142118. lajstromszámú szabadalom • Fotocellás készülék elektromágneses sugárzás (pl. fénysugárzás, hősugárzás) mérése

2 142.118 készülékbe (10), mely ahhoz kapcsolva van. A mágneses tér gerjesztésére egy váltóáramú erő­forrást (11), p. o. transzformátort vagy váltó­áramú generátort használhatunk. A kapcsolópon­toknál (12) erősített váltóáram áll rendelkezé­sünkre távolfekvő műszerek vagy relék működteté­sére. Közismert egyenirányítókat használhatunk fel arra, hogy az erősített kimenőáramot egyen­árammá változtassuk. , A 2. ábra szemlélteti a térközi áram váltakozá­sának egyik módozatát. Ebben a grafikus ábrában a térközi áram intenzitása (I8 ) és a mágnestér in­tenzitása (0) vannak bemutatva, mint az idő (t) szimultán függvényei. A felső görbe az elektro­mágnes (6) által gerjesztett térintenzitást ábrá­zolja, míg az alsó az ennek következtében változó térközi áramot. Mint látható, amikor a mágneses tér 0 nulla, akkor a térközi áram I8 az I max ér­téket éri el, mely érték annak az áramnak felel meg, mely a mágnestér teljes távollétében folyna az áramkörben. Amint a mágnestér eléri pozitív vagy negatív csúcsértékét, a térközi áram Is él lesz nyomva,, mert az elektronokat a mágnestér eltéríti pályájuktól és nem érik el az anódot. Ezen eltérített töltéshordozók vagy visszatérnek azon elektródra, melyről kiindultak, vagy pedig az edény falához ütődnek. így tehát ezek nem járul­nak hozzá az áramkörben folyó áramhoz. -A találmány szerinti sugárzásmérő működésében nincs külső váltóáramforrásokra korlátozva,, mint p. o. hálózati áramra, vagy generátorra. Amint azt egy másik kiviteli formában bemutatjuk (3. ábra), nem nehéz a kimenő váltófeszültség egy részét a bemenőkörben alkalmazott elektromágnes gerjesz­tésére felhasználni. Itt a mágnestekercs (6) ener­giáját a kimenőkörből kapja egy vezetékpáron (13) keresztül. Egy ilyen kapcsolásban nem állnak fenn rezgések mindaddig, míg a térközi áram a katód (2) és az anód (3) között egy előre meghatározott alacsony érték alatt van. Amint az áram ezt az értéket túlhaladja, a rendszer rezgésbe jön és rez­gésben marad mindaddig, míg a térközi áram is­mét a fenti érték alá süllyed. Ha az előre megha­tározott küszöbértéknél egy indikátort vagy relét szándékozunk működtetni, úgy azjt könnyen megte­hetjük és egy ily látható, vagy hallható indikátort (14) a rendszer rezgései hozzák működésbe. A kü­szöbértéket beállíthatjuk tetszés szerint vagy az erősítés beállításával, vagy a térközi áram nagy­ságának szabályozásával. Ha a gerjesztő áramot fixen akarjuk tartani, dacára a bemenőfeszültség messzemenő változásainak, a visszacsatolókörben egy ismert szerkezetű határoló berendezést (15) kapcsolhatunk be. Minthogy egy önmagától gerjesztett rendszer működésének egyik előfeltétele, hogy a rendszerben fellépő váltófeszültségek azonos frekvenciájúak le­gyenek, á 3. ábra szerinti mérő- és jelzőberende­zésben a mágneses tér frekvenciájának meg kell egyeznie az erősítő bemenetében jelentkező jel frekvenciájával. A rezgés fenntartásához termé­szetesen elegendő, hogy ebből az alapfrekvenciából az erősítő bemenetében lényeges feszültségkompo­nensek legyenek jelen. Ahhoz, hogy a fotocella sarkain a mágnestérrel egyező frekvenciájú jelfe­szültségek lépjenek fel, szükséges, hogy az elektro­mágnest 06) egy egyenáramú előgerjesztéssel lás­suk el, vagy pedig egy permanens mágnes alkalma­zásával előmágnesezzük, aminek következtében a gerjesztő mágnes erőtere nem +0 és 0 között változik, amint azt &. 2. ábra mutatja, hanem 0 és 2 0 érték között. Ilymódon biztosítva van tehát, hogy a bemenő jelfeazültség frekvenciája meg­egyezzék a gerjesztőáram frekvenciájával, ami elő­feltétele a 3. ábra szerinti berendezés működésé­nek. Megemlítendő, hogy az 1. ábra szerinti ké­szülékben a szűrőkor (9) a gerjesztőáram frekven­ciájának kétszeresére hangolandó, míg a 3. ábra szerinti berendezésben a szűrőkör hangolási frek­venciája egyezik a gerjesztőáramikör frekvenciá­jával. Az 1., illetve 3. ábra szerinti elrendezések bár­melyike alkalmas arra, hogy a (2) és (3) elektró­dák között a gerjesztőáram frekvenciájával meg­egyező frekvenciájú feszültséget idézzünk elő, ha a (6) mágnes elrendezését olymódon változtatjuk meg az (1) fotocella belső elrendezéséhez képest, hogy az eredő mágneses tér egyik polaritásban elősegíti az elektronok átlépését a (2) és (3) elek­tródák között, míg a másik polaritásban ezt az át­lépést gátolja. Általábanvéve a mágneses tér irá­nya ennek előidézésére majdnem, de nem teljesen párhuzamos a (2) és^ (3) elektródák felületével. Ez esetben ugyanis az elektrónok nagyobb mértékben lesznek az anódáról eltérítve az egyik félperiódus alatt, mint a másik félperiódus'ban. Ez matemati­kailag és fizikailag egyenértékű egy alapfrekven-" ciájú komponens bevetésével és így elegendő az ön­rezgés fenntartásához. Teljesen szimmetrikus elek­tródaelrendezés esetében ez pl. előidézhető azzal, ha a mágneses tér. csak megközelítően párhuzamos az elektródákkal. A mágneses tér irányának vál­toztatásával minden elektródaelrendezésnél be lehet állítani egy olyan erővonalhelyzetet, amelynél a gerjesztőárammal azonos frekvenciájú jelfeszültség a fotocella sarkain az erővonalhelyzet függvényé­ben maximumot ér el. Ámbár a fentiekben bemutattuk és leírtuk talál­mányunk néhány kiviteli formáját, .nyilvánvaló, hogy azon változtatások, módosítások és kombiná­ciók eszközölhetők anélkül, hogy találmányunk tár­gyától eltérnénk. Alapszám: 17494. Szabadalmi igénypontok. 1. Fotocellás sugárzásmérő készülék, azzal jelle­mezve, hogy a fotocella elektromágnes hatókörében van elhelyezve, melyen pulzáló elektromos áram folyik keresztül és az így modulált elektronáram hangolóelemekkel ellátott erősítőn át jelzőkészü­lékbe van vezetve. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az erősítő hangoló­elemei a mágneses erőtér pulzáló frekvenciájára vannak hangolva. 3. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja,, azzal jellemezve, hogy az erősítő hangoló­elemei a mágneses erőtér pulzáló frekvenciájának egész számú többszörösére vannak hangolva. 4. Az 1. igénypont szerinti készülék „kiviteli' alakja, azzal jellemezve, hogy a fotocella elektródjai között gerjesztett periodikusan váltakozó mágne­ses tér helyzete az elektródokhoz viszonyítva olyan, hogy a gerjesztő árammal azonos frekvenciájú jel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom