141940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csövek és hasonlók nyújtására

2 141.940 riek. A falvastagság tökéletes egyenletességét azonban csupán az utolsó körhagyó kalibert vagy kalibereket követő körkaliberben kell elérni, míg a megelőző körkaliberekben a falvastagság közelítő egyenletessége is elegendő. A találmány szerinti eljárás végrehajtására alkalmas körhagyó kaliberek, célszerűen, oly görgőkből állanak, amelyeknek profilja a hatásos, vagyis abban a szakasaban, amelyen belül a profil a munkaanyaggal érintkezik, az illető körhagyó kaliberbe beírható körnél laposabb, míg a többi és pedig legalább a kalibersorozat utolsó kaliberében vagy kalibereiben görgők profilja, a szokásos módon legalább a középső szakaszán, az illető kaliberbe beírható kört követi (körkaliberek). A körhagyó kaliber görgőinek tehát a munkaanyaggal érintkező, hatásos profilon belül nincsenek törései, vagy oly görbületei, amelyeknek sugara, az illető körhagyó kaliberbe beírható kör sugaránál kisebb lenne. A körhagyó kaliberek görgőprofiljainak hatásos szakasza előnyösen oly körív, amelynek sugara nagyobb a kaliberbe beírható kör sugaránál, amidőn is ennél a sugárnál a görgőprofil sugara tetszőleges mértékben lehet nagyobb, sőt -végtelen nagy is. A körhagyó kaliberek görgőinek hatásos profilja több szakaszból állhat, amelyeknek görbületei különbözők, de mindenképpen laposabbak, mint a beírható köré. A görgőknek a görgőtengelyekre merőleges szimmetriasíkjai, az egymás után következő kaliberekben, egymáshoz képest, a szokásos módon, az egyes kaliberek szomszédos görgőinek szimmetriasíkjai által bezárt szög felével el vannak forgatva. Az egymásután következő kaliberek sorozata a munkadarab keresztülhaladásának irányában, célszerűen, körhagyó kaliberrel kezdődhetik és egy vagy több körkaliberrel végződik, közben pedig váltakozva egy-egy körkaliber következhet egy vagy két körhagyó kaliber után, azonban a sorozatban több kör- és körhagyó kaliber is következhetik egymás után. Határesetben, az utolsó egy vagy több körkalibertől eltekintve az egész sorozat körhagyó kaliberekből állhat. A mellékelt rajzban az 1. ábra körhagyó kalibert, a 2. ábra pedig körkalibert mutat, míg a 3. ábra a körhagyó kaliber változata. —a— a tüske és —b— a kaliberbe beírható, —r— sugarú kör. Az 1. ábrában —c— jelöli a körhagyó kaliber görgőit. A —c— görgők profiljának sugara —R—:

, amely a feltüntetett példánál kétszer akkora, mint —r—. A hatásos görgőprofil R görbületi sugara a kaliberbe beírható körnek — r— sugaránál nagyobb lévén, a —c— görgők a munkadarab falvastagságát a görgő közepén csökkentik a legnagyobb mértékben, míg ennek a csökkentésnek mérve a görgőprofil szélei felé fokozatos átmenettel csökken, úgyhogy a munkadarab kerületének, két-két szomszédos görgő között fekvő, kisebb vagy nagyobb szakaszán a falvastagság nem is. csökken.' A 2. ábrában —d— jelöli a körkaliber görgőit, amelyeknek profilja végig, vagy pedig a 113.321. sz. magyar szabadalmi leírás 3. ábrája szerint, a' középső szakasz jelentős részén, egyenletesen cp sugarú, vagyis a beírható kört követi. , A 3. ábra zárt körhagyó kalibert mutat, amely oly értelemben tekintendő zártnak, hogy a görgőprofil szélei egymáshoz érnek. Azonban a körhagyó kaliber nyitott is lehet, úgyhogy a körhagyó kaliber görgőinek szélei nem érnek egymáshoz. A körhagyó kaliber —c— görgőinek profilja több, különböző görbületi sugarú szakaszból tevődik össze. A szaggatott vonallal rajzolt kör a munkadarab körvonalát mutatja a körhagyó kaliberbe lépése előtt. A z—x—n—y—z profilnak középső x—n—y szakasza a munkadarab x—m—y körvonalán belül fekszik, Rj görbületi sugara pedig a kaliberbe beírható kör q> sugaránál nagyobb. A középső profilszakasz két oldalához csatlakozó z—x és y—z oldalszakaszok a munkadarab körvonalán kívül fekszenek, R2 átlagos görbületi sugaruk pedig úgy 99-nél, mint pl. a középső szakasz Rí görbületi sugaránál is nagyobb. A találmány szerint a teljesítendő nyújtási munkát az összes, tehát úgy a körhagyó, mint a körkaliberekre is eloszthatjuk, úgyhogy nincsenek a nyújtásban részt nem vevő kaliberek. A körhagyó kaliberek nyújtóhatása nem oszlik el egyenletesen a munkadarab kerülete mentén. A nyújtóhatás a körhagyó és körkaliberek között sem oszlik el egyenlően. A munkadarabnak a körhagyó kaliberben szenvedett nyújtása ugyanis a kaliberbe lépő munkadarab nagyságától, a görgők profiljának alakjától, ill. a hatásos profilszakaszának görbületi sugarától és e görgők hatásos központi szögeinek összegétől függ. E szög alatt azt a központi szöget értjük, amelynek csúcsa a kaliber 0 középpontjában fekszik és amelynek szárai a görgőprofilnak az illető kaliberbe bevezetendő munkadarab körvonalával alkotott —x—, iíl. —y— metszőpontjain mennek keresztül. Ha a görgők száma „N", úgy a kaliberhez tartozó görgők hatásos központi szögeinek összege Nw. Az imént említett feltételek kellő megválasztásával elérhetjük, hogy egy körhagyó kaliberben és az utána következő körkaliberben hátrányok nélkül elvégezhető összes hossznyúlás a maximális értéket éri el. Egy körhagyó kaliberben és az utána következő körkaliberben együttesen elérhető nyújtás nagyobb lehet, mint két egymásután következő körkaMberben vagy pedig egy bordás görgőkből álló és egy utána következő körkaliberben elérhető összes nyújtás. A közvetlenül egymás után következő körkaliberekben eszközölt nyújtásnak ugyanis a görgők közötti hézagban fellépő szakállképződés szab határt. A szakállképződést ugyan bordás görgők útján behengerelt hornyokkal elkerülhetjük, de a bordák a munkaanyagot csak oldalt terelik anélkül, hogy hossznyúlást idéznének elő. Azáltal azonban, hogy a találmány szerint oly körhagyó kalibereket alkalmazunk, amelyeknek görgőprofiljai a hatásos szakaszban laposabbak az illető kaliberbe beírható kör görbületénél,, nem csupán a szakállképződést kerüljük el a következő körkaliberben, hanem az anyag folyásának hosszirányú összetevője a hosszirányú nyújtást is közvetlenül elősegíti. Ez a nyújtás tehát akkor is hatásosan támogatja az összes nyújtást, ha nem terjed ki a munkadarab egész kerületére, hanem főképpen a kerület ama részeire korlátozódik, amelyeket a körhagyó kaliber görgői munkál-