142035. lajstromszámú szabadalom • Főleg gyors és nagymérvű vízingadozású folyók mentén építendő, öntözési és belvízmentesítési feladatok teljesítésére egyaránt alkalmas szivattyúmű

142.035 5 -vízgyűjtő aknával összeköti és csak oly mélyen van elrendezve, hogy azon át a belvízgyüjtő csatornarendszer kiürülhet. Ha a különböző szivattyúállomásokon elhelyezett gépegységek egymásközti cserélhetőségére nem helyezünk súlyt, úgy azok, egymástól eltérő kivitelű gépegységekkel is felszerelhetők. A találmány gyártástechnikai szempontból, valamint ennek következtében a beszerzési költségek szempontjából is lényeges előnyöket biztosít az esetben, ha, mint a leírt kiviteli példában, minden állomáson több szivattyú egymással párhuzamosan dolgozik és valamennyi szivattyú, valamint az azokat legyenként hajtó motorok egymásközt egyenlőek. Ha ugyanis valamennyi szivattyút ugyanarra az emelési magasságra és ugyanarra a szállított vízmennyiségre szerkesztjük, úgy nemcsak azt az előnyt érjük el, hogy egy berendezésen belül megvan a teljes felcserélhetőség lehetősége, illetőleg a nagyszámú tartalék, hanem azt is, hogy ugyanazzal a szivattyútípussal a lekülönbözőbb viszonyok között dolgozó, tehát egymástól lényegesen eltérő teljesítményű telepek is felszerelhetők. így például, lia a szivattyút 3 m emelési magasságra és például Q = 500 liter/sec. vízmennyiségre szerkesztjük, úgy ugyanazzal a szivattyúval, megfelelő cso^ portosításban tág határok között változó teljesítményű telepek szerelhetők fel. Az egy szivattyúállomáson egymással párhuzamosan dolgozó szivatyúk száma egyrészt és az alkalmazott szivattyúállomások száma másrészt mindig megválasztható úgy, hogy 3 m vízjátéktól a gyakorlatban előforduló legnagyobb vízjátékig, minden vízmennyiséget a szivattyúik legkedvezőbb hatásfoka mellett szállíthassunk, így a szivattyúk tömegcikként állíthatók •elő, ami a gyártás és a beszerzési költség szempontjából nagy előnyt jelent. A szivattyúmű ilyen módon való tervezése bizonyos vonatkozásokban optimális eredmények elérését biztosítja. A találmány azonban nincs erre a kivitelre korlátozva. Az egyes szivattyúállomások teljesítménye, az állomások száma, az egyes állomásokon elrendezett szivattyúk száma és teljesítménye a találmány keretén belül szabadon választható meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Belvízátemelő és öntözőszivattyúrnű, melyre jellemző, hogy egymással együtt dolgozó legalább két szivattyúállomása van, melyek közül az egyik a folyóvizén úszó szivattyúállomás, a másik, illetőleg a többi szivattyúállomás pedig a gát védett oldalán van elrendezve és az úszó szivattyúállomással összekötő vezeték útján közlekedik, 2. Az 1. igénypont szerinti szivattyúmű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gát védett oldalán különböző szintekben elrendezett, egymással együtt dolgozó legalább két szivattyúállomása van. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti szivatytyúmü kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az úszó szivattyúállomás nyomócsőrendszere a gát védett oldalán fekvő egy vagy több szivattyúállomáshoz menő csővezetékkel a kapcsolatot a folyóvízszint változásaitól függetlenül biztosító eszközökkel, előnyösen csuklósan van összekötve. 4. Aíz 1—3. igénypontok bármelyike szerinti sízi vattyúmu kiviite'ii alakja, melyre jellemző, hogy az úszó szivattyúállomást a gát védett oldalán levő szivattyúállomással összekötő vezetéknek folyóoldali torkolatában befelé nyiló csapóajtó van, mely zárt helyzetében a folyó felé való áramlást megakadályozza. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti szivattyúmű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az úszó szivattyúállomást a gát védett oldalán fekvő szivattyúállomással összekötő vezeték a legalacsonyabb folyóvízszint fölött, előnyösen közepes vízszint magasságában van elrendezve és a gát mindegyik oldalán egy-egy záró szerelvénnyel elzárható. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti szivattyúmű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az úszó szivattyúállomást a gát védett oldalán fekvő szivattyúállomással összekötő vezeték a belvízgyüjtő csatorna fenékszintjével egy magasságban fekszik és a gát mindegyik oldalán egy-egy záró szerelvénnyel elzárható. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti szivattyúmű kiviteli alakja, melyet az összekötő vezetéknek két záró szerelvény között fekvő szakaszát az öntözőcsatornával összekötő, lezárható vezeték (34) jellemez. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti szivattyúmű kiviteli alakja, melyet az összekötő vezetéknek két záró szerelvény között fekvő szakaszát a gát védett oldalán elrendezett szivattyúállomás, illetőleg legmagasabban fekvő szivattyúállomás nyomócsövével összekötő, elzáró eszközzel, előnyösen visszacsapó szeleppel felszerelt vezeték (37, 38) jellemez. 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti szivattyúmű kiviteli alakja, melyre jellemző a gát védett oldalán elrendezett, a vizet a folyammederrel elzárható vezeték (9) útján összekötött belvízgyüjtő aknából az öntözővizet gyüjtőtérbe (31, 32) emelő, legalább egy szivattyúállomás. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyike szerinti szivattyúmű kiviteli alakja, melyre jellemző; hogy egy •szivattyúállomás, mint emelési magasságra az üzemben előforduló legnagyobb folyóvízszint ingadozás egy tört részére van szerkesztve. 11. A 10. igénypont szerinti szivattyúmű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy valamennyi szivattyúállomás szivattyúi ugyanarra az emelési magasságra vannak szerkesztve. 12. A 10. vagy 11. igénypontok szerinti szivatytyúmű kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy minden egyes szivattyúállomáson több szivattyú egymással párhuzamosan dolgozik és a berendezés valamennyi szivattyúja ugyanarra a szállított vízmennyiségre és ugyanarra az emelési magasságra van szerkesztve. 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a Tervgazdasági Könvvkiadó igazgatója. Terv Nyomda. 2861 F. v.: Sumits István