141797. lajstromszámú szabadalom • Hajtóerőt állandósító szerkezet óraművekhez

> Megjelent 1952. évi november hó 1-én. r ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.797 83. a. 20-32 OSZTÁLY. — BO—108 ALAPSZÁM. Hajtóerőt állandósító szerkezet óraművekhez. Bors Károly oki. mérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1950, február 28. Ismeretes, hogy külöitoöző tényezők, mint pl. a hajtórugó nyomatékának változása, a fogaskerekek tökéletlensége, a súrlódási viszonyok megváltozása stb., az óra pontosságát nagymartékben befolyásolják azáltal, hogy a járatot nem mindig ugyanazon erő működteti. Ezen hibaforrások kiküszöbölésére abból a célból, hogy a járatot állandó erővel működtessük, többféle kísérletezés történt, melyekre jellemző, hogy a szokásos járatot egy a gátkerékhez kapcsolt külön segédrugóvai működtetjük, időnkénti utánhúzását pedig, erőtanilag a hajtószerkezeten keresztül az óra haj tórugój ával végeztetjük. Ezen megoldások közül a legsikerültebbek sem valósítják meg a pontosság és egyszerűság tekintetében a kívánatos eredményt. Egyes megoldások hibája, hogy bár a gátkereket külön segédrugó működteti, a hajtószerkezettől való teljes különválasztás erőtanilag nincs tökéletesen megvalósítva és a billegő lengését bizonyos súrlódásos kapcsolatokon keresztül az említett hibaforrásokból származó változó, nyomaték továbbra is befolyásolhatja. Ilyen megoldások melyeknél a segédrugó utánhúzásának vezérlése a gátkerék tengelyén lévő excenter által működtetett horgonnyal, illetve kilinccsel történik. Oly kísérlet is van, mely fölöslegesen komplikálja a dolgot azzal, hogy a meglévő gátkerék mellé még egy újabb gátkereket és ehhez horgonyt alkalmaz; ebből még az a hátrány is származik, hogy a fölöslegesen alkalmazott tehetetlen tömegek felgyorsítása miatt erősebb segédrugó szükséges, így a súrlódások növekedtével a pontatlanság is fokozódik és a motorrugót is erősebbre kell venni. Természetesen az sem közömbös, hogy több alkatrész, nagyobb rugó, az óra külméreteit is megnöveli. Mindezen felsorolt hibákon gyökeresen segít az alábbiakban kiviteli formákban ismertetendő találmány, ú. n. nyomatéki stabilizátor, mely eltérően aa ismeretes megoldásoktól, a gátkerék és hajtószerkezet közé iktatott segédrugó egyenlő időközökben történő utánfeszítését egyszerű módon azzáltal valósítja meg, hogy a meglévő gátkerék nyúlványai segítségével időnként rugóval terhelt lenghető kart billent meg avégből, hogy égy a hajtóműhöz kapcsolt és a segédrugó szakaszos utánhúzását végző kereket felszabadítson. Ezáltal elérhetjük, hogy a gátkereket mindig ugyanazon, sza^ batosan vezérelt és periodikusan ismétlődő nyomaték működteti. A találmányt a példaképpen felvett 3-féle kiviteli megoldást szemléltető rajz ábráival kapcsolatosan részletesen ismertetjük. Az 1., 2. és 3. ábra az első kiviteli megoldásra vonatkozó összetartozó ábrák. 1. ábra a gátkerék részt tünteti fel a találmány szerinti kiegészítéssel, metszetben. 2. ábra az 1. ábra A—B metszete, feltünteti az ismert, de esetünkben tengelyére forgathatóan csapágyazott és segédrugóvaí ellátott gátkereket, vezérlő kart és horgonyt. Mind az 1., mind a 2. ábránál az ismert kivitelű billegőt és hozzátartozó hajszálrugót az ábrák egyszerűsítése érdekében elhagytuk. A 3. ábra az 1. ábra C—D metszete, egy második coaxiális, tengelyére szorosan feliüesztett kereket tüntet fel, melynek feladata a segédrugó utánhúzása. A 4. és 5. ábra a találmány máso.dik kiviteli alakját szemlélteti azzal az eltéréssel, ííogy a második kerék vezérlésére szolgáló lenghető kar coaxiálisan csapágyazott a horgony tengelyével. A 6. ábra a harmadik kiviteli megoldást tünteti fel, ebben az esetben a- rugózott lenghető kar ágyazása magán a második keréken van megvalósítva. Az 1., 2. és 3. ábra szerinti szerkezet ismertetése: Az 1. és 2. ábrán látjuk az —1— horgonyt és a —4— gátkereket az ismert elrendezésben. A —4—• gátkerék, eltérően a szokásos kiviteltől, most —3— tengelyen forgathatóan csapágyazott; ugyanitt a hajtószerkezet —19a— kerékhez kapcsolt —19— hajtóka —3— tengelyén " láthatja míg szorosan felillesztve az —5— kereket (3 ábra). A —4— gátkerék - 6— csapjához, van erősítve a —3— tengelyre szorosan felillesztett —7— segédrugó vége. A —4— gátkerék kerületén egyenletes elosztásban példaképpen 5 db. az ábrán —8—al jelölt csapot látunk elrendezve. A csapok célja az —5— kerék vezérlését végző —9— lenghetőkar működtetése. A lenghetőkar helyzete a csapokhoz képest olyan, hogy akkor, amikor a horgony példaképpen felvett -—10— csapján a gát-