142104. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektronsugárnyaláb eltérítésére való eszközökkel ellátott elektronsugárcsővel

4 142.104 feszültségimpulzusokat a —26, 27— műhálózathoz egymásután hozzávezettük, az elektronsugárnya­láb a 11. ábra —44— pontjának megfelelő helyze­tet foglalja el, úgy a —37— cső vezérlőelektró­dáján fellépő feszültség gyakorlatilag nullává vá­lik. Ha a nyalábot ezután a —45— pontnak meg­felelő helyzetbe visszük, úgy a vezérlőelektróda feszültsége annyira negatív lesz, hogy a —37— cső elreteszelődik. Ennek következtében a —38— ellenálláson átfolyó áram erőssége csökken és a —43— vonal a —48— vonallal helyettesítődik, amelynek nincsenek metszéspontjai a —37— gör­bével úgy, hogy a nyaláb a —48— pontig vándo­rolhat és azután, amikor a —37— cső újból ve­zetővé válik, —49— pontnak megfelelő helyze­tet veszi fel. Avégett, hogy a —37— csövet egy ideig reteszelt állapotban tartsuk,' a —41— kon­denzátor van elrendezve, mely úgy van méretez­ve, hogy az időállandók viszonya a következő: Cj, • R40 !>C Í) • R7 = C2(i -R, 7 . Többnyire ajánlatos a fogóelektródák méreteit és elrendezését akként megválasztani, hogy annak a maximális áramerősségnek az értéke, mely az előtt a helyzet előtt lép fel, amelynél a nyaláb­nak egy másik helyzetbe vissza kell vezetődnie, jelentékenyen nagyobb legyen, mint a többi maxi­mumok értékei. Ha pl. az —iQ — áramerősség görbéje a 12. ábra —50— görbéjének felel meg és —51— az a helyzet, melyből a nyalábnak az —52— helyzetbe vissza kell vezetődnie, úgy elő­nyös, ha az —53— maximum jelentékenyen ma­gasabban fekszik a többi maximumoknál. Ha pl. az 5. ábra szerinti kapcsolási elrendezést alka1 ­mazzuk, úgy a nyalábnak az —52— helyzetből az —51— helyzetbe való eltolásakor, az —54— ellenállásvonal lép fel. Az —51— helyzet eléré­sekor ez az ellenállás vonal pl. az 55-tel jelölt vo­nalba helyeződik át. Az 5. ábra szerinti bal oldali eltérítőletnezen a potenciál emellett nem változik, míg a jobb oldali eltérítőlemez potenciáljának megváltozásához az R7 C„ időállandó fellépte kö­vetkeztében bizonyos idő szükséges. Ennek követ­keztében a —8— áramkörben váltóáram lép fel, úgy, hogy a —9— kondenzátoron is váltófeszültség jelentkezik, mely annál kisebb, minél nagyobb a C„ és minél kisebb az R7 C„. Ha már most a 12. ábra szerinti —53— maximumban az áramerősség nagy, úgy az —54— ellenállásvonalnak az —55— helyzetbe való helyzetváltozása nagy, úgy, hogy ez az utóbbi vonal aránylag nagy távolságra kerül a többi maximumtól. Ez különösen az —56, 57— és —58— maximumok környezetében fontos, mint­hogy ott a nyaláb sebessége csekély, aminek foly­tán a —9— kondenzátoron aránylag nagy váltó­feszültség lép fel, ami növeli annak veszélyét, hogy a nyaláb téves helyzetet foglaljon el. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy kedvező kiviteli alakjánál azok közül a forgó­elektródák közül egy vagy több, mely fogóelektró­dákkal kapcsolatos áramkörben fellépő áram az elektronsugárnyaláb eltérítését befolyásolja, sze­kunderemiissziós-elektródaként van kialakítva. Az ilyen szekunderemissziós-elektródák útján az ezek­kel az elektródákkal összekötött áramkörökben egyszerű módon olyan áramerősséget hozhatunk létre, mely nagyobb, mint az előzőkben ismertetett