142204. lajstromszámú szabadalom • Televiziós rendszer
• 142.204 3 A vízszintes sorpásztázással működő, szokásos távolbalátó rendszereknél átlós irányban tetemesen nagyobb a képfeloldás, mint függélyes vagy vízszintes irányban. Miután az emberi szemre jellemző, hogy függélyes és vízszintes vonalakat könnyebben érzékel, mint átlós irányúakat kívánatos ezt a fokozott átlóirányú feloldást függélyes és vízszintes feloldássá átalakítani, hogy ezzel a képfeloldást látszólag növeljük és a zavarórácsok láthatóságát csökkentsük. Annál a televíziós rendszernél, a melynél legalább két részjelet raknak össze képjellé, amely soronként elosztott képpontok alkotta zavarórácsot tartalmaz, a találmány a fentemlített hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy a zavarórács egy sorában fekvő pontoknak legalább egy része a szomszédos sor pontjaihoz képest vízszintes irányban el van tolva. A rajzokon feltüntetett vázlatos diagrammok a találmány különböző kiviteli példáit szemléltetik. Az 1. és 2. ábrák találmány szerinti vevőt, ül. adót szemléltetnek. A 3. és 4. ábrák színes televíziós képek átvitelére alkalmas vevőnek, illetve adónak részeit tüntetik föl. Az 5. ábra találmány szerinti átvivőrentíszert szemléltet. A 6*—10. ábrák a találmány szerinti berendezések működési módjának magyarázatára szolgáló, vázlatos ábrázolások, különböző zavarórácsokkal, A .11. ábra a találmány szerinti, színes televíziós vevőnek egy része. i Az 1. ábra szerinti vevő fekete-fehér képek vételére való. A vevő 10 nagyfrekvenciás erősítőt tartalmaz, melynek bemeaiőköre a 11 antennához csatlakozik és melynek kimenő köréhez, rendre, 12 oscillator-modulator t, 13 közbenső frekvenciaerősítőt és 14 demodulátort csatlakoztattunk; ez utóbbi önműködő erősítésszabályozáshoz való feszültséget gerjeszt. A 14 demodulator kimenőköréhez 15 képfrek-, venciaerősítőt, a találmány szerinti 16 jelbontót, valamint katódsugárcsőnek 17 képreprodukáló készülékét kapcsoltuk. A 14 demodulátorhoz a szinkronizáló" impulzuso' kat leválasztó 18 berendezés is csatlakozik. Ez utóbbinak bemenőköré a 14 demodulator kimenőköréhez és egy-egy kimenőköre a vízszintes kitérítő feszültséget keltő 19, illetve a függélyes kitérítő feszültséget keltő .20 generátorhoz csatlakozik. E generátorok kimenő körei a 17 kép-reprodukáló készülék kitérítő csévéihez csatlakoznak. A 18, 19 és 20 egységek kimenő köreit, továbbá a 16 jelbontó kapcsaihoz csatlakoztathatjuk. A 14 demo'dulátornak a szabályozó feszültséget keltő kimenő köre <az AGC vezeték útján, a szokásos módon, a 10, 12 és 13 egységekkel van összekötve. A szokásos szerkezetű 21 hangreprodukáló készülék a 13 közbensőfrekven-, ciás erősítő kimenő köréhez csatlakozik. Az említett részek, a 16 jelbontó kivételével, a szokásos kivitelűek és működési módjuk is a szokásos, úgyhogy az említett részek közelebbi ismertetésétől eltekinthetünk. Eltekintve 16 jelbontónak alább közelebbről ismertetendő működési módjától, a feltüntetett vevő működési módja a következő: A 11 antenna által vett jelet, a nagyfrekvenciás ]$ erősítőben való felerősítés- után, á 12 oszcillátormodulátorba vezetjük, ahol közibenső frekvenciává alakul át. Ez utóbbit, a 13 