141783. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisugárzott jeleket visszaverő, vagy saját jeleket kisugárzó tárgy irányának megállapítására

2 141.783 re alkalmas olyan szervek, amelyeknek két egy­mást átlapoló, egymáshoz viszonyítva rögzített irányjellemzékük van, az említett irányjellemzé­keknek előre meghatározott szögben való elfordí­tására alkalmas szervek, az említett irányjeUem­zékek egyike és másika útján átvitt két jelnek az átvivőszervekről való leszármaztatására alkalmas szervek, az egymást átlapoló irányjeUemzékek metsző vonala mindenkori irányát jelző vonalnak képernyőre való felrajzolására alkalmas szervek, valamint az említett két jel erősségének összemé­résére és a jelerősségek előre meghatározott ará­nyának elérésekor az említett vonalon megjelenő jelzés előidézésére alkalmas szervek. A hullámenergiát átvivő szervek alkalmazandó fajtája a találmány alkalmazási módjától függ. Ha az iránymeghatározást elektromágneses hullá­mokkal végezzük, akkor a hullámenergiát átvivő szerveket antennák alkotják, más esetekben pe­dig, amelyekben hanghullámok, hangonfelüli, vagy fényhullámok kiinduló pontjának meghatározásá­ról van szó, a hullámenergiát átvivő szervek a mindenkori energiaformának megfelelő alakot kapnak. A következőkben a találmányt a rajzok nyomán elektromágneses hullámok kiindulópont­jának meghatározására való alkalmazásával kap­csolatban ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elő­nyös kiviteli példájának kapcsolási vázlata, a 2. ábra a berendezésben alkalmazott két vevőantenna irányjellemzékeit mutatja, a 3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés működési módját szemléltető diagramokat tartalmaz, a 4. ábra a találmány más kiviteli alakjának kapcsolási vázlata, az 5. és 6. ábrák pedig a 4. ábra szerinti berendezés működé­si módját szemléltető diagramok. Az 1. ábra szerinti berendezést szaggatott vona­lakkal bekeretezett három fő rész alkotja, még­pedig a 10 adórész, a 11 vevőrész és a 12 jelzőrész. A 10 adórész 13 ütemezőt tartalmaz, amely pl. bil­lenő rezgéskeltő lehet és előre meghatározott idő­tartamú, egymást előre meghatározott időközök­ben követő, derékszögű hullám alakú impulzuso­kat szolgáltat. A billenő rezgéskeltőnek két kime­nőköre van, amelyek közül az egyik rövidhullá­mú jel létesítésére való 14 adó modulálófokozatá­val áll összeköttetésben, amely a 16 adóantenná­ból és 17, 18 vevőantennákból összetett 15 anten­narendszer adóantennájához csatlakozik. Ez an­tennák mindegyikét egy-egy parabola alakú su­gárvető gyújtópontjaiban elrendezett dipól alkot­ja. Az antennák olyan szorosan vannak egymás mellett, hogy a vett jelek távoli 25 forrásából néz­ve ugyanabban a pontban levőnek tekinthetők. Az antennákat és sugárvetítőiket közös, vízszinte­sen forgatható 19 tartószerv hordozza, amely a 20 motorral a 21 tengely útján forgatható vagy len­gethető. A jelen esetben feltételezzük, hogy a motor az antennarendszert folyamatosan forgatja az óramutató járásával egyező irányban. A 17 és 18 vevőantennáknak a parabola alakú sugárvetők hatására a 2. ábra szerinti irányjel­lemzékük van. A 17 vevőantenna —A— irányjel­lemzéke ugyanolyan, mint a 18 vevőantenna —B— irányjellemzék e és a két irányjellemzék átlapolja egymást úgy, hogy —C— metszőpont adódik. Minthogy az antennák a 19 tartószerven rögzítet­tek az irányjeUemzékek egymáshoz viszonyított helyzete szintén rögzített, mimellett az irányjel­lemzékek együttesen forgathatóak a 20 motorral. A 11 vevőrész két jelnek a vevőantennákról való leszármaztatására hivatott két jelcsatornát tartalmaz, mimellett az egyik jel akkor létesül, amikor az —A— irányjellemzék mutat a vett jel kiindulópontjának irányába, a másik pedig akkor, amikor a —B— irányjeUemzék mutat ebbe az irányba. A két jelcsatornát a két 17, 18 vevőan­tennához csatlakozó egy-egy 26 és 28 műhálózat, valamint ezekkel összekötött egy-egy 27 és 29 ve­vőkészülék alkotja. A vevőkészülékek egyforma erősítésűek úgy, hogy a két jelcsatorna kiegyenlí­tett. A két jelcsatorna kimenőjelei összemérő 30 áramkörbe jutnak, amely a két jelcsatornán átvitt jeleket összeméri egymással és vezérlőfeszültséget létesít, amelyet az alább ismertetett módon a 12 jelzőrész jelzőszervének vezérlésére használunk fel. Az összemérő áramkör két 31 és 32 eUenállást tartalmaz, amelyek a 33 és 34 bemenőkapcsokkal állnak összeköttetésben. A 33 bemenőkapocs köz­vetlenül csatlakozik a 27 vevőkészülék kimenő­köréhez, a 34 bemenőkapocs pedig 35 átsarkító útján áll a 29 vevőkészülék kimenőkörével össze­köttetésben. Az átsarkítót pl. olyan egyfokozatos erősítő alkothatja, amelynek erősítése 1. A 31 és 32 ellenállások egyforma nagyságúak és mindkettő 36 impulzustranszformátor elsődleges tekercsének nagyfeszültségű végéhez csatlakozik. A tarnszfor­mátor másodlagos tekercse közepén földelt és vé­gein egy-egy 37 és 38 diódához kapcsolódik. A ki­egyenlített egyenirányítóberendezést alkotó két dióda anódái párhuzamosan kapcsolva csatlakoz­nak egy közös 39 terhelőeUenálláshoz. A 11 vevőrészhez továbbá szabályozó 45 vevő­készülék is tartozik, amelynek bemenőköre a 17 vevőantennával, kimenőköre pedig a 46 érzékeny­ségszabályozóval áll összeköttetésben. Az érzé­kenységszabályozó olyan kialakítású, hogy élőre meghatározott időtartamú szabályozófeszültséget létesít. Evégett a szabályozó olyan kondenzátort tartalmazhat, amely a szabályozóhoz vezetett jel­lel való feltöltésekor a szabályozófeszültséget szol­gáltatja, valamint olyan késleltető műhálózatot, amely a szabályozóhoz vezetett jelet bizonyos kés­leltetési idő elteltével fordított sarkítással újból a kondenzátorhoz juttatja, mire ez kisül és meg­szakítja a szabályozófeszültséget. A szabályozófe­szültség eljut mindhárom 27, 29 és 45 vevőkészü­lékhez. A 12 jelzőrész 50 jelzőszervét 52 képernyővel rendelkező 51 katódsugárcső alkotja. A cső nya­kán forgatható 55 elektromágnes van, amelyet a 20 motor forgat és a katódsugár kitérítésére hiva­tott feszültséget szolgáltató 53 rezgéskeltő úgy gerjeszt, hogy a katódsugár a tekercs hatására az antennarendszerrel együtt forgó, sugárirányú 56 vonalat rajzoljon a képernyőre. Az 53 rezgéskeltőt a 13 ütemező vezérli késleltető 54 műhálózaton át. A katódsugárcső fényvezérlését a 29 vevőkészü­lék foganatosítja az összemérő 30 áramkörrel ve­zérelt 47 elektronkapcsolón át. A rendesen zárt 47 kapcsolót olyan elektroncső alkothatja, amely­nek működését az összemérő 30 áramkör kimenő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom