142034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfanilil-tiokarbamid sók, illetve szulfanilil-tiokarbamid előállítására
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 142.034 SZÁM. 12. q 1-13 OSZTÁLY. - FO-137. ALAPSZÁM. .Eljárás szulfanilil-tiokarbamid sók, illetve szulfanilil-tiokarbamid előállítására. Bejelentők: Dr. Földi Zoltán és Földi Tamás vegyészmérnökök és Földi András vegyészmérnök-hallgató, mindhárman Budapesten Bejelentés napja: 1951. április 20. / Szulfanilil-tiokarbamid készítésére több eljárás ismeretes. Lásd többek között a Canadian Journal of Research 194.5, Vol. 23. 152—153. oldalát. Az ismert eljárásoknál a szufaniMl-tiokarbamidot szabad formában különítik el a reakció-elegyből, ami a termék tisztasága szempontjából hátrányokkal jár. Jelen eljárásunk abból áll, hogy a szulfanililciánamidnak vagy sóinak kénhidrogén adddcióval, illetve alkálifém- vagy ammonszulfid vagy szulfhidrát addicióval nyert reakció-elegyből a szulfanililtiokarbamidot alkáli- vagy ammonsója alakjában különítjük el és az elkülönített sóból esetleg a szulfanilil-tiokarbamidot sav hozzáadásával felszabadítjuk. Felismerésünk szerint a reakció-elegyből lehűtésre az alkáli- vagy ammonsók nagy tisztaságban válnak ki, úgy, hogy ezek gyakorlatilag tiszták és gyógyszer készítésére, például szulfaítiazolok készítésére alkalmasak. Amennyiben a szabad szulfanilil-tiokarbamid lenne a célunk, úgy ezen sókból savval való felszabadítással a tiokarbamid-vegyületet nagy tisztaságban nyerjük. Az eljárás előnyös foganatosítási módja az, hogy szulfanilil-ciánamidnak vagy ammonsójának amxnonszulfiddal vagy szulfhidráttal való reagáltatása által nyert elegyből a szulfanilil-tiokarbamid ammonsóját kikristályosítjuk. Ez igen kiváló termelési hányadban lehetséges. Az eljárás egy másüc foganatosítási módjánál a reakció-elegyből a szufanilil-tiokarbamidot nátriumsója alakjában különítjük el. Általában azt észleltük, hogy a szulfamilil-ciánamidnak, illetve sójának és kénhidrogénnek, illetve alkálifém- vagy ammonszulfidnak vagy szulfidhidrátnak egymással reagáltatása t 140°-nál nem magasabb, előnyösen azonban 100° körüli,. hőmérsékleten célszerű végezni. Azt észleltük továbbá, hogy előnyös a kénhidrogént szulfhidrájt vagy túlnyomórészben szulfhidrát — vagyis megfelelő szulfhidrát és szulfid elegy — alakjában reagáltatni. De nem szükséges a szulfanilil-ciánamidot vagy sóját előzetesen elkülönített állapotban a találmány szerinti vegyfolyamathoz alkalmazni, hanem eljárhatunk úgy is, hogy az acetilszulfanilil-ciánamidnak alkálifémhidroxiddal végzett elszappanosításával nyert reakció-elegyhez, mely még fölös alkálifém-hidroxidot is tartalmaz, a fölös1 alkálihidroxid részbeni vagy teljes megkötése céljából ammóniumkloridot adunk és az így nyert reakció-elegybe kénhidrogént elnyeletünk ós amennyiben az elnyelt kénhidrogén mennyisége az addicióhoz szükséges számított menynyiségnél kisebb, vagy pedig a kívánt fölösleget nem éri el, a hiányzó kénhidrogén mennyiséget ammóniumsziuMhidnát vagy szulfid hozzáadásával kiegészítjük. Fenti eljárási mozzanatokat és pedig 140°-nál nem magasabb hőfok alkalmazását, továbbá a kénhidrogénnek szulfhidrát alakjában való addicionálását akkor is találmányunk körébe esőnek tekintjük, ha a keletkezett szufanilil-tiokarbamidot nem sója alakjában különítjük el. További részletek a példákban találhatók. 1. 80 g szlfanilil-ciánamidot 200 cm3 olyan ammánium-szulfhidráit oldattal melegítünk, amelyet 128 cm3 0.93 fajsúlyú ammónia és 72 cm 3 víz elegyítésével, továbbá 33 g kénhidrogén bevezetéséve* nyertünk. A melegítést zárt készülékben végezzük és a külső hőfokot 100—105° körül tartjuk. 15—20 órai melegítés után lehűtjük és a nyert krisítálykását centrifugán lepergetjük. A kristályokat esetleg kevés jeges vízzel mossuk. A terméket vákuumban vagy közönséges nyomáson, kezdetben enyhe melegen szárítjuk. Fehér kristálytömeget nyerünk, melynek súlya 85—90 g. E termék a tudomásunk szerint ez ideig ismeretlen ammonsója a szulfanililtiokarbamidnak. Olv. pont, 190—193° körül hirtelen felhabzik. A termelési hányad tehát 84—89%. 2. 80 g SBulif!aniiliil-ciánamíidiolt200íOm3 lkb. 20%-os ammonszulfid oldattal melegítünk, zárt készülékben, és 140° fölé nem megyünk. A melegítés tartama 1—2 óra. A reakció-elegyből jéghütéssel az ammonsót kikristályosítjuk és szűréssel vagy centrifugán való lepergetéssel kinyerjük. 3. Úgy járunk el, mint az előző példánál, de 200 cm3 , olyan ammónium-szulfhidrát és szulfidelegyet alkalmazunk, mint az 1. példánál. A hőfok' kai itt sem megyünk feljebb, mint 140°. A melegítés időtartama 1—1.5 óra. A reakció-elegyből jéggel való lehűtéssel az ammóniumsót kikristályosít-
