141921. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet és eljárás élretekercseléshez

2 141.921 kedése változó. A belépés helyén az emelkedés vég- alatt a szalag oldalirányban kibillenjen a menetek telén nagy, a kilépés helyén zérus. síkjából és felálljon. A befogott végen megmaradó A húzófelületet változó emelkedésű terelő felület húzófeszültség a menetek számának növekedésével helyett különösen vékony szalag feldolgozása ese- gyorsan csökken, úgyhogy az előbbiekben említett tén kúp köpenyének részeként is kialakíthatjuk, oldalsó támasztás elsősorban az adott esetben utolamint ez a 3. ábrán látható. Ez a húzófelület tehát Jáfa keletkezett, illetőleg éppen keletkező menetek azon a helyen, ahol a szalagnak az áthaladás során miatt szükséges. nyújtatlannak kell maradnia, vagyis a belső él men- ZR húzógyűrű és a GR ellentartó gyűrű elvi tén, kis görbülettel bír, ahol pedig a nyújtásnak elrendezése az 5—7. ábrákon látható. Az 5. ábra legnagyobb értékűnek kell lennie, tehát a külső a

kiindulási helyzetet, a 6. ábra egy menet 5/6 reel mentén, a húzófelület gÖrbültsége a legnagyobb, szenek elkészítése utáni helyzetet, a 7. ábra pedig A szalagot továbbá például a tüske mértani kö- oly helyzetet tüntet fel, amelyben már több menet zépvonalával párhuzamos irány helyett e mértani helyezkedik el egymáson. középvonalra merőleges irányban is bevezethetjük. Valamely cséve előállításához tehát a húzógyűrű Evégből a húzófelület elé a szalag további 90°-kal és az ellen tartó gyűrű viszonylagos csavarvonalvaló átterelése végett további járulékos terelő felü- alakú mozgására van szükség, amelyet célszerűen letet iktathatunk. Ily húzófelület alkalmazása esetén forgómozgásra és előtolásra bontunk. Merőben kia szalag alakját a 4. ábra tünteti fel. nematikai szempontból a két mozgási összetevőnek Még egy lépéssel továbbmenve magát a húzó- a

két gyűrűre való megosztása szabadon választfelületet az egész 180°-os átterelésre is kiterjeszt- ható. Az erőjáték figyelembevétele azonban a két hetjük. lehetőség közül az egyiket feltétlenül előnyösebbnek Figyelemmel kell lennünk továbbá arra, hogy tünteti fel a másiknál, az alakváltozás sebessége egyébként azonos feltété- Amint az előbbiekben már említettük, a keletlek, tehát azonos tekercselési sebesség, vagyis centi- kező meneteket meg kell támasztanunk. Evégből méterben kifejezett másodpercenkénti szalaghosz- célszerű, ha a húzógyűrüt és az ellentartó gyűrűt szúság esetén a húzófelületnek a belépéstől a kilé- egymásfelé való elmozdulásuk értelmében ható cse< pésig terjedő közepes ívhosszúságával fordítva ará- kély erővel terheljük. Helyes tehát, ha a forgónyos, vagyis az ívhosszúság csökkenésével növek- mozgást a tüskével és az ellentartó gyűrűvel közöíszik. jük, a húzógyűrüt pedig elfordulással szemben biz-Az 1. ábrán a a terelő felületet áttekinthetőség tosítjuk és csak hosszirányú eltolódását tesszük végett viszonylag nagy tengelyirányú kiterjedésben, lehetővé. Ez esetben a keletkezett, illetőleg keletvagyis nagy közepes ívhosszúsággal tüntettük fel kező' menetekből álló réteg a vele együtt mozgó és vonalkáztuk. tüskéhez viszonyítva nyugalomban van, a tüskéhez A 2. ábrán az átfutó szalag alakja látható. Ki- viszonyítva tehát nem kell hosszirányban eltolódsérietek során kitűnt, hogy a gép teljesen kielégítő ' nia. így azután az esetenként éppen előállított metömeges teljesítménye esetén rövid felületek külö- net támasztása végett a húzógyűrüvel közölt tennösen jól beváltak, A húzófelületnek a belépéstől a gelyirányú erő a már feltekercselt menetszámtól kilépésig terjedő közepes ívhosszúságaként, amelyet függetlenül állandó értéken hat a menetre, a 2. ábrán a B kótával tüntettünk fel, körülbelül a A szükséges hosszirányú erő külső behatás útjáp felldolgozandő szalag vastagságának 3—30-ezoros súllyal vagy rugóval létesíthető. • Van azonban még értéke választható. előnyösebb lehetőség is, amelyet a későbbiekben is-Gyakorlatilag tehát megvan a • lehetőség arra, mertetünk, hogy a húzófelület többé vagy kevésbbé éles, egy- A hosszirányban belépő szalagot természetesen szerű húzóélként legyen kialakítva. Ez bizonyítja, megfelelő nagyságú húzófeszültségeknek kell aláhogy a szükséges alakítási folyamat lényege nem vetnünk, hogy a húzófelületen simán haladjon át. a szalagnak többé vagy kevésbbé körülményes, nö- Evégből tetszőleges helyen súrlódásos féket alkalvekvő és végül kielégítő görbültségre való hajlí- mázhatunk. A súrlódási erő, illetőleg a húzófeszülttásában van, hanem inkább a szalag átfutásának ség beállítása és állandó értéken való tartása azongeometriája, kinematikája és dinamikája által meg- ban nagy elővigyázatosságot követel. Egyrészt a határozott nyújtási-, illetőleg húzási viszonyok al- húzófeszültség bizonyos értéknél nem lehet kisebb, kotják a találmány szerinti szerkezet és eljárás ha- hogy a húzófelületen való sima áthaladás biztosítya tásos alapját. legyen; másrészt a húzófeszültség túl nagy sem Más szavakkal kifejezve, a helyes húzási és nyúj- lehet, nehogy a szalag teljes keresztmetszete szüktási feltételek megteremtése és nem a szalagnak ségtelenül kontraháljon, illetőleg a szalag teljesen a helyes sugárra való hajlítása az elsődleges fela- elszakadjon. dat. A sugár magától beáll, ha az elsődleges félté- Amint az 5. és 6. ábrából látható,- a szalagfesfeülttelek szabatosan teljesültek. ség reakciójaként a húzógyürün, többek között ke-Ha a szalagnak a nyújtott alakról a görbített rületi erő lép fel. A találmány értelmében ezt a alakra való viszonylag éles átmenetű átterelése vé- reakciót kiegyenlítő erőként alkalmas áttétellel a gett rövid húzófeíületet alkalmazunk, a viszonyok fékre hárítjuk. Ha a szalagfeszültség például a szakülönösen kedvezőkké válnak, minthogy a szalagnak lag felületének egyenetlenségei miatt esetleg növeaz élek mentén való szorulása majdnem teljesen . kednék, úgy ezt a növekedést a fék lazulása önműmegszűnik. Ez 1 mm-nél kisebb, vagyis kis vastag- ködően kiegyenlíti, illetőleg megakadályozza, ságú szalagok húzása esetén döntő jelentőségű. Ha a féket a húzógyűrü belsejében helyezzük, a Kis szalagvastagságok esetén a már körgyűrű szerkezetet a 8. ábrán látható módon alakíthatjuk alakban a húzófelületet elhagyó szalagot a mene- ki. A féknyomás ez esetben a G súly útján a BH tek síkjában mindenesetre még meg kell támaszta- fékeméltyün át körhagyó tárcsa útján hat a K nunk, nehogy a továbbtartó húzófeszültség hatása féktuskóra, amely fékező BB fegyverzettel van el-