal a teljes kéjben a közlésmennyiség- megkétszereződik és a feloldás megjavul, a pontközi villogás viszont erősbödik. A képpontoknak a 9. ábra szerinti eltolásával a kép­nek vízszintes feloldása még inkább megjavul, mi­vel a függélyes vonalak száma megkétszereződik és így a képfeloldás 16 megahertzes frekvenciasávval egyenértékű. A kúszójelenségek hatása tetemesen csökkent, mivel a jelenségekre való tekintettel nincs előnyözött irány. A 9. ábra ezerinti rácsot pl. 441/2. 15.750 hertzes üzemifrekvenciával kaphatjuk, mely­nek fázisa minden második részkép alatt + vagy .— 90°-kal változik. A 10. ábra szerinti rács a 8. ábra szerintihez úgy viszonylik, mint a 9. ábra szerinti rács a 7. ábra szerintihez, A 8. ábra szerinti rács közbenső­tereit négy részkép alkalmazásával töltettek ki, mi­által a közlésmennyiség teljesképként megduplázódik és az összképszám/sec. 'felére csökken. Az eredő feloldás kb. 24 megahertzes frekvenciasávnak felel imeg. Mint a 9. ábránál, az alacsony összképfrek­vencia előidézte pontközi villogás azzal egyenlíttetik ki, hogy különböző irányokban lép fel és így ke­vésbbé hat kellemetlenül. A 10. ábra szerinti rács oly üzemi frekvenciával létesíthető, amely a 8. ábra szerinti rács létesítéséhez szükséges üzemi frekven­ciától 30 hertz-cel különbözik. A 2. ábra a találmány szerinti televíziós rend­szeren alapuló adóberendezést szemléltet, mely 30 képfogócsövet, valamint a pásztázósugarat vízszin­tes és függélyes irányban ,,;kitérítő feszültségeket létesítő 31, 32 generátorokat Ölel fel. A generátorok kimenő körei a 30 képfogócsőhöz csatlakoznak. A képfogóberendezés működési módjának vezérlésére a 33 zái'óimpuízusgenerátorban a szokott módon, záróimpulzusokat fejlesztünk és azokat a 30 kép­fogócsőbe vezetjük. Az adóberendezés továbbá 34 szinkronizáló impulzusgenerátort tartalmaz, mely­nek kimenő impulzusaival az adóberendezésből ki­sugároztatandó hordozóliullámot moduláljuk. A 34 generátor kimenőkörét 35 erősítőhöz kapcsoltuk, amely a moduláló frekvenciák erősítésére való. Já­rulékos kimenőkör csatlakozik a 38 záróimpulzus­generátorhoz. A 31. 3,2, .33 és 34 generátorok mű­ködését a 36 generátor szinkronizálja, amely ve~­zér'őimpulzusokat létesít és az említett generáto­rokhoz vezet. A 30 képfogócső kimenő köréhez, rendre, a képjelet részjelekké bontó szerkezet, vala­mint az említett 35 erősítő, a 40 oscillátorral kap­csolt 39 modulátor, valamint 41 teljesítményerősítő csatlakozik, melynek kimenőfeszültségét a 42 anten­narendszerhez vezetjük. Eltekintve a 37 jelbontótól, melynek működési módját alább részletesen ismertetjük, a 2. ábra szerinti adóberendezés alkatrészei a szokásos kivi­telűek, miért is eltekinthetünk működési módjuk részletes ismertetésétől. A 30 képfogócső katódsu­garat kelt, amely a 31 és 32 generátorok fejlesz­tette kitérítő feszültségek hatására, a cső képernyő­jét pásztázza. A 33 generátor létesítette záróimpul­zusokat, a sugárnak a visszatérő periódusok alatti elnyomására, a képfogócső vezérlő rácsához vezet­jük. Ezeket az impulzusokat a 35 erősítőbe is ve­zetjük, hogy a nemkívánatos impulzusokat elnyom­juk. A 37 jelbontó a képfogócső létesítette képjelet több részjelre bontja, amelyek a 38 szűrőn át a 35 erősítőbe jutnak. Az erősítő kimenőfesaültséget a 3l 9 modulátorba vezetjük, a 40 oscillator keltette hordozóhullám modulálása céljából. A modulált fe­szültséget a 41 erősítő felerősíti és a 42 antenna­rendszerbe vezeti. A 37 jelbontó általában az 1. ábra szerinti 16 jelbontónak felel meg, amire az azonos hivatkozási jelek is utalnák. A 24 vezérlőjelgenerátor, a 25 fá­ziseltoló és a 26 multiv'ibrátor tehát az 1. ábra sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom