141803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a szeszfinomításkor keletkező előpárlat mennyiségének csökkentésére, a finomszesz legjobb minőségének egyidejű biztosítása mellett

• •" •• ••'•• - ' • "' '••.•• ' • •••••• - _ g 1 Megjelent 1952. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.803. SZÁM. 6. b. 22-31. OSZTÁLY. - KA-6. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés a szeszfínomításkor keletkező előpárlat mennyiségének csökkentésére, a finom­szesz legjobb minőségének egyidejű biztosítása mellett. A Magyar Állam, mint a feltaláló dr. Krausz József vegyészmérnök jogutóda. A bejelentés napja: 1949. július 12. A szeszes erjesztés és lepárlás útján előállított ú. n. nyersszesz a tulajdonképpeni szesz (etilalko­hol) mellett még különféle terjedési mellékter­mékeket is tartalmaz. Ilyen elsősorban az acetal­dehid, továbbá a kozmaolaj, a különféle magasabb­rendű alkoholok, stb., amelyek aránylag kis meny­nyiségben vannak jelen, de kellemetlen ízük és szaguk miatt a szesz minőségét rontják. A szeny­nyező melléktermékek eltávolítása céljából a nyers­szeszt finomítani kell. " Az iparban használt szakaszos, vagy folytonos üzemű szeszfínomítókészülékek a szóbanforgó mel­léktermékeket részben előpárlat, részben pedig utó­párlat alakjában választják el a fínomszesztől. Az eddig ismert készülékek segélyével leválasztott elő-és utópárlatok azonban a melléktermékeket nem tö­mény formában, elkülönítve, hanem etilalkohollal erősen hígítva tartalmazzák. 100 liter nyersszesz­ben legfeljebb 4—5 g vagy még ennél is jóval kevesebb acetaldehid van és ennek elkülönítése cél­jából legalább 2—3, de sok esetben 8—10 liter előpárlatot is le kell vezetni. így a finomításkor az elenyésző csekély mennyiségű aldehidet leg­alább 300, de kedvezőtlen esetben több mint 1500 térfogatrész etilalkohollal hígítva kapjuk az elő­párlatban, ami tekintélyes szeszveszteséget okoz. A szeszfínomító üzemek az elő- és utópárlatba engedett melléktermékek mennyiségének a finom­szesz mennyiségéhez való arányát a gyakorlatban úgy szabályozzák, ahogyan azt az értékesítés min­denköri lehetőségei megkívánják. Kevesebb elő- és utópárlat levétele esetén nagyobb mennyiségű, de rosszabb minőségű fínomszesz nyerhető. Ha viszont a piac tökéletesen tiszta fínomszeszt igényel, ak­kor jóval több elő- és utópárlatot kell lecsapolni. Ennek megfelelően ingadozik a fínomszesz kiter­melési aránya és az elő- és utópárlat összemeny­nyisége a finomításra kerülő nyersszesz mennyi­ségének 6—8, de gyakran 20—25% -át is eléri. Minthogy a melléktermékek értékesítése rendszerint nehéz, a szeszgyárak a felgyülemlet elő- és utópár­lat-készletet néha másodszori finomításnak vetik alá, hogy az e párlatokban lévő etlialkohol egy ré­szét fínomszesz alakjában visszanyerjék. Ez az el­járás azonban a tüzelő- és egyéb üzemanyag-költ­ségek és elkerülhetetlen szeszveszteségek miatt ke­véssé gazdaságos és ezért csak kivételesen alkal­mazzák. A találmány kiküszöböli a szeszfínomítás e hát­rányait és ezáltal számottevő mértékben emeli az eljárás gazdaságosságát azáltal, hogy az előpárlat mennyiségét igen nagy mértékben csökkenti, anél­kül, hogy ezáltal a finomszesz minősége a legke­vésbbé is romlanék. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a szesziparban használt folytonos üzemi többoszlo­pos szeszfínomító berendezést egy külön aldehid­oszloppal egészítik ki. Ennek az oszlopnak az a rendeltetése, hogy a nyersszeszből kiválasztott elő­párlatot tovább kezelve, abból töményebb acetaldehi­det állítson elő és az így visszanyert etilalkoholnak a fínomítási körfolyamatba való folytonos vissza­vezetését lehetővé tegye. A szeszfínomító berendezéssel folytonos üzemben együttműködő aldehid-oszlop további kiegészítő ré­sze egy felületi sűrítő (deflegmátor) és egy hűtő. Tekintettel arra, hogy az acetaldehid tömény ál­lapotban 760 mm nyomásnál már szobahőmérsékle­ten forr és így hígított állapotban is erősen illé­kony az aldehid-sűrítőnek és a hűtőnek megfelelően méretezett, nagy hűtőfelülettel kell készülnie. A mellékelt sajz a találmány szerinti berendezés­nek egyik lehetséges kiviteli módját tünteti fel. A többoszlopos szeszfínomító készülékből az ábrán, könnyebb áttekintés céljából, csak az —A— elő­páriat-oszlopot, a —B— deflegmátort és a —C— hűtőt ábrázoltuk, a szokásos kapcsolásban. ' A találmány szerinti eljárás részleteit az- ábrán látható berendezés működésmódjával kapcsolatban az alábbiakban magyarázzuk: Az —A— előpárlatoszlopba az —1— csővezeté­ken lép be a nyersszesz, a —2— vezetéken az osz­lop fűtésére szolgáló gőz. Az oszlop tetején távozó aldehides szeszpárák —3— csővezetéken át a —B— tíeflegmátorba áramlanak, ahol részben lecsapód nak. A csapadék a —4— csővezetéken át vissza­kerül az —A— előpárlatoszlopba. A gőzalakban maradt pára viszont az —5— csövön át, a —C—

Next

/
Oldalképek
Tartalom