141925. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fizikai nagyságok önműködő szabályozására

Megjelent 1953. évi január hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.925 SZÁM. 47. g1

. 14-15. OSZTÁLY. - K-483. ALAPSZÁM. \ Berendezés fizikai nagyságok önműködő szabályozására. CKD-Kotlárna národni podnik cég, Celiscer C. Nikoláj műszaki tisztviselő és Held Georgij egyetemi tanár, mindhárom Praha-ban. A bejelentés napja: 1951. augusztus 23. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1950. augusztus 29. Gyakorlatban sokszor előfordul, hogy valamely . fizikai nagyságot (hőmérséklet, nyomás, fordulatszám stb.)' vagy magában igen pontosan be kell tartanunk, vagy pedig, hogy valamely szabályozóval az egyik nagyságot valamely másik nagyság változásától függően kell változtatnunk (pTThogy a kazán a gőzfogyasztás függvényében kapjon tüzelőanyagot, tápvizet, vagy égési levegőt stb.). Az efféle rendeltetésű, ismeretes készülékek szerfölött késlekedve működnek, mert tehetetlenségük nagymérvű. Ezért az ilyen készülékek üzemben túlszabályoznak. Az új berendezés kiküszöböli az eddigieket sújtó hátrányokat. A találmány lényege, hogy a berendezés valamely, a szabályozandó nagyságot érzékelő, továbbá valamely, az illető szabályozandó nagyságot beállító szervből 611. Ezt a beállítószervet az érzákelőszervnek, pl. mérőműszernek mutatórendszere működteti. A beállító- és a mutatószerv között, a szabályozás pontosságát és folyamatosságát biztosító visszakapcsolást kell létesítenünk, minek révén a beállítószerv mindenben pontosan követi a mérőszervet és nyomban reagál az érzékelt legparányibb eltérésre is. A rajzok vázlatosan tüntetik, fel az új, önműködően szabályozó berendezés kiviteli példáit. Az 1. ábra a berendezés elülnézete, a 2. ábra a hozzátartozó oldalnézet. A 3. ábra a berendezés egyik kapcsolósémája, a 4. és 5. ábra pedig érzékelőszervek változatai. Az 1. és 2. ábra szerint az —1— mérőszerv (p. o. feszmérő, tachométer, milliamperméter, millivoltméter stb.) villamos vezető anyagú —2— mutatójának csekély játékot engedünk, hogy kitérhessen a —4 és 5— érintkezők között. A —3— kar — tőle szigetelten — hordja a —4 és 5— érintkezőket és ezek vezetőleg kapcsolódnak a —6 és 7— gyűrűkhöz, amelyekre a —8 és 9— kefék tapintanak. A —3— kar tengelyét alkalmas áttevés (pl. a —10 és 11— fogaskerékpár) közvetítésével kötjük öszsze a —12— beállítószervvel. (Ez a beállítószerv motorszábályozó reosztát, fojtócsappantyú, termoelemhez tartozó reosztát stb. lehet.) A mérő- és a beállítószerv közötti —10, 11— áttevést úgy kell megszabnunk, hogy miközben a —2— mutató egyik,, —A— végállásából másik, •—B— végállásába (2. ábra) megy át, ezalatt a beállítószerv teljes körzetében elláthassa a reátartozó szabályozást. A beállítószervet a —14— elektromotor mozgatja, amely p. o. —13— csigaáttevés közvetítésével. hajtja e —12— beállítószerv tengelyét. Adott esetben elektromágneses —15— féket szerelhetünk a —-14— motor tengelyére. A tulajdonképpen mutatóul szolgáló —3— karon —16— íróvagy karcolóműszer lehet. Vegyünk például oly esetet, mikor az érzéklőszerv gőzfogyasztásmérő. Ha a gőzelvétel növekszik vagy csökken, akkor a —12— beállítószerv a légventilátornak és egyszersmind a szénkibocsájtó csappantyúnak reosztátjára hat, minek révén elérjük, hogy a gőzfogyasztás módosulásával együttváltozik a beadagolt szénnek és az égési levegőnek mennyisége is. Az új berendezést különféleképpen kapcsolhatjuk ^llamos hálózathoz. A számos, lehetséges változat közül a 3. ábrában egyenáram esetét tartottuk szem előtt. A mindenkori beállítószervet valamely érzékeny —16a— relé kapcsolja be és ki, amely a —15a— motor forgásirányát is megszabja. E motor —14a— gerjesztőtekercselése állandóan a —13a— egyenáramú forráshoz (akkumulátor, egyenirányító stb.) kapcsolódik. A 3. ábra a —16a— relét tekerccsel ellátottan, konstans mágneses mezőbén (Deprez d'Arsonval rendszer) tünteti fel. A —16a— relé karja, a relétekercsben keringő áram iránya szerint, vagy a •—10a—, vagy a —IIa— érintkezőre záródik, tehát vagy a —12a—, vagy a —13a— telep kapcsolódik be és így a —15a— motor forgórésze vagy jobbra, vagy balra fog forogni. A —16a,— relével együttmozgó tekercset, vagy a —7a—, vagy a —17a— telepből tápláljuk, az —1— mérőműszer kitérő —2— mutatója és a —3^- kar —4, ill. 5— érintkezője útján. A —8 és 9— számok most is a —3— kar elfordulásaihoz