142035. lajstromszámú szabadalom • Főleg gyors és nagymérvű vízingadozású folyók mentén építendő, öntözési és belvízmentesítési feladatok teljesítésére egyaránt alkalmas szivattyúmű

4 142.035 gendő, amelyet szükség szerint felváltva vagy az úszó I szivattyúállomáson, vagy a III szivattyúállo­máson szerelünk fel. A leírt szivattyúberendezés működése változik aszerint, hogy azt öntözésre vagy belvízmentesí­tésre használjuk-e, valamint változik a vízszintek magassága szerint is. A különböző lehetséges mű­ködtetési módokat egymásután ismertetjük. Öntözőüzemben, a folyóban uralkodó vízállás sze­rint vagy az I és II szivattyúállomás, vagy ezeknek csak egyike működik. Ha a folyóban alacsony vízállás uralkodik, vagyis a példaként felvett esetben a vízszint 72°° és körül­belül 77°° között van, ahol 72°° a tapasztalat sze­rint előforduló legalacsonyabb vízszint, akkor az I és II szivattyúállomások egyidejűleg vannak üzem­ben. Ez esetben a 9 zsilipcső folyó felőli végén el­rendezett 12 visszacsapó ajtó zárt helyzetben, a 10 és 11 tolózárak pedig nyitott helyzetben vannak. Az úszó I szivattyúállomás szivattyúi a vizet a 9 zsilipcsövön át a 21 gyűjtőaknába szállítják, ahon­nan azt a II szivattyúállomás szivattyúi felemelik és a 28 nyomócsöveken át a 31 aknába szállítják. A 35 szelep zárva van és a felemelt víz a 32 ön­tözőcsatornába jut. A III szivattyúállomás szivaty­tyúi üzemen kívül vannak és tartalékot alkotnak, vagy — mint azt fent már említettük — az I szi­vattyúállomáson vannak felszerelve. Amennyiben mind a három szivattyúállomás fel van szerelve a leírt szivattyúegységekkel, úgy a tárgyalt üzem­ben a III szivattyúállomás 50%-os géptartalék áll rendelkezésre. Ha a folyóban a vízállás közepes, tehát a felvett példában közelítően 77 és 815 ° között van, akkor vagy csupán az I szivattyúállomás, vagy egyedül a II szivattyúállomás dolgozik. Ha az I szivattyúállomást tartjuk üzemben, ak­kor a 11 tolózárat zárjuk, a 35 tányérszelepet nyitjuk és zárt 12 visszacsapóajtó mellett a víz a 9 zsilipcsövön, valamint a 34 összekötőcsövön át a 31 aknába és innen a 32 öntözőcsatornába jut. A kívánt vízmennyiséget a 35 tányérszelep vagy a 10 tolózár fojtásával szabályozzuk. Ha viszont az I szivattyúállomást valamely ok­ból nem kívánjuk üzemben tartani, akkor a 32 öntözőcsatorna a II szivattyúállomással is táplálható. Ez esetben zárt tányérszelep és zárt tolózár mel­lett, megnyitjuk úgy a 12 visszacsapó ajtót, mint a 10 és 11 tolózárat, az utóbbit a kívánt vízmeny­nyiségnek megfelelően esetleg csak részben, úgy hogy a vizet a 9 zsilipcső folyó felőli nyilasát ter­helő vízoszlopnyomás a 9. zsilipcsövön át a 21 ak­nába nyomja, ahonnan azt a II szivattyúállomás szivattyúi a 28 nyomócsövön át a 31 aknába, illető­leg 32 öntözőcsatornáiba emelik. Közepes vízállás esetén tehát a II, illetőleg az I szivattyúállomás szivattyúi egymás 100%-os tar­talékát alkotják. Ha mind a három szivattyúállomás szivattyúi fel vannak szerelve, úgy közepes vízál­lás esetén a tartalék 200%-os. Ha az öntözési időszakban a folyóban a vízállás a 32 öntöző csatornában tartandó vízszint fölé emel­kedik, tehát a felvett példában magasabb, mint 8150 , akkor mind a három szivattyúállomás üzeme beszüntethető, mert ez esetben a víz a gravitációs erő hatása alatt áramlik a 32 öntöző csatornába. Ez esetben a 12 visszacsapó ajtót, 10 tolózárat és 35 tányérszelepet a kívánt vízimennyiségnek meg­felelő mértékben nyitjuk, a 11 tolózárat pedig zár­juk. Belvízmentesítés céljából a berendezést a követ­kezőképen működtetjük. Mivel veszélyes belvizek esetén öntözésre nincsen szükség,, az I szivattyúállomásra sincsen szükség. Ezért célszerű, ha ezt az állomást a téli hónapokra, amelyekben rendszerint belvizeket kell átemelni, le­szereljük és téli kikötőbe visszük. A belvízmentesítés végett fenntartott üzem a folyóban uralkodó vízállástól függ és eszerint vagy a szivattyúk leállíthatók, vagy csak a II, vagy a II és IH szivattyúállomást kell üzemben tartani. Ha a vízállás a folyóban alacsonyabb, mint a 21 belvízgyüjtő aknában, akkor a 10 és 11 tolózára­kat, valamint a 12 visszacsapóajtót nyitjuk, úgy hogy a víz a gravitációs erő következtében a 9 zsilipcsövön át a folyóba áramlik. A 25 zsilip ter­mészetesen nyitva van. Ha a folyóban a vízállás magasabb, mint a maxi­málisan engedélyezett belvízszint, de alacsonyabb, mint az öntözőcsatornában engedélyezett vízszint, akkor csak a II szivattyúállomást helyezzük üzembe. A 25 zsilip nyitva, a 11 tolózár zárva és a 35 tá­nyérszelep nyitva van. Ugyancsak nyitva vannak a 10 tolózár és 12 ajtó. A II szivattyúállomás szi­vattyúi a vizet a belvízgyüjtő 21 aknából szívják és a 28 nyomócsövön át a III szivattyúállomás 31 gyűjtőaknájába nyomják, azonban az a teljesen nyitott 35 tányérszelepen, 34 összekötőcsatornán és 9 zsilipcsövön át gravitációs úton jut a folyóme­derbe. Ha a folyóban a vízállás magasabb, mint a 32 öntözőcsatornában megengedett vízszint, akkor a II és III szivattyúállomás egyidejűleg vannak üzemben. A 11 tolózár és a 35 tányérszelep zárva, a 25 zsilip, 10 tolózár és 12 ajtó nyitva vannak. A vizet a II szivattyúállomás szivattyúi a belvíz­gyüjtő 21 aknából a 31 aknába emelik, a III szi­vattyúállomás szivattyúi pedig ebből az aknából a 37 és 38 nyomócsöveken, valamint a 9 zsilipcsövön át a folyómederbe nyomják. A leírt berendezés arra is alkalmas, hogy azzal a belvízcsatornahálózatot vízzel töltsük, amennyiben erre szükség van. Evégből alacsony vízállásnál az úszó I szivattyúállomás szivattyúit vesszük igénybe. A 12 visszacsapó ajtót zárjuk, a 10 és 11 tolózára­kat nyitjuk és az I szivattyúállomás szivattyúival a vizet a belvízgyüjtő csatornarendszerbe nyomjuk, ahonnan az esőztetési vagy árasztási célokra fel­használható. Ha a vízállás a folyóban magasabb, mint a 9 zsilipcső legmagasabban fekvő alkotója, akkor a belvízgyüjtő csatornahálózat a leírt úton gravitá­cióval is feltölthető a 9 zsilipcsövön át. Ekkor a 12 visszacsapó ajtó, valamint a 10 és 11 tolózárak nyitva vannak. A csatornahálózatba beáramoltatott víz mennyisége a 11 tolózár fojtásával szabályoz­ható. A leírt oerendezés csak példakénti. A szivaty­tyúállomások sízáma lehet háromtól eltérő is. Lénye­ges jellemzője a találmány szerinti berendezésnek, hogy a folyóoldalon van úszó szivattyúállomása, amely az év bizonyos szakában esetleg le lehet szerelve és a gáttal védett - oldalon van legalább egy helytálló szivattyúállomása. A két szivattyúállo­mást egymással oly zsilipcső köti össze, amely leg­alább két tolózárat tartalmaz, a folyómedret a bel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom