141925. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fizikai nagyságok önműködő szabályozására

2 141,925 alkalmazkodó, feketeszerü csúszóérintkezőket jelez­nek. A3, ábra a —2— mutatót semleges állásában szemlélteti, mikor is az egész berendezés nyugalom­ban van. Ha a —2-— mutató jobbra vagy balra tér ki, akkor a —17a— vagy a —7a— telep kapcsoló-» dik be, tehát a —16a— relé tekercse áramot kap, e relé megfelelően kitér és a —10a, ill. IIa— érint­kezők útján vagy a —12a— vagy a —13a— tele­pet kapcsolja be. így tehát a —15a— motor jobbra vagy balra fog forogni és a mindenkori beállító­szerv —3— karját, a rajta,levő —4 és 5— érint­kezőkkel egyetemben, ugyanoly értelemben téríti ki, mint ahogy eredetileg a —2— mutató mozdult el. Ha a —2— mutató elválik a —4, ill. az 5— érintkezőtől, akkor a —15a— motor megáll. Ebből következik, hogy a beállítószerv híven követi az —1— mérőszerv valamennyi jelzését, továbbá, hogy a —16— író-, ill. karcolómüszer a —3— karnak minden elmozdulását feljegyezheti. Ha a 2. ábra szerinti —14— motor forgórészé­nek tehetetlensége számottevő és ha a beállítószerv ellenállása nem kellő mérvű, akkor ajánlatos —15— elektromágneses féket beépítenünk, amely a motor minden kikapcsolódásakor bekapcsolódik és gátolja a tehetetlenség befolyását. Különös szükség esetén még valamely durvább relét is iktathatunk a háló­zatba. Hasonlóképpen az elektromágneses relét elek­troncsövessel is pótolhatjuk. Az 1. és 2. ábra szerint az —1—> mérő és a —12— beállítószerv közvetlen összefüggésű 'kapcso­latban van a —3—. karral. Ezt a kart azonban valamely más mérőműszer tengelyére is erősíthet­jük. P. o. valamely kazán esetében a —2— mutató a gőzfogyasztásmérőn, a —3— kar pedig a vízmérő tengelyén lehet Ha a —2— mutató kitér, bekap­csolja a beállítószervet és beszabályozza a víztáplá­lást, ami abban fog mutatkozni, hogy a —3— kar követi a —2— mutató kitéréseit. A beállítószerv nyomban kikapcsolódik, mihelyt a —2— mutató közbenső állásba kerül a —4— és az —5— érint­kezők között. Hasonlóképpen két tachométert iktat­hatunk be, amelyek két hajtóművet kötnek össze. Ha az egyik szerv fordulatszáma változik, akkor az illető tachométer mutatója működésbe hozza a be­állítókészüléket, ez viszont úgy módosítja a másik hajtómű viszonyait, hogy a fordulatszámok kiegyen­lítődnék és e réven helyreáll a szinkronizmus. Az 1., 2. és 3. ábra szerinti berendezés ismer­tetésekor feltételeztük, hogy a szabályozónak ama mérőértékek arányában kell beavatkoznia, amelyek a mérőszervet befolyásolják. Ha nincs teljes mérő­műszerünk, vagy nem vehetünk igénybe külön mu­tatót, akikor a 4. ábra szerinti készülékkel egészít­hetjük ki a berendezést. Itt az —5a— cső a —7b— csővel közlekedik és kettejükbe villamos vezető folyadékot töltünk. A —7b— csőbe alkalmas alakú —2a és 3a— elek­tródák nyúlnak. Ezek a profilozott elektródák le­hetővé teszik, pl. hogy valamely lineáris folyamatot tetszőleges más, kívánt folyamattá váltsunk át. A —4a— telep árama a —6a— ellenálláson (reosztá­ton), az —la'— milliamperméteren és a —2a, 3a— elektródákon át kering. Az —la— milliampermé­ter mutatója annál jobban lendül ki, minél mé­lyebbre merülnek a —2a és 3a— elektródák a ve­zető folyadéktöltésbe. A —6a— ellenállás kellő meg­szabásával igen érzékennyé tehetjük a berendezést úgy, hogy a —7b— csőbeli folyadékszint legpará­nyibb változására is az —la— milliamperméter mutatója minimumról maximumra ugrik át. A be­rendezés érzékenységét még tovább fokozhatjuk, ha a —7b— csövet bizonyos mérvben lejtősre állítjuk. A —7b— csőbeli folyadékszint elenyésző változása is kihat az —la— milliamperméter mutatójára és ennek útján (az 1. és 2. ábrabeli) —12— beállító­szervre. Ha a —2a és 3a— elektródákat maga­sabbra vagy mélyebbre állítjuk a —7b— csőben, akkor a felül zárt —5a— csőbeli nyomást konstans értéken tarthatjuk és az előírt nyomást igen szűk körzeten belül fenntarthatjuk. Ha az —5a— csövet valamely zárt és levegővel vagy gázzal töltött edény­kével kötjük össze, amelyet abban a környezetben helyezünk el, ahol bizonyos hőmérsékletet kell fenn­tartanunk, akkor a jelzett módon pontos hőszabá­lyozót kapunk, amely már alárendelt hőmérséklet­változásokra is azon a réven reagál, hogy a mondott edényke lég-, ill. gáztöltésének hőtágulása átszár­mazik a —7b— csőbeli folyadékszintre. A szabályozáshoz gyakran oly mérőműszert kell közrevonnunk, amelynek van ugyan mutatója, de ezt a mutatót konstans állásban kell. megtanulnunk. Ily esetben az 5. ábra szerinti megoldáshoz fordu­lunk. Az —5b— mérőműszer —7c— mutatójára alkal­mas alakú —2b— elektródát erősítünk. A —3b— fémedénykébe vezető folyadékot töltünk. A —4a— telep árama a —6a— reosztáton és az —la— mili­amperméteren vagy galvanométeren át kering. A —6a— reosztát az —la— műszer érzékenységét szabja meg. A —7c— mutatónak már jelentéktelen elmozdulása is erősen kitéríti az —la— műszer mutatóját és e réven számottevő mérvben befolyá­solja a mindenkori beállítószervet. Szabadalmi igénypontok: i 1. Berendezés fizikai nagyságok önműködő szabá­lyozására, melynek jellemzői valamely, a szabályo­zandó nagyságokat érzékelő, ill. mérő, akár Önma­gában ismeretes szerv (1), továbbá a szabályozandó nagyságokat változtató beállítószerv (12), melyet a mérőszervnek (1) a beállítószerv (12) karján (3) levő érintkezők (4, 5) között járó mutatószerve (2) úgy működtet, hogy ez a mutatószerv (2) valame­lyik érintkezőre (4, 5) záródva a beállítószerv (12) áramkörét zárja és a beállítószerv (12) hajtóműve (14) (pl.1 villamos motorja) a mondott kart (3) mozgatja el, amely viszont szorosan követi a mu­tatószerv (2) elmozdulásait (1. és 2. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a beállítószerv (12) olyként megszabott áttevéssel (10, 11) kapcsolódik a karhoz (3), hogy a beállítószerv (12) teljes sza­bályozókörzetét kifuthatja, amíg a kar (3) egyik végállásából (A) a másikba (B) lendül át. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kar (3) saját elmozdulásait feljegyző író- vagy karcolómű­szert (16) hordoz. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja,^ azzal jellemezve, hogy a kar (3) érintkezői (4, 5) és a beállítószerv (12)

Next

/
Oldalképek
Tartalom