142057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegtiszta, átlátszó keratin-műanyagok előállítására
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.057. SZÁM. 39. c. OSZTÁLY. - KE-300. ALAPSZÁM. Eljárás üvegtiszta, átlátszó keratin-műanyagok előállítására. V V V V Kveton Rudolf mérnök» Strelské Hostice (Csehszlovákia). A bejelentés napja: 1952. február 11. A keratin-műanyagokat különböző eljárások szerint lényegileg úgy állítják elő, hogy karbamid kondenzációs termékeit, esetleg egyéb aminokat, vagy amidokat és formaldehidet kevernek össze a keratinokkal, leggyakrabban szaraliszttel. Ilyen eljárásokkal azonban átlátszatlan, homályos műanyagokat kapnak végtermékekként, melyek ennélfogva bizonyos célokra alkalmatlanok. A találmány szerinti eljárással ezzel szemben üvegtiszta, átlátszó műanyagokat kaphatunk. A találmány szerint a keratinokat a kondenzálás előtt többfokozatú eljárásnak vetjük alá^ Itt rá kell mutatnom arra, hogy már ismeretesek olyan eljárások, amelyeknél a keratint bizonyos módon megváltoztatják, így például a keratint lúgos redukáló fürdőben oldhatjuk és ebből az oldatból fonal alakjában ismét kicsaphatjuk. Ismeretes továbbá szaruanyag fehérítése oxidáló és redukáló fürdő 'kombinálása útján, hogy világosabb terméket kapjanak, melyet aztán amid-műanyagok töltőanyagaként használnak. Ilyen esetekben azonban nem annyira a keratin módosításáról, mint inkább a keratinmolekula részleges bontásáról' van szó, mert ezeknek a módszereknek célja csupán fehérítőhatás elérése, hogy világos műanyagokat kapjanak. A találmány szerinti eljárásnál is oxidáló, redu^ káló és lúgos, ill. savanyú fürdőkkel módosítjuk a keratinokat, például patákat, körmöket, tollakat, szőrt, sörtét és másefféléket, azonban e fürdőket tetszés szerinti sorrendben alkalmazzuk és a redukáló fürdő után -— mely a keratin diszulfidos harántkötéseinek legalább 60 % -át felbontja — a keratint. X — R —- X vagy X - - R — X vagy Cl — R —Cl Cl — R —NH2 Br —R —OH Br — R — SH — X —x _X R—X Cl —R NH2 -R Cl —B COKH;—R" CONH, —R" általános képletű vegyületek hatása alá helyezzük. E képletekben R alkilt, arilt vagy aralkilt jelent. Két X-csoport halogéneket, hidroxilokat, szulfhidrilokat jelent. A fennmaradó X-esoportok előnyösen amid- vagy amingyökök. Ilyen kezelés mellett állandó molekulaközi kötések jönnek létre. Adott esetben egyidejűleg további (harmadik és negyedik, célszerűen amid- és amin-) gyököket is beviszünk. E gyökök azután a karbamid, tiokarbamid és melamin metilolszármazékaival reakcióképesek. Yégül az így módosított keratinokat megszárítjuk, megőröljük és sajtoljuk. E módosított keratinokat, ill. keratinszármazékokat aminők — esetleg amidok és aldehidek -— kezdeti kondenzációs termékeivel keverhetjük. A találmány szerinti keratinmódosítást úgy irányítjuk, hogy a módosított keratinokkal előállított műanyagok sem hő, sem oxigén hatására ne sárguljanak meg. A találmány szerinti eljárás stabil haránthidak képződése és további reaktív gyökök bevitele mellett akként bővíti a keratinmolekulát, hogy a rákövetkező kondenzálásnál az így kapott keratinszármazék a műanyaggal benső kapcsolatba léphet. Az ismert módszerekkel szemben a találmány szerinti eljárás annyiban is lényeges haladást jelent, hogy a reaktív gyökök különleges elrendezése folytán a további reakcióknál a termékek többé nem sárgulhatnak meg. A fenti általános képletekkel kapcsolatban még rá kell mutatnom arra, hogy a halogén-, hidroxil-és szulfhidril-gyökökből legfeljebb két X-et vehetünk, a további X-eknek amin- vagy amidgyököknek kell lenniök. Erre alább közlök néhány példát: — Cl Cl - -CONH, -NH2 Cl -R-CONH", — Cl Cl -p - NH„" — Br SH-K — NH2 — NH2 — NH2 — Cl — Cl — Cl — SH és hasonlók.
