141998. lajstromszámú szabadalom • Textilszövet és eljárás előállítására
141.998 5 Hőhatásra keményedő műgyanták összetevőivel vagy ezen összetevők előkondenzátumaival való kezelés általában ugyanaz, mint amelyet közönséges cellulózaszövetek száraz- állapotbani gyürésállósága végett szoktak alkalmazni, azonban godoskodnunk kell arról, hogy a kezeléssel a szövet önkisimuló és nedves állapotbani gyűrésálló tulajdonságait nem kívánt mértékben ne befolyásoljuk, illetőleg ezeket a tulajdonságokat ne csökkentsük. Ezért ügyelnünk kell arra, hogy a szövet ne vegyen fel több gyantát, mint amennyi a száraz állapotbani gyurésállósag eléréséhez szükséges. A szövetnek simulékonynak kell maradnia. • 1. Példa. Viszkóza műselyemből készült szövetet 5 óra hosszat 2.6 kg/cm2 nyomás alatt gőzöltünk, azután megszárítottuk. Száraz állapotban a szövet a kezeletlen szövettel szemben nem mutatott különbséget, azonban vízzel nedvesítve lágyabb volt és gyűrés után nem maradt ráncos állapotban; ezzel szemben a nem gőzölt szövet vízben merevebb volt és vízben1 való gyűrés után erősen ráncos maradt. A gőzölt szövet vízzel nedvesítve, külső húzóerő alkalmazása nélkül önként- kisimult és abból a száraz állapotban jelen voljj» gyűrődés eltűnt, 2. példa. A szövet előkészítése. Műselyemből készült, a szövőszéken mérve 96 cm széles szövetet, amelyet 4.8 cm elemi szálhosszúságú viszkóza műselyemrostból. fönt \}/> denier-s fonalból szőttünk, mimellett a fonal pamutszáma 18 s volt (British Board of Trade Utility Specification No. 1009), perzseltünk és az irező anyagot eltávolítottuk. Ezeket a műveleteket a szövet harántirányában kiterített állapotában végeztük. Meleg vízben való mosás után a szövetet az. említett állapotban mosógépen oly oldatban mostuk,, amely 45 literben 2.25 kg szappant tartalmazott. A szappant öblögetéssel eltávolítottuk, majd a vizet mehanikus úton kivontuk. Ezután a szövetet szárító készüléken szárítottuk. Szélessége 91.4 cm volt és hoszszában 5%-ot rövidült. A szövet gőzzel való kezelése. Ezután a szövetet 7 óra hosszat 6.5 kg/cm2 nyomású gőzzel telített térben hevítettük, ami 140 Cc hőmérsékletnek felelt meg. Az így előkészíteti' szövet lágyabb fogású volt", mint ugyanilyen, de gőzzel nem .kezelt szövet. A kezelt szövet ezenkívül nedvesítés hatása alatt önként kiterjedt, önkisimuló és nedves állapotban gyűrésálló volt. Száraz állapotban gyürésállóvá tétel. A kezelés végső fokozatában a szövetet karbamid és formaldehid vízben oldható előkopdenzátumával impregnáltuk, amely katalizátorként ammóniumfoszfátot tartalmazott. Ezt a termékat a 449.243 számú brit szabadalmi leírás ismerteti. A szövetet ezután alacsony hőfokon dolgozó szárítókészülékre wttük, ahol azt 91.4 cm szélességre kifeszítettük, miközben hosszban 5%-ot rövidült. A műgyanta kondenzálásának befejezése végett a szövetet 2—4 percig 150—160 C° hőmérsékletnek tettük ki,, feszültségmentes állapotban mosógépen 5 percig oly fürdőben mostuk, amely 0.25% szappant és 0.25% nátriumkarbonátot tartalmazott- és hőmérséklete 90 C° volt. Ez a mosóeljárás behatóbb, mint amelyet karbamid-formaldehid kondenzálási termékével csak száraz állapotban való gyurésállósag elérése végett impregnált szövetek mosásakor szoktak alkalmazni. Végül a szövetet 91.4 cm szélességre kiterítve szárítottuk, miközben az hosszában bizonyos mértékben megrövidült. Az így kezelt szövet önkisimuló és nedves és száraz állapotban is gyűrésálló. A szövetet nedvesítés és szárítás, például mángorlás után nem kellett vasalni. 3. példa. A 2. példában leírt műveleteket oly szöveten végeztük el, amely 16 súlyszázalék gyapjú és 84 súlyszázalék viszkózaműselyem keverékéből készült. Az eredmény a fentihez hasonló volt, 4. példa. A 2. példában leírt műveleteket oly- szöveten végeztük el, melyet viszkóza műselyemből szőttünk és amely centiméterenként 61 elemi szálból készült 100 denier-s fonálból álló 31 láncfonalat és eéntiméterenkint 54 elemi fonálból készült, 100 denier-'; fonálból készült 32 vetülékfonalat tartalmazott) szélessége pedig a szövőszéken mérve 96.5 cm volt. A 2. példában leírthoz hasonló eredményt kaptunk. 5Í példa. * A 2. példában leírt műveleteket oly szöveten végeztük el, amely 16 súlyszázalék nylonrost és 84 súlyszázalék viszkózaműselyem keverékéből készült fonálból volt szőve. A 2. példában leírthoz hasonló eredményt kaptunk. 6. példa. ,.-'>; A szövet a, 2—5. példákban leírt módón készítettük, elő és gőzöltük, azonban a száraz állapotban való gyurésállósag létesítése végett az' alábbi eljárást alkalmaztuk. Ä szövetét kaíbamíd és formaldehid vízben oldható előkondenzálási termékével imprégháítuk, amely katalizátorként 1'% borkősavat tartalmazott. A szövetben 100% 'folyadék"maradt. Ezután a szövetet 60 C°-on kereten •szárítottuk, 5 percig 170-—180 C° hőmérsékletnek tettük ki, 5 percig oly fürdőben mostuk, amely 90 :C" hőmérsékletű volt és 0.25% szappant és 0;25 % nátriumkarbohátot tartalmazott, végül a szövetét öblítettük és kereten szárítottuk. Ez a mosóeljárás behatóbb mint az, amelyet kar-t bamidformaldehid kondenzálási termékével kezelt és -ezzel csak száraz állapotban gyürésállóvá tett szövetek mosásakor szoktak alkalmazni., A szövet önkisimuló és nedves és száraz állapotban is gyűrésálló volt. A szövetet nedvesítés és szárítás, például mángorlás után nem kellett vasalni. 7. példa. A szövetet a 2. példában leírt módon készítettük elő és gőzöltük, azonban a száraz állapotban való gyurésállósag elérése végett a következőképen jártunk el. A szövetet oly metoximel.amin fürdőben impregnáltuk, amelyet akként állítottunk elő, hogy 30 g melamin és 54 g 37 súlyszazaiékos formaldehid keverékéből pH = 8.5 hidrogénionkoncentrá-