142067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szöveteknek gyantakondenzálási termékekkel való kezelésére

Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS. 142.067 SZÁM. 8 k. OSZTÁLY. - FO-200. ALAPSZÁM. Eljárás szöveteknek gyantakondenzálási termékekkel való kezelésére. Tootal Broadhurst Lee Company Limited, Manchester, Lancashire, Anglia A bejelentés napja: 1951. július 9. Nagybritánniai elsőbbsége: 1950. július 8. A találmány eljárás gyantatartalmú oly textilszövetek előállítására, amelyek részben vagy egészben regenerált cellulózából vannak. Ismeretes, hogy textilszövetek számos tulajdonsága kedvezőbb, ha a szövetek azokban oldhatatlanná tett műgyantát, például karbamid-formaldehidet tartalmaznak. így például textilszövetek, különösen cellulózaszövetek, gyürésállóvá tehetők azzal, hogy műgyantát viszünk a szövet rostjaiba és azt ott oldhatatlanná tesszük. Az is ismeretes, hogy kis mennyiségű műgyantát textilanyagban oldhatatlanná tesznek abból a célból, hogy a szövetet állandó mehanikus hatásokkal ruházzák fel és festhetőségét javítsák. Mindezeknél az eljárásoknál a gyantát hevítéssel teszik oldhatatlanná és, ha karbamid-formaldehidgyantát használnak, a szövet dörzsölésállósága romlik. Nem okoz nehézséget a dörzsölésállóságban mutatkozó leromlás mértékének átmeneti csökkentése, amely azonban nem tartós és egyéb kedvező tulajdonságok romlását okozza; lehet továbbá a dörzsölésállóság leromlásának mértékét a karbamid-formaldehid gyanták által létrehozott fizikai tulajdonságok, mint például a stabilizálás, vagy a jó fest•hetőség, vagy a ráncosodással vagy gyüréssel, szembeni ellenállóképesség, vagy a gyantának a mosással szembeni ellenállása rovására is csökkenteni. Ismeretes, hogy a gyanta oldhatatlanná tétele végett alkalmazott hevítés gőzt tartalmazó kamrán való átvezetéssel foganatosítható. Megállapították, hogy bizonyos hőmérsékleti körülmények között gőzölés esetén a tartósság, hajlékonyság és a szövet fogása jobb, mintha ugyanazt a szövetet a gyanta kondenzálása végett forró hengerekkel, forró légkamrákban stb. kezelik. Kevés gőz használata általában szokásos volt szöveteknek gyürésállóvá tétele végett, eddig azonban 10%-nál több gőzt nem szoktak használni. Úgy találtuk, hogy ha egészben vagy részben regenerált cellulózából álló és karbamid-formaldehid gyantaképző anyagokat tartalmazó textilanyagot a gyanta oldhatatlanná tétele végett tekintélyes menynyiségű gőz jelenlétében hevítünk, az így kapott textiltermék a dörzsölésállóságban javulást mutat oly textilanyaggal szemben, melyet hasonló módon kezeltek, azonban a gyanta oldhatatlanná tétele végett gőzt egyáltalán nem vagy csak kis mennyiségben alkalmaztak; és ezt a javulást a fizikai tulajdonságok romlása nélkül érjük el nevezetesen nem változnak azok a fizikai tulajdonságok, amelyeket a szövet a gyanta következtében mutat. Ugyancsak nem csökken számbavehetően a gyanta mosásállósága sem, sőt számos esetben a mosásállóság javul. Ugy találtuk, hogy ez új eredmény elérése végett 'szükséges, hogy a hőkezelő tér atmoszférájának gőztartalma legalább 20% legyen. A szövet dörzsölésállósága a hőkezelőtér atmoszférájának gőztartalmával növekszik. A dörzsölésállóság javulása 20%-nál nagyobb gőztartalom mellett kezd jelentkezni és előnyös, ha a gőztartalom legalább 33%, sőt még jobb eredményeket érünk el, ha a gőztartalom 50% vagy még több. A leírásban közölt minden gőztartalom százalékos érték, mégpedig a levegő és gőztartalom összmennyiségének térfogatára számított térfogatszázalék 150 C°-nál mérve. Ügy találtuk továbbá, hogy ha a hevítést gyakorlatilag tisztán gőzből álló atmoszférában, tehát 100% gőzatmoszférában végezzük, ami a gyakorlatban lehetséges, akkor a karbamid-formaldehid gyantát tartalmazó szövet dörzsölésállósága ugyanakkora lesz, mint a karbamid-formaldehid gyantát egyáltalán nem tartalmazó, azonban egyébként a kezelt szövettel azonos textilanyagé, ami mellett a gyantával kezelt szövetnek azok a fizikai tulajdonságai, amelyek a gyantatartalom következtében jelentkeznek, nem csökkennek. Ezért a találmány értelmében részben vagy egészben ' regenerált cellulózából álló oly textilszövetet, amely rostjaiban hőkezeléssel oldhatatlanná tett karbamid-formaldehid gyantát tartalmaz, legalább 20 térfogatszázalék, előnyösen legalább 33% gőzt tartalmazó atmoszférában hevítünk. A kezelést úgy foganatosítjuk, hogy a gyanta oldhatatlanná tétele lényegében a rostok belsejében, nem pedig a regenerált cellulózából készült szövet rostjai között megy végbe, mimellett a szövet dörzsölésállósága gyakorlatilag nem csökken és mimellett a karbamid-for-