kapcsolási elrendezésnél fellépő áramerősség, smi a kapcsolási elrendezés érzékenyebb működését eredményezi. Egy ilyen kapcsolási elrendezést, mely egyéb­iránt az 1. ábrán szemléltetettnek megfelelő faj­tájú lehet, az 1. és 13. ábra kapcsán közelebbről ismertetünk. Emellett feltételezzük, hogy az 1. ábra szerinti —4— elektróda egynél nagyobb szekun­déremissziótényezőjű szekundéremissziós elektróda alakjában van kiképezve. Ha a —9— keiben az —ia— áramot pozitívnak tételezzük fel, amikor az a nyíllal jelölt irányban folyik, úgy as- e kö­zött az áramerősség és az eltérítőfeszültség közötti összefüggést, illetőleg az ellenállásvonalat a 13. áb­rán látható —60— görbe, illetőleg —61— egyenes szemlélteti. A nyaláb fokozatos eltolására újból az 5. ábra bal oldalán látható kapcsolási elrende­zés alkalmazható. A nyalábnak egy bizonyos hely­zet elérése utáni eltolására ugyancsak az 5. ábra szerinti kapcsolási elrendezés alapját tevő felis­merés használható fel, amennyiben a —24— cső katódájának és anódáj áriak csatlakozási helyeit a —7— ellenálláson felcseréljük. A 14. ábra a nyaláb visszarnozgatására való olyan kapcsolási elrendezést szemléltet, amelynél a —62— ellenállás és a —63— feszültségforrás soroskapcsolásához párhuzamosan —64— kisütőcső van kapcsolva. A —85— feszültségforrás és a —66— anóda közé, mely anóda a jobb oldali —67— eltérítőlemezzel van összekötve, rgy —63, 69— feszültségosztó van beiktatva, melyből a ki­sütőcső számára vezérlőfeszültséget vezetünk le. A nyalábnak a 13. ábra szerinti —70— helyzet­ből a —71— helyzetbe való eltolása során az —i0 — áraimerősség negatív értelemben növek­szik, úgyhogy a 14. ábra —72— pontjában a fe­szültség emelkedik. A —68, 69— feszültségosztó, valamint a —65— feszültségforrás feszültsége úgy van megválasztva, hogy a —64— cső mint előbb, reteszelve van. A nyaláb legközelebbi, a 13. ábia szerint —73— helyzetében a cső anódfeszültsége még tovább emelkedik, minek következtében ez vezetővé válik, ami azzal jár, hogy az az ellen­állás, amelyről az eltérítő feszültséget vesszük, kisebb lesz és a 13. ábra szerinti —61— egyenes meredekebb helyzetet foglal el, hogy hogy a —60- — görbét többé nem metszi, mimellett a —72— pontban jelentkező feszültség is esik. Ennek kö­vetkeztében a nyaláb balra mozog és a —70— pontba kerül. Ennél a kapcsolási elrendezésnél is újból —74— kondenzátor van a kisütőcső vezérlő­elektródája és katódája közé iktatva avégett, hogy a —61— ellenállásvonalat a —64— cső nyitvatar­tásával egy darabig meredekebb helyzetében tartsa. Kellő értékű erősítési tényező elérése vé­gett kisütőcsőként előnyösen tetródát vagy pen­tódát alkalmazunk. Szekundéremissziós elektródák alkalmazása ese­tén a nyaláb eltolására ugyancsak alkalmazható a 10. ábra szerinti kapcsolási elrendezés, melynél azonban a —39— és —40— ellenállások, valamint a —42— telepfeszültség alkalmas megválasztásá­val arról kell gondoskodni, hogy a cső állandóan el legyen reteszelve, annak a helyzetnek kivételé­vel, melyből a nyalábot vissza kell mozgatni. Mindaddig, amíg a nyaláb a 13. ábra szerinti —73— helyzetet még el nem érte, a cső tehát reteszelve van. Ha a nyaláb a —73— helyzetbe kerül, minek következtében a cső vezetővé vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom