141940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csövek és hasonlók nyújtására

141.944) 3 nak meg, míg a kerületben lehetnek oly részek is, amelyek hossznyúlást nem szenvednek. Az ily eset­ben a munkadarabban fellépő torzulásokat a rövid­del utána következő körkaliber a munkaanyag to­vábbi nyújtása közben kiegyenlíti. A főigénypont értelmében tehát a körhagyókaliberekben fellépő nyújtás alatt nem csupán a munkadarab egész ke­rületére kiterjedő hossznövekedést értjük. A találmány szerinti eljárás előnyei nem csupán aránylag hosszú, vékonyfalú csövek előállításánál, tehát a munkadarabnak 10—15-szörös hossznyúlá­sánál, hanem akkor is érvényesülnek, ha a bugát, serlegalakjának megtartásával vastagfalú, serleg­alakú üreges testek előállítása végett, hosszának pl. csupán 2—5-szörösére kell nyújtani, amidőn is a kalibersorozat természetesen megfelelően kevés számú, esetleg pl. csak egy körhagyó és egy utána következő körkaliberből is állhat. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás csöveknek vagy hasonlóknak nyújtá­sára laza görgőkből álló kaliberekben, serleg- vagy csőalakú munkadarabokból, amelyre jellemző, hogy a munkadarabot egyidejűleg dolgozzuk meg több nyújtókaliberben, amelyek egy része oly profilalakú görgőkből alkotott körhagyó kaliberekből áll, hogy a munkaanyag nyújtásánál a munkadarab falvas­tagsága a görgő közepétől a görgők széle felé oly­ként fokozatosan csökkenő vékonyítási szenved, hogy ha az előzőkhöz képest elforgatott következő körkaliberbe lép a munkadarab, úgy a görgőket előbb közepükön érinti és ez az érintkezés a görgőprofil többi részére csupán a munkadarab további előre­nyomulásakor következik be. , 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás meg­valósítási módja, amelyre jellemző, hogy a munka­darabot részben oly kaliberekből álló kalibersorozat­ban munkáljuk meg, amelyeknek görgőprofilja a hatásos szakaszon az illető kaliberbe beírható kör görbületénél laposabb, míg a többi, és pedig leg­alább a sorozat utolsó kaliberében vagy kaliberei­ben, a görgők profilja a szokásos módon követi a kaliberbe beírható kört. 3. Az 1. va'fey 2. igénypontban meghatározott el­járás megvalósítási módja, amelyre jellemző, hogy a nyújtást oly kalibersorozatban végezzük, amely­ben egy-egy körhagyó kaliber váltakozik egy kör­kaliberrel. 4. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott el­járás megvalósítási módja, amelyre jellemző, hogy a nyújtást oly kalibersorozatban végezzük, amely­ben két körkaliber között egy vagy két körhagyó kaliber van. 5. A megelőző igénypontok bármelyikében meg­határozott eljárás megvalósítási módja, amelyre jel­lemző, -hogy nyitott körhagyókalibereket haszná­lunk. 6. A megelőző igénypontok bármelyikében meg­határozott eljárás megvalósítási módja, amelyre jellemző; hogy a körhagyó kaliberekben oly görgő­ket használunk, amelyeknek profilja, a hatásos sza­kaszában, a kaliberbe beírható kör sugaránál na­gyobb (esetleg végtelen nagyX sugarú körív. 7. A megelőző igénypontok bármelyikében meg­határozott eljárás megvalósítási módja, amelyre jel­lemző, hogy a körhagyó kaliberben oly görgőket al­kalmazunk, amelyeknek profilja több, különböző görbületi sugarú ívszakaszből összetett. 8. A megelőző igénypontok bármelyikében meg­határozott eljárás megvalósítási módja, amelyre* jellemző, hogy a körhagyó kaliberbe lépő munkada­rab adott méretei mellett, a körhagyó kaliberbe be­írható kör sugarát, a kaliber hatásos görgőprofiljá­nak görbületi sugarát és a kaliber görgőihez tar­tozó hatásos központi szögek (Nw) összegét úgy választjuk meg, hogy a körhagyó kaliberben és az utána következő körkaliberben eszközölhető összes hossznövekedés a maximális értéket érje el. 9. A megelőző igénypontok bármelyikében meg­határozott eljárás megvalósítási módja, amelyre jel­lemző, hogy a munkadarabot a körhagyó kaliberé­ben, legalább is részben előnyújtva, oly körhagyó keresztmetszetre hozzuk és úgy vezetjük be a kö­vetkező körkaliberbe, hogy a körkaliber görgői előbb középső szakaszuk mentén érintkeznek a munkada­rabbal, míg a görgőprofil többi részein a görgők és a munkadarab közötti érintkezés csak ezután következik be. 1 rajzlap-melléklettel Á kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda — 1806 — P. v.: Sumits István

Next

/
Oldalképek
Tartalom