141925. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fizikai nagyságok önműködő szabályozására

Megjelent 1953. évi január hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.925 SZÁM. 47. g1 . 14-15. OSZTÁLY. - K-483. ALAPSZÁM. \ Berendezés fizikai nagyságok önműködő szabályozására. CKD-Kotlárna národni podnik cég, Celiscer C. Nikoláj műszaki tisztviselő és Held Georgij egyetemi tanár, mindhárom Praha-ban. A bejelentés napja: 1951. augusztus 23. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1950. augusztus 29. Gyakorlatban sokszor előfordul, hogy valamely . fizikai nagyságot (hőmérséklet, nyomás, fordulat­szám stb.)' vagy magában igen pontosan be kell tartanunk, vagy pedig, hogy valamely szabályozóval az egyik nagyságot valamely másik nagyság válto­zásától függően kell változtatnunk (pTThogy a ka­zán a gőzfogyasztás függvényében kapjon tüzelő­anyagot, tápvizet, vagy égési levegőt stb.). Az efféle rendeltetésű, ismeretes készülékek szer­fölött késlekedve működnek, mert tehetetlenségük nagymérvű. Ezért az ilyen készülékek üzemben túlszabályoznak. Az új berendezés kiküszöböli az eddigieket sújtó hátrányokat. A találmány lényege, hogy a berende­zés valamely, a szabályozandó nagyságot érzékelő, továbbá valamely, az illető szabályozandó nagysá­got beállító szervből 611. Ezt a beállítószervet az érzákelőszervnek, pl. mérőműszernek mutatórend­szere működteti. A beállító- és a mutatószerv között, a szabályo­zás pontosságát és folyamatosságát biztosító vissza­kapcsolást kell létesítenünk, minek révén a beállító­szerv mindenben pontosan követi a mérőszervet és nyomban reagál az érzékelt legparányibb elté­résre is. A rajzok vázlatosan tüntetik, fel az új, önmű­ködően szabályozó berendezés kiviteli példáit. Az 1. ábra a berendezés elülnézete, a 2. ábra a hozzá­tartozó oldalnézet. A 3. ábra a berendezés egyik kapcsolósémája, a 4. és 5. ábra pedig érzékelőszer­vek változatai. Az 1. és 2. ábra szerint az —1— mérőszerv (p. o. feszmérő, tachométer, milliamperméter, millivolt­méter stb.) villamos vezető anyagú —2— mutatójá­nak csekély játékot engedünk, hogy kitérhessen a —4 és 5— érintkezők között. A —3— kar — tőle szigetelten — hordja a —4 és 5— érintkezőket és ezek vezetőleg kapcsolódnak a —6 és 7— gyűrűk­höz, amelyekre a —8 és 9— kefék tapintanak. A —3— kar tengelyét alkalmas áttevés (pl. a —10 és 11— fogaskerékpár) közvetítésével kötjük ösz­sze a —12— beállítószervvel. (Ez a beállítószerv motorszábályozó reosztát, fojtócsappantyú, termo­elemhez tartozó reosztát stb. lehet.) A mérő- és a beállítószerv közötti —10, 11— áttevést úgy kell megszabnunk, hogy miközben a —2— mutató egyik,, —A— végállásából másik, •—B— végállásába (2. ábra) megy át, ezalatt a beállítószerv teljes kör­zetében elláthassa a reátartozó szabályozást. A be­állítószervet a —14— elektromotor mozgatja, amely p. o. —13— csigaáttevés közvetítésével. hajtja e —12— beállítószerv tengelyét. Adott esetben elektromágneses —15— féket sze­relhetünk a —-14— motor tengelyére. A tulajdon­képpen mutatóul szolgáló —3— karon —16— író­vagy karcolóműszer lehet. Vegyünk például oly esetet, mikor az érzéklő­szerv gőzfogyasztásmérő. Ha a gőzelvétel növekszik vagy csökken, akkor a —12— beállítószerv a lég­ventilátornak és egyszersmind a szénkibocsájtó csappantyúnak reosztátjára hat, minek révén elér­jük, hogy a gőzfogyasztás módosulásával együtt­változik a beadagolt szénnek és az égési levegőnek mennyisége is. Az új berendezést különféleképpen kapcsolhatjuk ^llamos hálózathoz. A számos, lehetséges változat közül a 3. ábrában egyenáram esetét tartottuk szem előtt. A mindenkori beállítószervet valamely érzékeny —16a— relé kapcsolja be és ki, amely a —15a— motor forgásirányát is megszabja. E mo­tor —14a— gerjesztőtekercselése állandóan a —13a— egyenáramú forráshoz (akkumulátor, egyenirányító stb.) kapcsolódik. A 3. ábra a —16a— relét tekerccsel ellátottan, konstans mágneses mező­bén (Deprez d'Arsonval rendszer) tünteti fel. A —16a— relé karja, a relétekercsben keringő áram iránya szerint, vagy a •—10a—, vagy a —IIa— érintkezőre záródik, tehát vagy a —12a—, vagy a —13a— telep kapcsolódik be és így a —15a— mo­tor forgórésze vagy jobbra, vagy balra fog fo­rogni. A —16a,— relével együttmozgó tekercset, vagy a —7a—, vagy a —17a— telepből tápláljuk, az —1— mérőműszer kitérő —2— mutatója és a —3^- kar —4, ill. 5— érintkezője útján. A —8 és 9— számok most is a —3— kar elfordulásaihoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom