142118. lajstromszámú szabadalom • Fotocellás készülék elektromágneses sugárzás (pl. fénysugárzás, hősugárzás) mérése

Megjelent 1953. év i július bó 1-én-an. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.118. SZÁM 42. h. 17—22 OSZTÁLY. - K-17494. ALAPSZÁM. Fotocellás készülék elektromágneses sugárzás (pl. fénysugárzás, hősugárzás) mérésére. Kalmus Henry P. fizikus, Chicago (Illinois, A. E. Á.) és a magyar állam, mint Striker 0. György fizikus, budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1948. március 1. A. E. Á.-beli elsőbbsége: 1944. január 6. (A 620-1940. M, E. sz. rendelet alapján) Igen gyenge fénysugarak mérése, akkor, ha azok nagysága egy-két másodpercnél hosszabb ideig vál­tozatlanul marad, igen komoly problémát jelent stabilitás, proporcioniaJitás és egyszerű felépítés szempontjából, ily gyenge -fZw^Tök .m&~e- ' " ." eddig rendszerint fotocellák*. _ ~p _, ,-> direktcsatolású egyenáramén *- . 0^***~*^S~ --* lyeknek konstrukciós hátránj' - > ' £~ egyenáramú erősítés elkerülj volt eddig használatban.. Eze1 mechanikai eszközöket, pl. v arra, hogy a gyenge eg? erősítés céljából előbb vf Mások viszont egy fix \ ját modulálják a mérendi hogy az - erősítőcső egyik (váltóáramú feszültséggel riódikusan változtatják Í előbbi módszer hátránya megszakító (vibrátor) míg az utóbbi módszer k ségekbe ütközik a'modulá egyensúlyozása az erősítei vollétében. Az említett m< latos volt egy fényszaggaí rint mechanikai szaggatót® alakították az egyenletes í szaggatott fénnyé és il^nwim váltófeszültségű elektromos jelet produkáltak az erősítő bemenő­körében. Találmányunk útján meg tudjuk oldani az igen gyenge sugárzás által előidézett egyenáramú elek­tronokból álló térközi áramok erősítését, a fenti hátrányos jelenségek, illetve mechanikai berende­zések elkerülésével és .lehetővé tesszük az ilyen ára­mok egyszerű, stabil reprodukálható olyfokú erősí­tését, mely minden eddigi lehetőséget felülmúl. Az 1. ábra találmányunk alapelveit szemlélteti. Az 1. ábrában szemléltetett berendezés egy rész­legesen vagy teljesen légüres fotocellát (1) tartal­maz, amelynek két elektródája (2, 3) van. Ezeket kátédnak, illetve anódna'k nevezhetjük és ezek ellen­"-•- ,-v'.\ *s egyenáramú áramforrással (5) szé­kapcsolva. Ezen áramkörben két ok­iát fenn áram: vagy a fény által a Itott elektronemisszió, vagy az edény jsetleges vezetőképessége folytán. Míg Jékunkban áll az előbbi, fény hatásá­árammennyiséget erősíteni, az utóbbi hatását legtöbbször ki akarjuk kap­iikből. 1 hogy e feltételeknek eleget tegyünk [enge térközi fényelektromos áramokat legyük, egy periodikusan változó elek­erőteret ^gerjesztünk íjfz elektródáik ti, mégpedig olymódon, hogy ezen mág­alak nagy része egy, az elektrónok normális pályájára merőleges kompo­jn. Ez a váltakozó mágneses erőtér, ektromágnes (6) útján gerjesztünk az 2, 3) között,, periodikusan változtatni iözi áram nagyságát és így egy válta­ségesés keletkezik az ellenálláson (4); feszültségesés azután könnyen erősít­-.^orepi^Jkálható módon, ha kondenzátoron (7) át nagyerősítésű erősítőibe (8) vezetjük. Az erősí­tett váltakozó áramú feszültséget szűrőberendezés­sel (9) megtisztítjuk minldazonj nemkívánatos kom­ponensektől, melyek nem szigorúan az elektromág­nes (6) által modulált térközi áram függvényei. Ilymódon az erősítőkészülék érzékenységét lecsök­kentjük oly nemkívánatos váltófeszültségek iránt, mint p. o. ellenállászaj, csőzaj, valamint mikrofo­nikus és indukciós zavarfeszültségek. Természete­sen nincs akadálya annak, hogy e szűrőberendezést beépítsük az' erősítőbe, vagy a mérő-, vagy beállító-

Next

/
Oldalképek
Tartalom