142116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vanádium kinyerésére zavaró anyagokat, főként alumínium- és foszforvegyületeket tartalmazó nyersanyagból

Megjelent 1953. év július hó If-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.116. SZÁM. 12. i. 26-32 OSZTÁLY. — AU—19 ALAPSZÁM. Eljárás vanadium kinyerésére zavaró anyagokat, főként alumínium- és foszforvegyületeket tartalmazó nyersanyagból A Magyar Állam, mint a Magyar Alumínium- és Könnyűfémipari Kutató Intézet, Budapest, jogutóda Feltalálók: dr. Giílemot László, dr. Lányi Béla, dr. Papp Elemér, Dunay Sándor, dr. Domony András és Jaboky László A bejelentés napja: 1950. április 11. A 141.845., 141.846. és 141.847. számú szaba­dalmi leírásokban eljárásokat ismertettünk a tim­földgyártás hulladékaként keletkező úgynevezett vanádiumiszap vagy egyéb vanádiumtartalmú tim­földgyári hulladékok feldolgozására. Ez eljárások közös jellemvonása az, hogy a vanádiumot tartal­mazó oldatból egyrészt a zavaró kísérőanyagokat eltávolítottuk és másrészt a vanádiumtartalmat oly mértékre fokoztuk fel, hogy az mint ammónium­métavanadát a szokásos módon kittermelhető le­gyen. A vanádiumnak az említett alakban való eddig szokásos kicsapása végett eddig úgy jártak el, hogy az oldatban foglalt melléktermékek, mint nátrium­karbonát, nátriumszulfát, esetleg nátriumfoszfát javarészének kikristályosítása után a visszamaradó anyalúgot savval kezelték és ekként a lúgos kém­hatású nátriumvegyületeket elbontották, majd az oldatot ammóniumhidroxiddal, 8—8,5 pH értékre állították be és végül az ammóniummetvanadátot ammóniumklorid adagolásával csapták ki. Ez az ismert módszer, amely végeredményben kristályos vanádiumvegyülethez vezet, többféle hát­rányt mutat. Egyrészt — a savas kezelés folytán — az értékes szóda kevésbbé értékes nátriumve­gyületté alakul át, az átalakuláshoz jelentékeny mennyiségű sav szükséges, és a savas bontás az oldat erős habzása miatt hosszú időt kíván, más­részt viszont a vanádiunwegyület kicsapása uitán az anyalúgban még jelentékeny mennyiségű, kb. 10 g prp liter ammóniummetavanádát marad visz­sza, amelynek kinyerése csak újabb vegyfolyama­tokkal, bonyolult módon lehetséges. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a korábbi szabadalmainkban oltalom alá helyezett, a vana­dium kinyerésére irányuló "eljárásoknak e végső szakasza jelentékenyen megjavítható, ami egyrészt az egész eljárás gazdaságosságát növeli, másrészt a vanádiumveszteséget gyakorlatilag teljesen kikü­szöböli, ez az értékes anyag tehát úgyszólván ma- 4 radék nélkül hasznosítható. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a korábbi eljárási szakaszokban már kellően megtisz­tított, vanádiumtartalmú oldatból a melléktermékek főtömtegét kikrisitályosítással eltávolítjuk, de ez­után az eddig alkalmazott savas kezelést mellőzzük és az oldathoz minden előzetes átalakítás nélkül ammóniumsót, előnyösen ammóniumktoridot adago­lunk, célszerűen szilárd só alakjában, amikor is az ammóniummétavanadát főtömege kiválik. A leg­szűrt véglúgot — mely az egyéb még oldatban maradt sók mellett literenként kb. 10 g oldott am­móniummetavanádátot és emellett nagymennyiségű ammóniumsót, illetve ammóniumkloridot tartalmaz, a találmány értelmében visszavisszük az eljárásnak " abba a szakaszába, ahol a nyers kiindulási anyag oldatából az alumínium és foszfát főtömegét am­móniumsóval, célszerűen ammóniumkloriddal, eset­leg ammóniumsó vagy ammónia és szénsav együt­tes hatásával leválasztjuk. Ilyképpen az ammóniummétavanadát kicsapása után még oldatbán maradó vanadium az új nyers­anyagból kapott oldat vanádiumtartalmat gyara­pítja és kitermelhető. Ugyanez érvényes nemcsak a vanádiumra, hanem a véglúgban még oldott egyéb vegyületekre, elsősorban az értékes nátriumvegyü­letekre is, amelyek ugyancsak veszteség nélkül ter­melnetők ki azáltal, hogy a véglúgot nem öntjük el, hanem az eljárás korábbi szakaszába vezetjük vissza. Végül jelentékeny előnyt képvisel a véglúg­ban lévő fölös ammóniumsó visszavitele a körfolya­mat azon részébe, mely éneikül külön~ ammóniumsó adagolását igényelné. A találmány egy további foganatosítási módja értelmében a fenti körfolyamat elvének alkalma­zása arra is lehetőséget nyújt,' hogy olyan vaná­diumtartalmú httlladékanyagokból is kitermelhessük a vanádiumot, amelyekben a vanádiumtartalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom