141784. lajstromszámú szabadalom • Lengő visszacsatolásos vevőkészülék

4 141.784 A vevőcsőnek a negatív visszacsatolással foganatosított eme vezérlése számos előnnyel jár. An? nak folytán, hogy az az idő, amelyre a vevőrezgőkörben létesülő rezgéseknek legnagyobb amplitúdójuk eléréséhez szükségünk van, gyakorlatilag állandó, a vevőrezgőkör vezetőképességi jellemzőké negatív részének kizárólag a hátsó szakasza szabja meg a vevőkészülék logaritmusos működési módjának jeliegét. Ilymódon a jelerősségtől függetlenül jó logaritmusos működési mód adódik. Minthogy a vezetőképességi jellemzék hátsó szakaszát a vevőkészülék alkatelemeinek ama beállításai is alig befolyásolják, amelyek a vezetőképességi jellemzék pozitív és negatív részei közötti átmenet meredekségének megváltoztatásával a vevőkészülék kívánt választóképességét idézik elő, a vevőkészülék jó logaritmusos működési módja egyúttal ezektől a beállításoktól is függetlenné válik. A találmány szerinti negatív visszacsatolás további fontos előnye abban yan, hogy a vevőrezgőkörben létesülő rezgések legnagyobb amplitúdójának eléréséhez szükséges idő álíandó nagysága a vevőkészüléket képessé teszi arra, hogy a jó logaritmusos működési mód fenntartásával sokkal nagyobb mértékben modulált vivőhullámot demoauláljon kifogástalanul, mint különben. A negatív visszacsatolásnak továbbá a —H—, — H'— és —-H"—, illetőleg — M—, —M'— és —M"— görbékből kiolvasható az az előnye is van, hogy a vevőkészüléknek a vivőhullám adott százalékos modulációja mellett adódó hallható kimenőteljesítménye a jelerősséggel növekszik. Ez nagyon megkönnyíti a vevőkészülék hangolását, mert a hallható kimenőteljesítmény akkor válik a legnagyobbá, amikor a vevőkészülék pontosan a vivőhullámra hangolt, míg az ismert lengő visszacsatolásos vevőkészülékek esetében a helyes hangolás egyetlen jele a zúgásnak a legkisebb mértékre való csökkenése. A találmány szerinti negatív visszacsatolás további jelentős előnyei abból a tényből következnek, hogy emellett a vevőcső anódáramimpulzusai a cső meredekségének önműködő vezérlése következtében a vevőkészülék számos üzemi feltételétől függetlenné válnak. A jelerősség befolyásának kikapcsolását már megemlítettük- Ugyanígy kikapcsolódik azonban a veyőrezgőkör vezetőképessége esetleges változásainak befolyása is. Ilyen változásokat például az antennaellenállás változásai okozhatnának. Kikapcsolódnak továbbá azok a befolyások is, amelyek a 10 vevőcső anódája és árnyékolórácsa üzemi feszültségeinek változásai, a 22 rezgéskeltő üzemi feszültségeinek váltoátsai, valamint a 10 vevőcső meredekségének és más üzemi feltételeknek változásai folytán létesülnének úgy, hogy a vevőkészülék állékonysága rendkívüli módon megnövekszik. Megállapítottuk pl., hogy a találmány szerinti lengő visszacsatolásos vevőkészüléknek jó logaritmusos működési módja és teljes állékonysága van a +B feszültségforrás feszültségének 50 és 500 Volt közötti összes értékeinél, míg az ismert lengő visszacsatolásos vevőkészülékek már üzemi feszültségüknek e feszültségkörzet csekély törtrészét kitevő változásakor is teljesen bizonytalan működésűvé válnak. A 29 erősítőhöz vezetett moduláló jel amplitúdóját a 21 feszültségosztóval szabályozhatjuk. Ha a feszültségelosztó mozgatható érintkezőjét pl. úgy