142204. lajstromszámú szabadalom • Televiziós rendszer

• 142.204 3 A vízszintes sorpásztázással működő, szokásos tá­volbalátó rendszereknél átlós irányban tetemesen nagyobb a képfeloldás, mint függélyes vagy vízszin­tes irányban. Miután az emberi szemre jellemző, hogy függélyes és vízszintes vonalakat könnyebben érzékel, mint átlós irányúakat kívánatos ezt a fo­kozott átlóirányú feloldást függélyes és vízszintes feloldássá átalakítani, hogy ezzel a képfeloldást lát­szólag növeljük és a zavarórácsok láthatóságát csök­kentsük. Annál a televíziós rendszernél, a melynél legalább két részjelet raknak össze képjellé, amely soronként elosztott képpontok alkotta zavarórácsot tartalmaz, a találmány a fentemlített hátrányokat azzal küszö­böli ki, hogy a zavarórács egy sorában fekvő pon­toknak legalább egy része a szomszédos sor pont­jaihoz képest vízszintes irányban el van tolva. A rajzokon feltüntetett vázlatos diagrammok a találmány különböző kiviteli példáit szemléltetik. Az 1. és 2. ábrák találmány szerinti vevőt, ül. adót szemléltetnek. A 3. és 4. ábrák színes televíziós képek átvitelére alkalmas vevőnek, illetve adónak részeit tüntetik föl. Az 5. ábra találmány szerinti átvivőrentíszert szemléltet. A 6*—10. ábrák a találmány szerinti berendezések működési módjának magyarázatára szolgáló, vázla­tos ábrázolások, különböző zavarórácsokkal, A .11. ábra a találmány szerinti, színes televíziós vevőnek egy része. i Az 1. ábra szerinti vevő fekete-fehér képek véte­lére való. A vevő 10 nagyfrekvenciás erősítőt tar­talmaz, melynek bemeaiőköre a 11 antennához csat­lakozik és melynek kimenő köréhez, rendre, 12 oscil­lator-modulator t, 13 közbenső frekvenciaerősítőt és 14 demodulátort csatlakoztattunk; ez utóbbi önmű­ködő erősítésszabályozáshoz való feszültséget ger­jeszt. A 14 demodulator kimenőköréhez 15 képfrek-, venciaerősítőt, a találmány szerinti 16 jelbontót, valamint katódsugárcsőnek 17 képreprodukáló ké­szülékét kapcsoltuk. A 14 demodulátorhoz a szinkronizáló" impulzuso­' kat leválasztó 18 berendezés is csatlakozik. Ez utób­binak bemenőköré a 14 demodulator kimenőköréhez és egy-egy kimenőköre a vízszintes kitérítő feszült­séget keltő 19, illetve a függélyes kitérítő feszült­séget keltő .20 generátorhoz csatlakozik. E generáto­rok kimenő körei a 17 kép-reprodukáló készülék ki­térítő csévéihez csatlakoznak. A 18, 19 és 20 egy­ségek kimenő köreit, továbbá a 16 jelbontó kapcsai­hoz csatlakoztathatjuk. A 14 demo'dulátornak a sza­bályozó feszültséget keltő kimenő köre <az AGC vezeték útján, a szokásos módon, a 10, 12 és 13 egységekkel van összekötve. A szokásos szerkezetű 21 hangreprodukáló készülék a 13 közbensőfrekven-, ciás erősítő kimenő köréhez csatlakozik. Az emlí­tett részek, a 16 jelbontó kivételével, a szokásos kivitelűek és működési módjuk is a szokásos, úgy­hogy az említett részek közelebbi ismertetésétől el­tekinthetünk. Eltekintve 16 jelbontónak alább közelebbről is­mertetendő működési módjától, a feltüntetett vevő működési módja a következő: A 11 antenna által vett jelet, a nagyfrekvenciás ]$ erősítőben való felerősítés- után, á 12 oszcillátor­modulátorba vezetjük, ahol közibenső frekvenciává alakul át. Ez utóbbit, a 13 erősítőben szelektíve történő felerősítés után, a modulációs együtthatók levezetése céljából, a 14 demodulátorba vezetjük. Ezek az együtthatók ölelik fel a képtartalmat, vala­mint a továbbított képjel szinkronizálási közlését. A képtartalmat a 15 erősítő felerősíti, ahonnan a 16 jelbontón át, a képvilágosságot vezérlő katód­sugárcső elektródájához kerül. A szinkronizáló im­pulzusokat a 18 berendezésben a képjeltől leválaszt­juk és a szokásos módon a 19 és 20 generátorokhoz vezetjük. A 16 jelbontó 22 pásztázót tartalmaz, melynek bemenőköre a 15 erősítő kimenőköréhez és .melynek kimenőkörét, 23 kapcsokon át, a 17 készülék ve­zérlő rácsához és katódjához kapcsoltuk. A .pásztázó példaképpeni kiviteli alakját az1 „Elektronics" című folyóirat fentemlített cikkei ismertetik. A 16 jel­fbonfó továbbá 24 vezérlőjelgenerátort ta'rtalmaz, melynek kimenő feszültségét a —22— pásztázó üzemi frekvenciájának vezérlése céljából, 2'2 pász­tázóhoz vezetjük. Egy módosított kiviteli alaknál a 16 jelbontó 25 fáziseltolót és 26 multivibrátort is tartalmazhat. Ez utóbbi két alkatrész, valamint az ezekkel kapcsolt vezetékeket szakgatott vonalakkal rajzoltuk. A 24 generátor bemenő köré a IS egység kimenőköréhez lévén kapcsolva, a generátorba a sórfrekveneiától' függő frekvencia vezettetik. A 26 multivibrator bemonőköre a 2'0 generátor kimenő­köréhez csatlakozik. A 24 generátor üzemifrekven­ciája a generátor egyik bemenőkörébe a 18 egy­ségből vezetett feszültséggel úgy vezérelhető, hogy az üzemifrekvencia és a sorfrekvencia egész számú többszöröse közötti különbség a fél részképfrekven­cia páratlan számú többszöröse. A 24 generátor üzemifrekvenciája pl. kb. 7.6 megahertz lehet. Ha a 25,'26 egységek is tartoznak a- jelbontóihoz, ak- , kor a 24 generátor üzemifrekvenciája' a sorfrek­vencia egészszámú többszöröse lehet, mimellett a 25 fáziseltoló áz üzemifrekvencia fázisa a részkép- -, frekvenciához képest a multivibrátortól függőség­ben szakaszosan változik, úgy hogy egymás után. következő részképek képpontjai között 180°-os fázis- . eltolás lép fel. A 16 jelbontó működési módija tekintetében a 6—10. ábrákon szemléltetett pontszerű zavarórácsra utalunk. Ezek olyan rácsok, amilyeneket a fentem­lített nemkívánatos jelek a kép visszaadásánál elő­idézhetnek. Ha a zavarórács könnyen látható, akkor a nézőt a kép kielégítő feloldásában gátolja. Ám­bár a feltüntetett rácsok egymástól különálló" pon­tokból vannak összerakva, ä pontok természetesen résziben fedhetik is egymást. Figyelembe veendő toT váb'bá, hogy a pontok oly frekvenciával íródnak, amely a letapintófrekvenciával meghatározott vi­szonyban van, mivel ez utóbbi frekvencia az alhor­dozóhullám frekvenciájával szinkronizálva van. Az egyöntetűség céljából tételezzük fel, hogy valameny­nyi, a 6—10. ábrákon szemléltetett zavarórács ugyanannak a pásztázó-frekvenciának, pl. 7.6 mega­hertznek felel meg. A pásztázó-frekvencia válto­zása valamennyi rácsnál a rácsdurvaság változását vonná maga után, amennyiben egy-egy sor pontjai közötti távolság megváltoznék. Hasonló módon" a­képfeloldás is megváltoznék. A körökbe beírt szám­jegyek a megfelelő részképek pásztázási sorrendjét adják meg. A-legmagasabb számjegy tehát egy tel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom