141998. lajstromszámú szabadalom • Textilszövet és eljárás előállítására

6 mm csog'ú «Idatot készítettünk. Az oldatot 30 C°-«a me­legítettük ás a pH = 8*5 értéket nátronlúg adago­lásával tartottuk fenn. Mártán az oldat leitisztult, azt további 15 percig az említett ^hőfokon tartot­tuk. 18 ,g mennyiségű 37 ;súlyszázatékos, előzetesen nátmnlúggal pH = 8 értékre beállított formaldehi­det adtunk hozzá és -további 15 percig, 70—75 C° hőmérséklet fenntartása mellett hagytuk a reak­ciót végbemenni. Ezután a folyadékot lehűtöttük, majd 5 g ammóniumklorid és 15 cm3 0s88 fajsúlyú vizes ammónia oldatát adtuk hozzá és ÄZ oldatot 106 cm3-re egészítettük ki. A szövetet ezen az oldaton átvezettük és annak folyadéktartalmát a fölös mennyiség eltávolításá­val 100 súlyszázalékra állítottuk be. Ezután a szö­vetet 60 C°-on előre meghatározott .szélességre ki­feszítve szárítottuk, 10 percig 150 C°-ra melegí­tettük, ezután 0.25% szappant és 0;25% nátrium­karbonátot tartalmazó 90 C fokú oldatban 5 percig mostuk, majd vízzel öblítettük és megszárítottuk. Ez a mosás behatóbb mint az, amelyet melamin­formaldehid kondencációs termékkel száraz állapot­ban való gyürésállóság végett kezelt szöveten alkal­mazni szoktak. i A szövetet nedvesítés és szárítás, pé'.dául mán­gorlás után nem kellett vasalni. 8. példa. A( szövetet a 2. példában leírt módon készítettük elő és gőzöltük, azonban a száraz állapotban való gyürésállóság elérése végett a következőképen jár­tunk el. A szövetet az alábbi összeállítású vizes oldattal kezeltük. 100 sr karbamidot nátronlúggal pH = 7 értékre beállított 215 sr 37%-os formaldehidben és 8 sr 0.88 fajsúlyú vizes ammóniában oldottunk. Ezt az oldatot visszafolyató hűtőn 3 percig forrponti hő­mérsékleten hevítettük. Ezután 20 C°-ra lehűtöttük és 20 sr vízbenoldott 5 sr borkősavat .adtunk hozzá. Ehhez az oldathoz az alábbi módon készített emulziót adtunk: > 50 sr metilhidrogénszilikont, mely a kereske­delmi forgalomban DeCetex 104 elnevezéssel, mint a Dow Corning Corp., USA cég készítménye kap­ható. 0.25 sr jégecettel és 2.5 sr trimetilbenzil ammóniumkloriddal kevertünk, mely utóbbi anyag Ammonyx T elnevezéssel, mint az Onyx Chemical Co., USA cég készítménye kapható. E keverést gyorsjáratú keverőgépben végeztük, maid 75 sr vizet adtunk hozzá és a keverést addig .folytattuk, míg az oldat emulgálódott. Ezután az .emulziót ho­mogénné tettük. A metoxi-karbamid és az emulzió keverékét víz­zel addig hígítottuk, míg a térfogat 1000 sr vízé­vel volt ejgyenlő. Az előkészített szövetet e foiyadé-Kon átvezettük, majd a fölös folyadék eltávolításá­val folyadéktartalmát 100 súlyszázalékra állítottuk be. A szövetet kereten 60 C°-on megszárítottuk, maya lé percig IfíO C°-on «letegíÉettük. Ezután 0.25 % szappant tartalmazó '50 C°-ú vízben mostuk, öblítettük és márfetottuk. A szwet öukistauló, nedves állapotban ?és száraz állapotban is ^yűrésálló vélt. A szövetet nedvesítés és szárítás, például mángorlás után nem kellett vasalni. A .szövetnek oly előnyös tulajdonságai voltak, amelyet a sziükongyaatával és aminof ormaldehid­del való kezelés eredményezett. 9. .példa. A 2—5. példák bármelyikében leírt módon dol­goztunk, azonban a műgyanta továbbkondenzálása végett a szövet hevítését oly atmoszférában foga­natosítottuk, aasnelytben a gőz parciális nyomása 0.-8 at, a levegő parciális nyomása 0.2 at volt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás önkisimuió és nedves állapotban gyű­résálló szövet előállítására, melyre jellemző, hogy a részben vagy egészben regenerált cellulózát tar- ' taimazó szövetet 100 C° fölötti hőmérsékleten gőz hőhatásának tesszük ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hegy a részben vagy egész­ben regenerált cellulózából álló fonalat, szövetté való fonása előtt, 100 C°-nál magasabb hőmérsék­leten gőz behatásának tesszük ki. 3. Az 1. igénypont szerinti seljárás foganatosítási módja, önkisimaló, nedves állapotban gyűrésálló és száraz állapotban gyűrésálló szövet előállítására, melyre jellemző, hogy a részben vagy «gészben rege­nerált cellulózából álló szövetet 100 C°-nál maga­sabb hőmérsékletű gőzzel váló kezelés után száraz állapotban gyűrésátlévá tesszük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja önkisránuló, nedves állapotban gyűrésálló és száraz állapotban gyűrésálló szövet «előállítására, melyre jellemző, hogy a résziben vagy egészben regenerált cellulózából álló szövetet-először önkisi­nwlóvá és nedves állapotban gy&résáilóvá, végül száraz állapotban is gyürésáAlóvá tesszük. 5. A 2 igénypont szerinti el-járás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a fonalakat azokat száraz állapotban gyürésállévá tevő kezelésnek is alávetjük. 6. A 2. igénypont szerinti -eljárás fojganatosícási módja, melyre j ellemző, liogy a fonalakból szőtt szövetet száraz állapotban gyűrésállóvá tevő eljá­rásnak •vetjük alá. 7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti eljá­rás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a szövet vagy a fonalak száraz állapotban való gyű­résállóságának létesítése végett a rostokba műgyan­tát viszünk »és azt oldhatatlan alakba visszük át. 18. Äz I—.7. igénypontok bármelyike szerinti el­járásfoganatosítási *módja, melyre jellemző, togy az eljárással kezelt. regenerált cellulóza visakóza­műselyemf«Bál. JÍ .émMeévt Jelel.-,» ffiery^a adasagi Mm^^eM ág^gaáéja. Terv Nyomda. — 2520 — F. k.: Sumits István

Next

/
Oldalképek
Tartalom