állítjuk el, hogy a -\-B feszültségforrás és a 10 cső 16 árnyékolórácsa közötti ellenállás megnövekedjék, akkor csökken az árnyékolórács feszültsége és így csökken a 26 ellenálláson és a 27 kondenzátoron átfolyó anódáramimpulzusok erőssége, valamint a 26 ellenálláson adódó anódfeszültség is, minek folytán a 10 eső meredeksége megnövekszik. Ennek következtében meggyorsul a vevőrezgőkörben létesülő rezgések növekedése és rövidebbé válik az e rezgések legnagyobb amplitúdójának eléréséhez szükséges idő úgy, hogy az anódáramimpulzusok hoszszabbak lesznek és az átlagos anódáram ennélfogva megtartja előbbi értékét. Mint a vevőrezgőkörben létesülő rezgések növekedését szemléltető —H—, —H'— és — H"—, illetőleg —M—, — M'— és —M"— görbéknek és a megfelelő anódáramokat ábrázoló —I— —T— és —I"—, illetőleg —N—, —N'— és —N"— görbéknek összehasonlítása mutatja, a vivőhullám adott százalékos amplitudórnodulációja mellett az anódáram dinamikus változása kisebb a rezgések gyorsabb növekedése esetében, mint akkor, ha a rezgések lassabban növekszenek. Ebből az következik,hogy a 21 feszültségelosztó állásának fentemlített megváltoztatása csökkenti az anódáram dinamikus válozását és ezzel a vivőhullámról lefejtett modulálójel amplitúdóját is. A 29 erősítőhöz vezetett -modulálójel még inkább csökken annak következtében, hogy a 21 feszültségosztó említett beállítása csökkenti a 20 transzformátor elsődleges 19 tekercséhez párhuzamosan kapcsolt ellenállás nagyságát. A modulálójel amplitúdójának az ezzel az ellenálláscsökkentéssel foganatosított csökkentése annál inkább előtérbe nyomul, minél jobban közelítjük a feszültségosztó állítható érintkezőjét ä feszültségosztónak a transzformátorral összekötött kapcsához. Az érzékenységszabályozás tehát két tényező eredménye, amelyek közül az egyiket a 26 ellenállásnak és a 27 kondenzátornak az anódáram átlag értékét állandó értéken tartó Hatása, a másikat pedig a feszültségosztónak a 20 transzformátorra kifejtett mellékzárhatása alkotja. E két tényező összegeződik és együttesen az érzékenységszabályozásnak nagyon tág körzetét eredményezi. Az 5. ábra a 3. ábra szerinti vevőkészülék viszszacsatolt fokozatának más kiviteli alakját szemlélteti. Ez a fokozat itt 40 egyenirányítót, tartalmaz, amely az oltófeszültség hullámalakját úgy változtatja meg, hogy a vevőrezgőkör vezetőképességi jelemzéke negatív értékeinek nagyobb körzetében válik vízszintess», mint a 3. ábra szerinti kiviteli alak esetében. Az egyenirányító 41 anódája a 13 vevőrezgőkörhöz csatlakozik, 42 katódája pedig 43 kondenzátoron át a 26 katódaellenállás nem földelt kapcsával áll összeköttetésben. Az egyenirányító 42 katódájával összekötött 44 előfeszültségforrás olyan előfeszültséget ad, ami az egyenirányítót mindaddig nemvezető állapotában tartja, amíg az oltó feszültség mindegyik lengési időszakban el nem ér egy előre meghatározott amplitudóérték'et. Az egyenirányító vezetővé válása után a'4- ábra —E'— görbéje szerinti állandó értékre korlátozza az oltófeszültség amplitúdóját. Ennek folytán a vevőrezgőkör vezetőképességi jellemzőkének alakja jobban'megközelíti az 1. ábra —A— görbéje szerinti alakot és negatív értékeinek körzete ennél• fogva nagyobbá válik, mint a 4. ábra —F— görbéjével ábrázolt alakja esetében. Ez lehetővé teszi