erősítőben szelektíve történő felerősítés után, a modulációs együtthatók levezetése céljából, a 14 demodulátorba vezetjük. Ezek az együtthatók ölelik fel a képtartalmat, valamint a továbbított képjel szinkronizálási közlését. A képtartalmat a 15 erősítő felerősíti, ahonnan a 16 jelbontón át, a képvilágosságot vezérlő katódsugárcső elektródájához kerül. A szinkronizáló impulzusokat a 18 berendezésben a képjeltől leválasztjuk és a szokásos módon a 19 és 20 generátorokhoz vezetjük. A 16 jelbontó 22 pásztázót tartalmaz, melynek bemenőköre a 15 erősítő kimenőköréhez és .melynek kimenőkörét, 23 kapcsokon át, a 17 készülék vezérlő rácsához és katódjához kapcsoltuk. A .pásztázó példaképpeni kiviteli alakját az1 „Elektronics" című folyóirat fentemlített cikkei ismertetik. A 16 jelfbonfó továbbá 24 vezérlőjelgenerátort ta'rtalmaz, melynek kimenő feszültségét a —22— pásztázó üzemi frekvenciájának vezérlése céljából, 2'2 pásztázóhoz vezetjük. Egy módosított kiviteli alaknál a 16 jelbontó 25 fáziseltolót és 26 multivibrátort is tartalmazhat. Ez utóbbi két alkatrész, valamint az ezekkel kapcsolt vezetékeket szakgatott vonalakkal rajzoltuk. A 24 generátor bemenő köré a IS egység kimenőköréhez lévén kapcsolva, a generátorba a sórfrekveneiától' függő frekvencia vezettetik. A 26 multivibrator bemonőköre a 2'0 generátor kimenőköréhez csatlakozik. A 24 generátor üzemifrekvenciája a generátor egyik bemenőkörébe a 18 egységből vezetett feszültséggel úgy vezérelhető, hogy az üzemifrekvencia és a sorfrekvencia egész számú többszöröse közötti különbség a fél részképfrekvencia páratlan számú többszöröse. A 24 generátor üzemifrekvenciája pl. kb. 7.6 megahertz lehet. Ha a 25,'26 egységek is tartoznak a- jelbontóihoz, ak- , kor a 24 generátor üzemifrekvenciája' a sorfrekvencia egészszámú többszöröse lehet, mimellett a 25 fáziseltoló áz üzemifrekvencia fázisa a részkép- -, frekvenciához képest a multivibrátortól függőségben szakaszosan változik, úgy hogy egymás után. következő részképek képpontjai között 180°-os fázis- . eltolás lép fel. A 16 jelbontó működési módija tekintetében a 6—10. ábrákon szemléltetett pontszerű zavarórácsra utalunk. Ezek olyan rácsok, amilyeneket a fentemlített nemkívánatos jelek a kép visszaadásánál előidézhetnek. Ha a zavarórács könnyen látható, akkor a nézőt a kép kielégítő feloldásában gátolja. Ámbár a feltüntetett rácsok egymástól különálló" pontokból vannak összerakva, ä pontok természetesen résziben fedhetik is egymást. Figyelembe veendő toT váb'bá, hogy a pontok oly frekvenciával íródnak, amely a letapintófrekvenciával meghatározott viszonyban van, mivel ez utóbbi frekvencia az alhordozóhullám frekvenciájával szinkronizálva van. Az egyöntetűség céljából tételezzük fel, hogy valamenynyi, a 6—10. ábrákon szemléltetett zavarórács ugyanannak a pásztázó-frekvenciának, pl. 7.6 megahertznek felel meg. A pásztázó-frekvencia változása valamennyi rácsnál a rácsdurvaság változását vonná maga után, amennyiben egy-egy sor pontjai közötti távolság megváltoznék. Hasonló módon" aképfeloldás is megváltoznék. A körökbe beírt számjegyek a megfelelő részképek pásztázási sorrendjét adják meg. A-legmagasabb számjegy tehát egy tel-